Munkavédelmi Világnap

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=794

A munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapját először 1984. április 28-án a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete tartotta meg, majd világszerte elterjedt nemzetközi emléknappá vált.

2012-ben a Kormány április 28. napját a munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánította Magyarországon, ezzel is kifejezve elkötelezettségét a munkavállalók életének és testi épségének védelme iránt.

A Kormány a elkötelezett a munkahelyek megőrzése és a foglalkoztatás bővítése mellet. Az értékteremtő munka a gazdaság működésének alapja, nagyon fontos, hogy minél több munkavállaló dolgozhasson, de emellett az is fontos, hogy a munkát biztonságos és egészséget nem veszélyeztető módon végezhessék a munkavállalók.

Magyarország versenyképességének megőrzése szempontjából is rendkívüli jelentőséggel bír a munkahelyek biztonsága. Befektetni a munkavédelembe nem pusztán kiadást jelent, hanem a munkabalesetek és a foglalkoztatási megbetegedések megelőzésén túl, többszörös anyagi megtérülést is hoz a vállalkozások számára. A biztonságos foglalkoztatás egyaránt szolgálja a munkavállaló, a munkáltató és a nemzetgazdaság érdekeit.

Közös érdekünk, hogy a munkavállalók egészségi állapotának, biztonságának alapját jelentő munkakörülmények javuljanak. Értékteremtő munkát csak egészséges munkavállaló, biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények között tud végezni. Ennek biztosítása elsősorban a munkáltató feladata, de az állam szabályzó, ellenőrző és ösztönző szereppel is bír ebben a folyamatban.

Az emléknaphoz kapcsolódóan az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontja a mozgásszervi megbetegedések témakörben online konferenciát rendez, amely a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

A munkahelyeken továbbra is tegyünk meg mindent a munkakörülmények javítása és a munkavállalók életének, testi épségének megóvása érdekében!
 
A Munkavédelmi Világnapon emlékezzünk a munkabalesetekben elhunytakra és megrokkantakra!

Hordozható létrák használata

Az egyik legegyszerűbb, és általánosan az egyik legtöbbet használt munkaeszköz: a hordozható létra. Széleskörű használata okán – visszatérő jelleggel – évről-évre kötődnek hozzájuk kisebb-nagyobb munkabalesetek, amik többsége a létrák használatra vonatkozó munkavédelmi előírások betartásával könnyen elkerülhetők lennének.

Ebben kívánna segíteni a következő címen elérhető tájékoztató is, amit a Vezető Munkafelügyeleti Tisztségviselők Bizottsága (SLIC) munkacsoportja készített: a „Hordozható létrák használata” címen, amelyet az Európai Bizottság magyar nyelven is közzétett.

a tájékoztató a következő címen érhető el:

http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=792

Nagyobb munkaügyi bírságot bukhatnak januártól a visszaesők

forrás: https://ado.hu/munkaugyek/nagyobb-munkaugyi-birsagot-bukhatnak-januartol-a-visszaesok/

Januártól jelentősen megváltoztak a munkaügyi bírságok kiszabása kapcsán alkalmazandó mérlegelési szempontok, miután módosítottak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény vonatkozó pontjain – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Az év elejétől a büntetés kiszabásakor a hatósági eljárásban megállapított jogszabálysértések száma mellett azt is figyelembe veszik, ha három éven belül akad legalább egy, a korábbival azonos jogsértés a vállalat múltjában. Különösen fontos, hogy a három évet nem a korábbi munkaügyi ellenőrzés időpontjától, hanem az annak eredményeként meghozott hatósági döntés véglegessé válásától számítják.

Hol lesznek az ellenőrzések?

„Azok a vállalkozások, amelyek munkaügyi ellenőrzés során visszaesőnek bizonyulnak rendkívül módon megnehezíthetik saját sorsukat. A január elejétől életben lévő szabályok szerint ugyanis esetükben a korábbi jogsértést súlyosbító körülményként értékelik a büntetések kiszabásakor, amely a szokásosnál így jóval nagyobb összegre is rúghat” – hangsúlyozza dr. Simon László, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Kiváltképp a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatokban, így az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, valamint a bányászat és az egészégügy terén működő vállalatok részéről indokolt a szokásosnál is nagyobb fegyelem és figyelem. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmúlt év végén kiadott közleménye ugyanis arra hívta fel figyelmet, hogy az idei év során a munkavédelmi ellenőrzések az említett ágazatokban lesznek intenzívek, de az építőiparban nagy számban várhatóak munkaügyi ellenőrzések is.

A részmunkaidősök munkaidőkeretét is ellenőrzik

Más területen dolgozó cégek sem nyugodhatnak meg azonban, ugyanis a tárca hozzátette, hogy munkaügyi ellenőrzéseket – többek között a fekete foglalkoztatás miatt – az építőiparon kívül is nagy számban tartanak. Ezek szükségességét többek között az ellenőrzések tavalyi, harmadik negyedéves adatai is igazolják, amelyek szerint a foglalkoztatók 70 százalékánál tártak fel a vizsgálatok munkaügyi jogsértéseket. E mellett a fekete foglalkoztatás az ellenőrzések során érintett munkavállalók több mint 15 százalékánál volt bizonyított.

Az eredmények alapján továbbra is kifejezetten gyakorinak számít a részmunkaidőben foglalkoztatottként bejelentett munkavállalók teljes állásban történő foglalkoztatása, amelyet a munkáltatók jellemzően több havi munkaidőkeret alkalmazásával igyekeznek leplezni. Gyakran előforduló szabályszegésként jelenik meg a munkaidő nyilvántartásának elmulasztása vagy valótlan rögzítése, amely az ellenőrzés alá vont munkavállalók közel harmadát érintette.