A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/a-who-szerint-a-masodik-leggyakoribb-halalok-az-ulomunka

Az irodai munkakörnyezet, a napi 8 órás ülés és a mozgásszegény hétköznapok mind rossz hatással vannak a gerincünk egészségére. A Gerinc Világnapját minden évben október 16-án ünnepeljük, ennek alkalmából pedig hoztunk néhány jó tanácsot, amivel megóvhatjuk a test támaszának egészségét a munkahelyünkön is.

A Gerinc Világnapja

A gerincünk az emberi test támasza. Sokszor a mindennapi életünk során nem gondolunk rá, de egy egészséges gerinc kulcsfontosságú ahhoz, hogy aktív és boldog életet éljünk. Ha a gerincünk egészséges, könnyedén mozoghatunk, és kevésbé érezzük a fáradtságot és a stresszt. A napunk egy jelentős részét a munkahelyen töltjük, így nem meglepő, hogy az ott eltöltött idő is nagy hatással van annak egészségére. A helyes testtartás és a munkavédelmi gyakorlatok betartása hozzájárulhatnak a munkavállalók gerincének egészségéhez és a munkahelyi balesetek megelőzéséhez.

Mi baj lehet?

  • Hátfájás: Hosszú ideig tartó ülés vagy állás, rossz testtartás, nehéz tárgyak emelése, és ismétlődő mozdulatok mind hozzájárulhatnak a hátfájás kialakulásához.
  • Nyaki fájdalom és nyakmerevség: A hosszú órákig tartó gépelés vagy monitor előtti görnyedt testtartás könnyen vezethet nyaki fájdalomhoz és merevséghez.
  • Gerincferdülés (skoliozis): A tartósan rossz testtartás, például az íróasztalnál vagy számítógépnél ülve, hozzájárulhat a gerincferdülés kialakulásához akár fiataloknál is.
  • Csontritkulás: Bár a csontritkulás általában idősebb korban jelentkezik, az alultápláltság és a testmozgás hiánya hozzájárulhat az alacsony csontsűrűséghez, ami növeli a törések kockázatát.
  • Munkahelyi sérülések: Azok a feladatkörök, amelyek hirtelen mozdulatokat vagy nehéz tárgyak emelését igénylik, súlyos sérüléseket okozhatnak a gerincben, például sérvet.
  • Idegi becsípődés (sciatica): Hosszú órákig tartó ülés vagy rossz testtartás nyomást gyakorolhat az a test leghosszabb idegére, az ülőidegre, ami sciatica nevű állapotot okozhat. Ez egy idegi becsípődés, ami erős fájdalommal és bizonyos területek zsibbadásával jár.
  • Ismétlődő terheléses sérülések: Az olyan munkahelyek, ahol gyakran ismétlődő mozdulatokat kell végrehajtani – például nehéz tárgy emelése, dobozmozgatás vagy gépek kezelése – növelhetik a gerinc terhelését és kopását.
  • Gerincfertőzések: Bár ezek ritkák, egyes munkahelyi környezetek, például egészségügyi intézmények, laboratóriumok vagy mezőgazdasági munkahelyek olyan fertőzéseket is okozhatnak, amelyek a gerincet érintik.

A gyilkos ülőmunka

A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka, ezért érdemes komolyan venni a gerinc védelmét. Bár látszólag kényelmes és kevés fizikai erőfeszítést igénylő tevékenység, hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.

A hosszú ideig tartó ülés ártalmas az alsó hátunknak, mert növeli a terhelést a gerinc porckorongjaira. Az ülő pozíció nehezíti a helyes testtartás fenntartását, és a rossz testtartás károsíthatja a hátunkat. A tartós ülőmunka miatt a hátunkon lévő izmok megnyúlnak és gyengülnek.

Emellett a gerinc porckorongjai és kisizületei is egyenlőtlen terhelésnek vannak kitéve, ami különböző mozgásszervi problémákhoz vezethet. Ezek közé tartoznak az izomfájdalmak, fájdalmas izomgörcsök, porckorongkopás és az ideggyöki nyomás. Emellett növeli a csontritkulás kockázatát is.

Munkavédelemi tippek a ülőmunkához

  1. Az ülőmunka során fontos megfelelő testtartást fenntartani. Gondoskodj róla, hogy a talpad szorosan érje a talajt, a térded legyen derékszögben, és a csípőd legyen kissé széles terpeszben. Ehhez igazítsd be a széket a megfelelő magasságba.
  2. Tartsd meg a gerinced természetes görbületeit, és használd a háttámlát a hátad megtámasztására. Próbálj a medencéddel visszacsúszni a háttámlához, és dőlj hátra kissé, hogy a hátadat a támlához érintsd.
  3. Ügyelj a vállaid helyzetére, és engedd őket lazán lefelé. Ha van, használd a kartámlákat a kényelmes pozíció fenntartásához.
  4. Ha hosszú időn át ülsz, olyan ülőpárnát vagy párnát használhatsz, amely elősegíti a helyes gerincgörbületeket.
  5. Időnként szünetet kell tartanod, hogy megszakítsd a hosszú ülést. Állj fel, és végezz nyújtógyakorlatokat, például nyaktrapéz-nyújtást vagy hajolást hátra, hogy ellensúlyozd a statikus terhelést. Legalább 10 percenként ajánlott felállni és mozogni.
  6. Rendszeres testmozgással és gerinctornával erősítsd meg a hátizmaidat.
  7. Ha lehetséges, rendezd be munkahelyedet ergonomikusan. Az asztal és a szék magasságát állítsd be úgy, hogy kényelmes legyen a munkavégzés.
  8. Fontos, hogy ismerjék a munkatársaid is a gerincvédelem fontosságát. Szervezz munkahelyi oktatást vagy workshopokat a megfelelő testtartásról és a gerinc egészségéről.

Képernyő előtti munkavégzés

A hosszantartó számítógépes munka során nem csak az ágyéki gerinc terhelődik túl, hanem a vállöv és a csuklóízületek is ki vannak téve ennek. A nyaktól a vállakra húzódó trapézizom felső része feszülhet és zsugorodhat, ami számos kellemetlenséget okozhat, például felső végtagi fájdalmakat, égő érzéseket.

Munkavédelmi tippek képernyő előtti munkához

  • A monitor felső széle legyen a szemmagasságban, és kb. 50 cm távolságra legyen a szemtől.
  • A képernyő legyen merőleges az ablakra.
  • A billentyűzet legyen dönthető, hogy az egyén derékszögben behajlított könyökmagasságához igazítható legyen, a vállak pedig lazán leengedve maradjanak.
  • Használjunk csuklótámaszt és alkartámaszt az egér használatakor, valamint lábtámaszt, például ék alakú dobogót a lábak alá időnként.
  • Érdemes óránként beiktatni rövid mozgásszüneteket, amikor felállunk, megnyújtjuk a nyak trapéz izmait, átmozgatjuk a csuklót, és kiszellőztetünk.

Élet az autóban

Sofőrként szinte az egész munkanapot üléssel töltjük. Ennek veszélyei mellett az úton való közlekedés során a gépjárművek vibrálhatnak, és ezek a vibrációk a gerincre is hatással lehetnek. A hosszan tartó vibrációk súlyosbíthatják a hátfájást és az ágyéki terület fájdalmait.

Először is, egy rosszul rugózott ülés, alacsony háttámlával nem nyújt megfelelő támaszt a testnek. Ez hosszú utazások során kényelmetlenséget és fájdalmat okozhat, különösen az ágyéki gerinc területén. A hiányosan támogatott háttal a gerinc kénytelen kompenzálni a terhelést, ami fokozott feszülést és kényelmetlenséget eredményezhet.

Másodszor, ha az ülés túl közel kerül a pedálokhoz, az vezethet ahhoz, hogy a térd hosszú távon túlzottan behajlik. Ennek következtében az ágyéki szakasz hátulra dől, ami további terhelést jelent a porckorongokra. Ez hosszú távon hátfájást okozhat.

Harmadszor, a háttámla használatának elkerülése is komoly problémákat okozhat. A háttámla segít a gerinc tartásában és a terhelés elosztásában. Ha elhanyagoljuk, a hát túlterheltté válhat, ami fokozott fájdalmat és kényelmetlenséget eredményez.

Végül, a magasra beállított kormány vezetőállás mellett a vállak felhúzását eredményezheti, ami további feszültséget okozhat a felső háton és a nyakban. Ez is hozzájárulhat a gerincproblémák kialakulásához.

Hogyan tudjuk csökkenteni ezeket a hatásokat?

  • Fontos, hogy az ülést úgy állítsuk be, hogy a térd teljesen ki tudjon nyúlni a pedálok használata közben. Ez segít a térdízület terhelésének csökkentésében.
  • A kormánymagasságot úgy is kalibráljuk, hogy vezetés közben ne kelljen felhúzni a vállainkat.
  • Időnként a háttámla kissé hátra döntése (nagyjából 90 foknál nagyobb hátradöntés) segíthet az ágyéki gerinc terhelésének csökkentésében.
  • Az ágyéki gerinc természetes állapotának megtartásához alkalmazhatunk autós üléspárnát vagy háttámla támasztékot.

A megfelelő munkavédelmi intézkedések, az ergonomikus munkakörnyezet és a helyes testtartás segíthetnek megóvni a gerincünket ülőmunka esetén.

Forrás: Spinalisules

Így kellene dolgozni és dolgoztatni hidegben

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/igy-kellene-dolgozni-es-dolgoztatni-hidegben-20250114.html

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkavédelmi irányítási főosztálya felhívást tett közzé a hidegben történő munkavégzés veszélyeivel kapcsolatban.

Egyebek közt kiemelték, hogy a hideg munkakörnyezet a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan el kell végezni a kockázatértékelést, és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére.

Kitértek arra, hogy a szabadban végzett fizikai munka esetén a kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha biztosítása válhat szükségessé, és figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést, a mozgást, látást és hallást korlátozó hatást is.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatók, amihez csúszásveszély is társul. A fűtőtestek megválasztásánál, elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne szennyezzék a munkahely, pihenőhely levegőjét, illetve ne okozzák a munkavállalók túlzott felmelegedését.

Munkavédelmi oktatás során a veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét arra, hogy az időjárásnak megfelelő ruhát vegyenek fel, rétegesen öltözködjenek, és figyeljenek a végtagok, valamint az arc, az orr és a fül védelmére is. Javasolják, hogy a dolgozók figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást. Éppen ezért mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni.

Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg.

Hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22, könnyű fizikai munka esetén 18-20, közepesen nehéz fizikai munkánál 14-18, míg nehéz fizikai munkánál 12-14 Celsius fok munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.

A réteges öltözködés, meleg zokni, vastag talpú lábbeli csökkenti a szervezet hőleadását és elősegíti a hidegebb munkakörnyezethez való alkalmazkodást. Ha sok folyadékot iszunk, azzal nagyobb eséllyel előzzük meg a felfázást, a húgyúti fertőzéseket. A melegebb italok fogyasztásával fokozódik az anyagcsere, a hőérzet mellett a közérzet is javulhat.

A felhívásban kitérnek arra is, hogy az égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezések szabálytalan használata minden évben több halállal végződő baleset, illetve fulladás, mérgezés előidézője, pedig a tragédiák megfelelő elővigyázatossággal megelőzhetők lennének.

A 2020-2024. közötti időszakban összesen 6 halálos munkabaleset következett be a fűtőberendezések szabálytalan üzemeltetése miatt. A nyílt égésterű gázkészülékek – például propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók – nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. Az elektromos fűtőberendezés csak a munkáltató engedélyével, a munkavédelmi, érintésvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások és a kezelési útmutató szerinti szabályok betartása mellett üzemeltethető – hívták fel a figyelmet.

Jogszabály változás

Fontos változás lépett életbe 2025. január 1-től.

A Magyar Közlöny 131. számában megjelent a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény, amely módosította az Mvt.-t.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását legalább 5 évente köteles elvégezni. Ez korábban 3 év volt.

A módosítás 2025. január 1-jétől hatályos.

Ennek megfelelően módosult az Mvt. (1993. évi XCIII. tv.) 54.§ (3) bekezdése:

„(3) A munkáltató a kockázatértékelést, annak részeként a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 5 évente köteles elvégezni.”