Ezekért tettek panaszt a dolgozók a munkavédelemnél – itt a friss lista!
Több mint ezren fordultak panasszal vagy bejelentéssel a munkavédelmi hatóságokhoz tavaly – de miért? Mely ágazatok érintettek leginkább, és milyen hibák fordultak elő a legtöbbször? Legújabb cikkünkben összesítettük az adatokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium friss jelentése szerint 2024-ben több mint 1100 panasz és bejelentés érkezett a munkavédelmi hatóságokhoz. A dolgozók legtöbbször az alapvető munkakörülményekre, a higiénia hiányára vagy a védőeszközök hiányosságaira panaszkodtak. De bőven akadt gond munkahelyi balesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel is.
Forrás: Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyelet
Panasz a munkavédelemnél – miért panaszoltak legtöbben?
A leggyakrabban bejelentett problémák között szerepelt:
- a munkahely nem megfelelő kialakítása, rossz munkakörülmények, hiányos higiénia, kaotikus munkaszervezés – 444 esetben,
- hiányzó vagy nem megfelelő egyéni védőeszközök – 287 esetben,
- veszélyes vagy nem karbantartott munkaeszközök – 85 esetben.
A panaszok viszont más irányba mutattak: legtöbbször munkahelyi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatt keresték meg a hatóságot – összesen 59 esetben.
Névtelenül is sokan szóltak
Érdekesség, hogy a bejelentők több mint 28 százaléka névtelen maradt. Ez azt mutatja, hogy sokan félnek a retorziótól, mégis fontosnak tartják a szabálytalanságok jelzését. A hatóság azonban a névtelen bejelentéseket is kivizsgálta – gyakran jogosan, mert valódi hiányosságokat tártak fel, sőt, olyan is előfordult, hogy több jogsértésre fény derült, mint amit a bejelentés tartalmazott.
A legtöbben e-mailben (56%) vagy telefonon (33%) tettek bejelentést, de még mindig akadt, aki személyesen vagy levélben fordult a hatósághoz.
Nem meglepő módon a legtöbb panasz az építőiparban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben érkezett. Ezek az ágazatok évek óta a legérzékenyebbek munkavédelmi szempontból – sok az időszakos dolgozó, nagy a fizikai terhelés, gyors a fluktuáció.
Mi lett a panaszok vége?
A hatóság nem nézte ölbe tett kézzel a dolgokat: több mint ezer ügyben indítottak vizsgálatot, és 271 esetben azonnali intézkedésre volt szükség. Csak minden 15. esetben szabtak ki pénzbírságot – de így is összesen több mint 55 millió forintnyi bírság jött össze.
A legsúlyosabb következményeket olyan ügyekben rótták ki, ahol a munkáltató nem jelentette a munkahelyi balesetet, nem biztosította a szükséges védőfelszerelést, vagy veszélyes körülmények között dolgoztatta az embereket.
Az esetek többségében a bejelentők nemcsak saját érdekükben, hanem kollégáik biztonságáért is cselekedtek. Ha mi is tapasztalunk szabálytalanságot a munkahelyen – legyen szó rossz szellőzésről, veszélyes gépekről vagy nem megfelelő munkaruháról –, ne féljünk jelezni. A munkavédelem nem adminisztrációs teher, hanem életek múlhatnak rajta.