Címke: tűzvédelem

forrás: https://www.langlovagok.hu/11863/indul-a-tuzvedelmi-mernok-kepzes-az-nke-n/

Még lehet pótfelvételizni a nappali és levelező tagozaton induló szakra.

Tűzvédelmi mérnöki alapképzési szakot indított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A szeptemberben kezdődő képzés államilag támogatott nappali tagozatára 280 ponttal, levelező tagozatára 389 ponttal lehetett bejutni. Költségtérítéses finanszírozással levelezőn indult, 280 pontos bejutási határral.

Az NKE tájékoztatása szerint a civil képzés célja az építésügyi tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásához szükséges tűzvédelmi mérnöki felsőoktatási végzettséget (tervezési jogosultság) megalapozó ismeretek megszerzése, valamint a tűzvédelmi szakértői tevékenység ellátásához szükséges ismeretek elsajátítása az építmények tűzvédelme, a tűzoltó technikai eszközök, az ipari tűzvédelem és a tűzvizsgálat területén. További cél a beépített tűzvédelmi berendezések (automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések) tervezői és kivitelezői részére előírt tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány megszerzéséhez szükséges előképesítés biztosítása.

Ezt egészítik ki a hallgatóknak a gazdálkodó szervezetekben foglalkoztatott felsőfokú szakképesítéshez kötött katasztrófavédelmi, polgári védelmi, iparbiztonsági és tűzvédelmi beosztásokhoz tartozó műszaki tervezési, szervezési, elemzési és értékelési feladatok végrehajtására való felkészítése.

Emellett a hallgatók a hivatásos katasztrófavédelem tűzmegelőzési, tűzvizsgálati, tűzoltási és ügyeleti szakterületén, az önkormányzati, a létesítményi tűzoltóságok, illetve az önkéntes tűzoltó egyesületek tűzvédelmi szakbeosztásaiban végrehajtandó műszaki mérnöki feladatok ellátására is felkészítést kapnak.

A tűzvédelmi mérnöki alapképzési szakot sikeresen elvégző hallgatók tűzvédelmi mérnöki munkakörökben tudnak elhelyezkedni alapvetően a gazdálkodói szférában, illetve a hivatásos katasztrófavédelem hatósági szakterületén, amennyiben az alkalmassági követelményeknek megfelelnek.

A képzés elsősorban azokat a készségeket és kompetenciákat fejleszti, amelyek a mérnöki műszaki feladatok ellátására alkalmassá teszik a hallgatót.

Főbb tantárgyak:

• Matematika;
• Mechanika;
• Kémia;
• Égés és oltáselmélet;
• Tűzvédelmi jog és igazgatás;
• Építészeti tervezés és kivitelezés;
• Épületgépészet;
• Épületszerkezetek tűzvédelme;
• Tűzvédelmi mérnöki módszerek;
• Létesítés és használat tűzvédelme;
• Tűzeseti diagnosztika és rekonstrukció.

A szak leírása innen, a tanterv innen, a képzési és kimeneti követelmények innen tölthetők le.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen most elsőként induló szakra augusztus 5-ig még lehetőség van pótfelvételizni a felvi.hu oldalon keresztül.

forrás: https://www.langlovagok.hu/10170/beepitett-tuzjelzo-berendezes-felulvizsgalata-karbantartasa/

Rendszeres felülvizsgálat és karbantartás szabályai, teendők tűzeset és téves jelzés esetén.

A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján a beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők tűzvédelmi szakvizsgával kell, hogy rendelkezzenek.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint tűzjelző berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy

• ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit,
• ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében,
• értékelje az üzemeltető által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes működésének helyreállítására,
• működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni,
• ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését,
• ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését,
• tűz- és hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és
• végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt.

Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosítania, hogy a jogosult személy

• elvégezze az előző bekezdésben foglalt feladatokat,
• ellenőrizze le az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az összes érzékelő ellenőrzése felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során az érzékelők 50-50%-át (25-25%-át) ellenőrzik,
• szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e,
• szemrevételezés során és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését – különösen az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelőségét – befolyásoló változás, az épület vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben.

Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés.

Tűzeset után

• – függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljeskörűen, meg kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás,
• meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e,
• meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket – vezérlés, hangjelzés, riasztástovábbítás – elvégezte-e, és
• ha az ellenőrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.

Téves riasztás esetén

• meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz,
• ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására,
• a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.

A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén

• meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz,
• meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan és
• a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.

A tűzjelző berendezés változása esetén a megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni.

Harminc napnál hosszabb teljes körű leállás után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni.

Új karbantartóval kötött szerződés után ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv

A beépített tűzjelző berendezés felülvizsgálatával, karbantartásával kapcsolatban további útmutatást ad az Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv.