KIEMELTEN FONTOS A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE

forrás: https://kormany.hu/hirek/kiemelten-fontos-a-munkavallalok-egeszsegenek-megorzese

A munkahelyek megőrzése és a gazdaság védelme szempontjából is különösen fontos, hogy azok a vállalkozások, amelyek eddig nem tették meg, szigorú járványügyi megelőző intézkedéseket vezessenek be a veszélyhelyzet idején a munkahelyeken” – mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, aki a munkavédelmi hatóság szakmai irányítását is gyakorolja elmondta, hogy a társadalom valamennyi szegmensének, így a munkáltatóknak is ki kell venniük részüket a járványügyi védekezésből, tekintettel arra, hogy a legtöbb munkavállaló a veszélyhelyzet idején is a munkahelyén tölti ideje nagy részét.

forrás: https://www.bbc.com/news/health-51048366

A koronavírus világjárvány megjelenése óta a kormány példa nélküli intézkedéseket vezetett be az emberek életének és megélhetésének védelme érdekében. A megfelelő eredményekhez munkáltatói intézkedések is szükségesek, hogy a munkahelyek minél kevésbé váljanak a koronavírus fertőzések forrásává.

Azonosítani és értékelni kell a kockázatokat, amelyek a munkahely adottságaiból, a munkavégzés jellegéből, illetve a munkarendből adódnak, és a hatályos járványügyi előírások alapján minden kockázatkezelési intézkedést meg kell tenni, amellyel minimalizálható a koronavírusnak való kitettség.

Mik is ezek az intézkedések? Valamennyi munkahely közös használatú helyiségeiben javasolt előírniuk a kötelező maszkviselést. Abban az esetben, ha egy légtérben többen is tartózkodnak és nem biztosítható a 1,5-2 méteres távolság megtartása, szintén a helyes maszkhasználat nyújthat megfelelő védelmet.

Gondoskodni kell arról, hogy a munkahelyre kizárólag egészséges, a koronavírus megbetegedés tüneteit nem mutató személy léphessen be. Ennek érdekében a belépési pontokon testhőmérséklet mérést célszerű alkalmazni, valamint a kézfertőtlenítést is fontos kötelezővé tenni.

A munkavállalók számára folyamatosan elérhetővé kell tenni a szappanos kézmosás, illetve az alkoholos kézfertőtlenítés lehetőségét. Emellett a fertőtlenítő takarítás gyakoriságát növelni kell, különös figyelmet fordítva a gyakran érintett felületekre, például kilincsekre, korlátokra, kapcsolókra, a lift és étel/ital automata gombjaira, vagy a kávé- és teafőzők fogantyújára.

Vizsgálni kell, hogy a munkahelyeken alkalmazhatók-e olyan építészeti megoldások, illetve fizikai akadályok, amelyekkel a munkavállalók közötti távolságtartás biztosítható, valamint a kontaktusszám csökkenthető. A megfelelő intenzitású, folyamatos vagy rendszeres szellőztetés hatékonyan csökkenti a zárt terekben a kórokozók koncentrációját, ugyanakkor a belső levegőt keringtető mesterséges szellőztetés nem javasolt.

forrás: https://www.bbc.com/news/health-51048366

Számba kell venni a zárt terekben tartózkodók létszámának és a tartózkodás időtartamának minimalizálását, a munkaidő rugalmas alakítását, a személyes kontaktusok áthelyezését az online térbe és a távmunka veszélyhelyzet alatti könnyített alkalmazását is.

További részletes információk az ITM honlapján a kiemelt szakmai területek munkavédelmi információi alatt találhatók.

A munkavédelmi előírások betartása a távmunka esetében is fontos. Érdemes kiemelni, hogy a távmunka során bekövetkezett balesetet a munkavédelmi törvény értelmében a munkavállalónak jeleznie kell a munkáltató részére, akinek a balesetet meg kell vizsgálnia és döntenie kell a munkabalesetté minősítés kérdésében. Amennyiben a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján munkabalesetnek tekinti, a munkáltatónak ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit a hasonló balesetek megelőzése céljából.

A COVID-19 járvány idején a kockázatértékelés aktualizálásáról

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=773

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én világjárvánnyá minősítette az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 betegséget. A járvány terjedése folyamatosan gyorsul: míg az első 1 millió esetet 100 nap alatt regisztrálták, addig 2020 késő nyarán már 100 óra elég volt a milliós ugrásokhoz.

a kép forrása: WHO mainpaige

A COVID-19 világjárvány gyorsuló terjedése miatt Magyarországon sincs olyan munkahely, amely valamilyen módon ne lenne érintve a járvány hatásaival. Az általános munkakörülményekhez hasonlóan a COVID-19-cel kapcsolatos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések kiindulópontját is a kockázatértékelés jelenti. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásai alapján a kockázati tényezők megváltozását nyomon kell követni és minden munkahelyi kockázatot együttesen kell figyelembe venni és értékelni.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdése értelmében a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

A munkahelyi egészség és biztonság tekintetében a 89/391/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: keretirányelv) 6. és 9. cikke minden munkáltató esetében előírja azt az általános kötelezettséget, hogy teljes körű és naprakész kockázatértékelést végezzen.

A munkáltatói feladat teljesítéséhez be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot és a munkavédelmi szakembert (munkabiztonsági szaktevékenység ellátására jogosult személyt). Fontos a munkavállalók és képviselőik bevonása a kockázatértékelési folyamatba és a megelőző intézkedések meghatározásába. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban a járvány munkahelyi kezelésével kapcsolatos munkaegészségügyi szempontokért, a munkavédelmi szakember pedig a munkahely/tevékenység átalakításából adódó megváltozott munkabiztonsági kockázatok (baleseti veszélyforrások) értékelésért felelős.

A SARS-CoV-2 vírus fokozott kockázatának kitett tevékenységek (pl. egészségügyi és szociális ellátás, klinikai diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák) esetén a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) előírásait is figyelembe kell venni.

A Magyar Közlöny 2020. november 4. napján megjelent 239. számában kihirdetésre került a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosításáról szóló 40/2020. (XI. 4.) ITM rendelet (a továbbiakban: ITM rendelet), amely 2020. november 5. napján lépett hatályba. Az ITM rendelet alapján az EüM rendelet 3. számú melléklete kiegészült a SARS-CoV-2 vírussal, a biológiai tényezők 3. csoportjába sorolva, erre a biológiai tényezőre is el kell végezni a kockázatbecslést.

A kockázatértékelés aktualizálása és a kockázatkezelési intézkedések összehangolt tervezése, az egyéni és közösségi megelőző intézkedések időben történő meghozatala, és azok fegyelmezett végrehajtása elősegítheti a munkahelyi fertőzések megelőzését és a járvány terjedésének lassítását is. A Munkavédelmi Főosztály tájékoztatója ehhez kíván segítséget és szakmai iránymutatást adni a munkáltatók, munkavédelmi szakemberek és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók számára.

A tájékoztató letöltése.

további hasznos tartalmak:

tanácsok és előírások a WHO honlapján (magyar nyelven): https://who.canto.global/v/coronavirus/album/PAJUH?display=thumbnail&viewIndex=1&gSortingForward&gOrderProp=name&from=thumbnail

Esettanulmányok tanulságos munkabalesetekről

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=572

Az ITM Munkavédelmi Főosztálya rendszeresen közzéteszi olyan munkabalesetek esetleírásait, amelyek tanulságul szolgálhatnak mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. A balesetek leírása rávilágít a munkáltatói megelőző intézkedések jelentőségére és a munkavállalók szabálykövetésének fontosságára. A munkavédelmi előírások betartása közös feladat, mellyel megelőzhetők a munkavégzés során bekövetkező sérülések és egészségkárosodások.

 
Az esetleírások számát rendszeresen bővítik.