Címke: tűzvédelem

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4296-az-europai-tanacs-elfogadta-a-korszerusitett-cpr-t

Az Európai Tanács 2024. november 5-én elfogadta a 305/2011/EU (Construction Products Regulation, CPR) korszerűsítését jelentő új rendeletet, amelyet az Európai Parlament 2024. április 10-én fogadott el. Ezzel lezárult a döntéshozatali eljárás, így a közzétételt követően hamarosan hatályba lép az új jogszabály. Ugyanakkor az építési munkák szabályozásának joga továbbra is nemzeti hatáskörben marad.

Az építési termékekről szóló rendeletet (CPR) csökkenti az adminisztratív terheket, valamint elősegíti a körforgásos gazdaság megteremtését és a technológiai fejlődést az ágazatban.

A CPR

• harmonizálja az e termékek forgalmazására vonatkozó uniós szabályokat,
• lehetőséget ad a szabványosításnak az új technikai fejlődéshez való igazítására,
• jobb tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak a termék digitális útleveleinek létrehozásával és a zöld választások megkönnyítésével.
• Módosítja az „építési termék” fogalmát.

A szabványokkal kapcsolatban

• megkönnyíti az új szabványok elfogadását, és
• felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy bizonyos feltételek mellett közös előírásokat fogadjon el.

A CPR rögzíti a gyártók, importőrök és más gazdasági szereplők kötelezettségeit, valamint megerősíti a piacfelügyeletet és a fogyasztóvédelmet.

Hatálybalépési menetrend

Az Európai Parlament elnökének és a Tanács elnökének aláírását követően a rendeletet közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (OJEU), majd a kihirdetését követő 20. napon lép hatályba. A szabványok kidolgozására vonatkozó cikkei ezt követően egy hónappal, a többi cikke egy évvel, a szankciókról szóló 92. cikke pedig két év elteltével válik hatályossá.

Miért fontos?

• Az építőipar adja az EU GDP-jének csaknem 5,5%-át, és körülbelül 25 millió embert foglalkoztat több mint 5 millió cégnél.
• Az építőipari termékek 430 000 vállalatot érintenek az EU-ban, 800 milliárd eurós összforgalommal.
• Az épületek adják az erőforrások körülbelül 50%-át, és az EU összes hulladékának több mint 30%-át évente.
• Az épületek felelősek az EU energiafogyasztásának 40%-áért és az energiával összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért.

Az építési termékekről szóló új rendelet aktualizálja az e területen meglévő, 2011-től hatályos jogszabályokat.

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4220-epitoipari-kornyezeti-ertekeles-–-tuzvedelmi-kotodes

Az új CPR (Építésitermék-rendelet) megjelenéséhez kapcsolódóan várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz az épületek és építőipari termékek környezeti értékelésének. A környezetvédelmi terméknyilatkozat (EDP) számszerűsített környezeti információt jelent a termék életciklusa során, így lehetővé teszi az ugyanazon funkciót betöltő termékek összehasonlítását. Az EDP az életciklus-értékelés (LCA) módszerén alapul, melyet az MSZ EN ISO 14040 ír le.

A tűzvédelmi berendezéseknek, termékeknek is van életciklusa, élettartama. Ezzel kapcsolatban emlékeztetőül idézzünk Nagy Katalin Beépített tűzvédelmi berendezések átalakítása című cikkéből.

Életciklus – Élettartam

Ebben az OTÉK és a CPR rendelet szinte szó szerint ugyanazt írja le.

26. Életciklus: anyagok, szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig. OTÉK Az élettartam – hasznos élettartam fogalom már nagyon gyakorlatias. „Az az időtartam, amely alatt valamely termék a várható fizikai elhasználódás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével garantált hatékonysággal működtethető.”

A külföldi szakirodalomban, ez alapján, konkrét élettartamokat határoznak meg egyes berendezésekre:

• Sprinkler 20 év
• Szükségáramforrás 20 év 
• Hő-és füstelvezetők – nyitási ciklusok száma szerint
• Tűzgátló ajtók 50 év
• Tűzgátló kapuk 30 év
• Automatikus ajtók 20 év 
• Tolóajtók 30 év
• Ajtózárak, pánikzárak 25 év

Az értékeléshez szükséges adatok kiválasztására ad hasznos útmutatót a 2024. július 1-jén megjelent MSZ EN 15941:2024 Építmények fenntarthatósága. Adatminőségek termékek és építmények környezeti értékeléséhez. Az adatok kiválasztása és használata szabvány meghatározza az életciklus-értékelésen (LCA) és más számszerűsített környezeti információkon alapuló számítási módszert az épület környezeti teljesítményének értékeléséhez, és megadja az értékelés eredményének jelentésére és közlésére szolgáló eszközöket. A szabvány új és meglévő épületekre és felújítási projektekre vonatkozik. Az értékelés kiterjed az összes épülettel kapcsolatos építési termékre, folyamatra és szolgáltatásra, amelyet az épület életciklusa során használnak.

Az MSZ EN 15804:2012+A2:2020 Építmények fenntarthatósága. Környezetvédelmi terméknyilatkozat. Építési termékek kategóriáját meghatározó alapvető szabályok magyar nyelven elérhető szabvány határozza meg a fő termékkategória-szabályok szerinti adatminőség-értékelést és az adatok következetes kiválasztását, ezáltal biztosítja a környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD) harmonizált módon való elkészítését, igazolását és bemutatását. Ezek alkalmazhatók a környezetvédelmi terméknyilatkozatokhoz, valamint az épületek MSZ EN 15978:2012 Építmények fenntarthatósága. Épületek környezetvédelmi értékelése. Számítási módszer szabvány szerinti környezeti teljesítményértékeléséhez. Az MSZ EN 15804 alkalmas továbbá az MSZ EN 17472:2022 Építmények fenntarthatósága. Mérnöki létesítmények fenntarthatóságának értékelése. Számítási módszerek szabvány szerinti mélyépítési munkák környezeti vizsgálatához szükséges adatok értékelésére és kiválasztására is. Az MSZ EN 17472 követelményeket és konkrét módszereket határoz meg az építési beruházások környezeti, gazdasági és társadalmi teljesítményének értékelésére, figyelembe véve az építési beruházások műszaki jellemzőit.

Irodalom:

MSZT 2024. július

Nagy Katalin Beépített tűzvédelmi berendezések átalakítása (pdf dokumentum)

Mi legyen az éghető anyagokkal az építészetben?

Lestyán Mária Tűznek ellenálló épületek és a fenntarthatósági célok – PV panelek tűzkockázata

Érces Gergő A komplex tűzvédelem vizsgálata mérnöki módszerekkel történő tűzvizsgálat alkalmazásával (pdf dokumentum)

forrás: https://www.langlovagok.hu/13491/terv-a-tuzmegelozes-totalis-szetveresere/

A katasztrófavédelemtől jórészt még a tűzvédelmi hatósági jogkört is elvennék.

A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter előterjesztésében májusban a kormány részére elkészült a katasztrófavédelem átalakításának terve. A Lánglovagok.hu információi szerint először úgy igazítanák a jogszabályokat, hogy a jövőben a törvénymódosítás nélkül a kormány önállóan tudja a hatósági hatásköröket az államigazgatási szervek között telepíteni.

Kiüresítik a katasztrófavédelmet

A katasztrófavédelmi szerveknél szeptember 1-jétől a következő hatáskörök maradnának:

• nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos ügyek;
• tűzvizsgálat azzal, hogy ha a hatósági bizonyítvány kiállításán felül további tűzvédelmi hatósági eljárás szükséges (pl.  tűzvédelmi bírság kivetése) akkor már a hatáskört újonnan gyakorló szerv jár el,
• a létesítményi tűzoltóság létrehozásával, felszerelésével kapcsolatos hatósági hatáskörök, mivel a létesítményi tűzoltóság az állami és önkéntes tűzoltósággal együtt látja el egyes települések védelmét és felszereltségük, állományuk létszáma befolyásolja az állami tűzoltóság szervezési lépéseit;
• a kéményseprő-ipari szolgáltatással összefüggő hatósági ügyek;
• veszélyesáru-szállítás ellenőrzése és az ahhoz kapcsolódó bírságolási jogkör;
• a nemzeti és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölésével, a kijelölés megszüntetésével és a nyilvántartással, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági jogkör.

A „humánerőforrás folyamatos biztosítása érdekében” a hivatásos állomány beleegyezés nélküli, két év időtartamra történő vezénylésének lehetőségét akarják megteremteni. Az előterjesztésben célszerűnek tartják annak lehetővé tételét, hogy az érintett választhassa a kormánytisztviselői jogviszonyt is, ebben az esetben juttatásairól úgy lenne szükséges rendelkezni, hogy az álláshely folyamatos betöltése esetén a juttatások (különböző pótlékokkal együtt számított illetménye, szabadságos napjai száma, betegszabadság lehetősége) nem változnak.

Néma csend

Az ügyben többször kerestük a Belügyminisztériumot, az Igazságügyi Minisztériumot és a Miniszterelnökséget is, ám teljes hallgatásba burkolóztak. Annak fényében érthető is, hogy az előterjesztés szerint a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón sem, tárcaközleményben sem és tárca által szervezett sajtótájékoztatón sem kommunikálnák az átalakítást.