Címke: tűzvédelem

forrás: https://www.langlovagok.hu/12702/mintegy-3500-lakastuz-2023-elso-feleveben/

A megelőző esztendő azonos időszakához képest kevesebb lakástűz és halálos áldozat volt.

A 2023. év első félévében 3433 lakástűz keletkezett, 703-mal kevesebb, mint 2022 első hat hónapjában, ami 17 százalékos csökkenést jelent. A félév folyamán 42 ezer négyzetméternyi épített terület égett le – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A legnagyobb tűz május 6-án Zalaegerszegen volt, ahol egy társasház földszinti lakása gyulladt ki. A lángok a tetőszerkezetre is átterjedtek, összesen 800 négyzetméteren pusztítottak. Az oltás három órán át tartott, 30 tűzoltó 11 tűzoltójárművel avatkozott be, 49 embert és két kutyát mentettek ki a társasházból.

Az első félévben keletkezett lakástüzekben 40 ember vesztette életét, a tavalyi év hasonló időszakának esetei 49 áldozatot szedtek. Öt tűzeset során – Győrben, Szigetszentmiklóson, Dabason és Tatabányán, Domaszéken – két-két ember halt meg.

A félév során naponta átlagosan 19 otthonban csaptak fel a lángok. Ezekben az esetekben 288 ember sérült meg, tízzel kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban, többségük füstmérgezést szenvedett. A lakástüzekhez összesen 6737 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltók összesen 2416 órát töltöttek a tüzek oltásával. A leghosszabb beavatkozás 18 órán át tartott: április 6-án egy 350 négyzetméteres, nádfedelű családi ház égett Kápolnásnyéken.

Az év első hat hónapjában 405 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, 1174 embernek kellett elhagynia az otthonát. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 149 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban elektromos hiba, nyílt láng, a fűtési rendszer hibája, sütés-főzés, avar- vagy szemétégetés, illetve a kémény műszaki állapota miatt gyulladt ki épület. Szándékos gyújtogatás miatt 79 otthonban keletkezett tűz.

A legtöbb tűz (17%) konyhában, kéményben (16%), illetve hálóban (9%) keletkezett.

A 3433 tűzzel érintett otthon közül csak 14-ben volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni.

Szén-monoxid miatt 2023 első felében 553-szor hívták a tűzoltókat, kicsivel kevesebbszer, mint egy évvel korábban. Valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést 118 ember szenvedett, 5 emberen pedig már nem lehetett segíteni. A szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van és a tűz környezetében nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Mivel meleg vízre nyáron is szükségünk van, nyáron is fenyegető veszélyforrásról van szó. 

Fővárosi helyzet

Budapesten az ide év első félévében 376 lakástűz keletkezett, tíz százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában – tájékoztatott a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

A legnagyobb tűz április 26-án, a XVIII. kerületi Üllői úton álló ingatlanban keletkezett. Egy kétszintes családi ház, annak melléképülete, valamint az udvaron tárolt anyagok égtek.

Az első félévben keletkezett lakástüzekben öt ember vesztette életét, míg a tavalyi év azonos időszakában kilenc ember hunyt el. A lakástüzekben harmincnégy ember sérült meg, többségük füstmérgezést szenvedett. A lakástüzekhez összesen 720 tűzoltójárművet kellet riasztani, a tűzoltók összesen 382 órát töltöttek a tüzek oltásával. A leghosszabb beavatkozás hét óra volt.

Az első félévben tizennégy lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, negyvenöt embernek kellett elhagynia az otthonát. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében tizenhét lakástűz után indult tűzvizsgálat. Négy otthonban szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz.

A legtöbb tűz (52%) konyhában és hálóban (25%) keletkezett. A lakástüzek közel harmada elektromos áram (28%) miatt következett be. Kéménytűz hat esetben (2%) fordult elő. A tűzzel érintett otthonok közül csak hat helyen volt füstérzékelő.

Szén-monoxid miatt idén több mint háromszáz alakalommal riasztották a fővárosi tűzoltókat. Huszonkét ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, szerencsére haláleset nem történt.

forrás: https://katasztrofavedelem.hu/29/hirek/276839/a-hoseg-idejen-kulonosen-fontos-a-tuzvedelmi-eloirasok-betartasa

Idén eddig 3874 tűz keletkezett a szabadban, ezek során több mint ezernyolcszáz hektárnyi terület égett le. A tűzesetekben kilenc ember sérült meg. A legtöbb szabadtéri tűz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a legkevesebb pedig Vas vármegyében volt.

Az idei szabadtéri tüzek csaknem fele az erdő- és mezőgazdaságot érintette. Több tűz keletkezett az aratással összefüggésben, harminc helyen összesen 3100 bála égett. Kigyulladt munkagépek miatt is riasztották a tűzoltókat, az év eddig eltelt időszakában 16 traktor, 11 kombájn, 3 bálázó és 4 mezőgazdasági rakodógép égett. Aratás előtt tizenhat helyen, összesen 42 hektáron gabona vált a lángok martalékává. 

Bár az idei, csapadékosabb évben kevesebb szabadtéri tűz keletkezett, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene a betakarítási munkák közben odafigyelni a tűzmegelőzésre. A mögöttünk hagyott hétvégén is riasztották szabadtéri tüzekhez a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, volt, ahol betakarítás közben csaptak fel a lángok. Mártélynál, a Kisgazdakör-dűlőben kétszázötven bála és egy pótkocsi égett, Maroslele térségében mintegy hét hektáron fogott tüzet a learatott gabonatábla, Szeged külterületén pedig nagyjából négyezer négyzetméteren égett a növényzet. Jobbágyi külterületén vasárnap este kigyulladt és teljes terjedelmében égett egy kombájn. A lángok a tarló munkagép körüli részére is átterjedtek. Személyi sérülés egyik esetben sem történt. 

A katasztrófavédelem idén is kiemelt figyelmet fordít az agráriumban keletkező tüzek megelőzésére. A hatósági szakemberek nemcsak ellenőrzik a mezőgazdasági gépeket, hanem az évről évre előforduló hibák kiküszöbölése érdekében a hatósági ellenőrzések mellett tűzbiztonsági konzultációs lehetőségeket is biztosítanak a gazdák számára. Továbbra is fontos a munka megkezdése előtt ellenőrizni a kipufogórendszert, mert a sérült illesztéseknél, lyukaknál kiáramló forró kipufogógáz meggyújthatja a növényzetet. Az üzemanyag-ellátó és olajtovábbító rendszereket is ellenőrizni kell, mert a kiszabadult kenőanyag vagy üzemanyag könnyen tüzet okozhat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a munkagépek elektromos vezetékeinek szigetelésére, valamint a kombájnok földelésére, a munkagépek tisztán tartására. 

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3937-e-autok-oltasa-melygarazsban-–-automatikus-oltotakaroval

Az elektromos gépjárművek oltása főleg mélygarázsokban rendkívül nehéz és veszélyes, a tűz sok potenciális kárral jár. De mi van akkor, ha létezik egy rendszer, ami a tűz kialakulásakor automatikusan riasztja a tűzoltókat, és a kiérkezésig oltóponyvával fékezi meg a tüzet?

Az elektromos gépjárművek terjedésével párhuzamosan egyre nagyobb problémát jelent, hogy a lítiumion-akkumulátorok tüze eltérő tűzoltástaktikát igényel. A lítiumion-telepek esetén az ún. hőmegfutás (thermal runaway) jelensége, vagyis a sérült, hibás akkumulátorcellák által elindított, lényegében megállíthatatlan láncreakció jelenti a legnagyobb kihívást tűzoltási szempontból. Egy mechanikus vagy termikus hiba – fizikai sérülés, túltöltés vagy belső rövidzárlat – következtében az akkumulátorcellákban végbemenő kémiai folyamatok során emelkedik a hőmérséklet, ennek eredménye pedig egy öngerjesztő folyamat, amely végén a cellák instabillá válnak, és minden hő- és elektrokémiai energiát rövid időn belül a környezetüknek adnak át, olyan gyorsan terjedő, heves, gyakran robbanásszerű tüzet okozva, amely rendkívül nehezen oltható el.

Az eddigi újítások

A korai oltási ajánlások ennek megfelelően az elárasztásról szóltak: minél több vizet kellett az oltásra felhasználni (a Tesla Model S 2016–2019 verzió esetén pl. 11 ezer literről szól az ajánlás az EuroNCAP által készített Euro RESCUE alkalmazásban). Ez érthető módon nem ideális megoldás – a magas vízfogyasztás nagyon pazarló, a sok víz sok káros anyagot mos ki a gépjárműből, szűk helyen megvalósítani is nehezebb –, erre pedig a gyártók is gyorsan reagáltak. Az eddigi újítások általában arról szóltak, hogy az oltóvizet valamilyen módon közvetlenül az akkumulátorcellákhoz juttassák. A mostani épület-tűzvédelmi rendszer azonban szó szerint hiányt tölt be.

Amikor a füst felszáll

Az E-CELL GUARD rendszer az első füstfelhő felszállása (vagyis a tűz kezdete) és a tűzoltóság kiérkezése közötti időszakra koncentrál. Érzékeli a hőt vagy a füstöt, riaszt, aktiválja a védelmi rendszert, a tűzoltó takarót az érintett járműre helyezi, és riasztja a tűzoltóságot – mindez automatikusan és emberi beavatkozás nélkül néhány másodpercen belül megtörténik.

Ahogyan a videókon is látható, a működés három fázisra osztható.

• Első fázis: korai felismerés több érzékelőn és a tűzjelző berendezésen keresztül, amelynek hatására az optikai és akusztikus figyelmeztető jelzések aktiválódnak.

• Második fázis: megtörténik a védőtakaró automatikus felhelyezése. Mindez nem függ a hálózati áramtól, teljesen mechanikusan történik, az eszköz alacsony karbantartási igényű és megbízható

• Harmadik fázis: a védőtakaró a gépjárművön van, másodpercek alatt elszigeteli a tüzet, védi az épületszerkezeteket és a környező tárgyakat, járműveket. Azonnal korlátozza a füst és a hő kialakulását, így segítve a tűzoltók beavatkozását. A ponyva a KIWA Intézet tanúsítása szerint 1000°C-ig hőálló, és akár 1300 °C csúcshőmérsékletet is kibír.