forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tulora-20221208.html
Mi jár annak az alkalmazottnak, aki a munkaidején kívül több munkaórát dolgozik? Mennyi a rendkívüli munkavégzés és a túlórapótlék mértéke? Adhat a munkáltató átalánydíjat is a munkaidőn kívüli munkaórákra? Kérhet cserébe a munkavállaló szabadságot is? Ezekre a kérdésekre kerestük munkajogász segítségével a választ.
A bérpótlék
A bérpótlék kérdését a
Munka törvénykönyvéről szóló 2012. I. törvény szabályozza – mondta a HR
Portálnak nyilatkozva Dr. Bodó Gergely ügyvéd.
Ez alapján elmondható, hogy a bérpótlék a munkavállalónak a rendes
munkaidő alapján nyújtott munkabérén felüli juttatása, melynek számításakor a
munkavállaló egy órára járó alapbérét szükséges figyelembe venni, így a
munkavállaló havonkénti alapbérének összegét általános esetben 174 órával kell
elosztani. Részmunkaidő esetén, vagy az általános munkaidőtől eltérő
munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében ez a szám arányosan csökken
a részmunkaidőnek vagy az eltérő munkaidőnek megfelelően.
A havibéres dolgozónak a bérpótlék mellé alapórát kell megállapítani (rendkívüli munkavégzés), akkor az egy órára járó pótlék-alapot úgy számítjuk ki, hogy a havi bérét elosztjuk az aktuális hónap ledolgozandó napjaival és a napi munkaidőnek az óráival, majd ezt szorozzuk a túlórák számával.
A bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót. Számítási alapja a munkavállaló egy órára eső alapbére. Rendeltetése, hogy a szokásostól eltérő, nehezebb munkavégzési körülmények közötti munkavégzést díjazzák. Fizetését előírhatja szabály (törvény, kollektív szerződés) és a felek megállapodása is.
A Munka Törvénykönyve XII. fejezetében található a munka díjazásának szabályozása. Tartalmazza az alapbér, a bérpótlék, a díjazás munkavégzés hiányában, a távolléti díj számítása kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum, a munkabér védelme szabályait.
A bérpótlékok kiszámítása, a túlórapótlék mértéke
A bérpótlék fajtái: vasárnap pótlék, munkaszüneti napra járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék, túlóra pótlék.
A gyakorlatban évekig azt láttuk, hogy számos munkavállaló szívesen vállalta a vasárnapi napra eső munkavégzést, hiszen elmondható, hogy ekkor a bérpótlék mértéke 50%, továbbá az munkavállalók az ünnepnapokon való munkavégzésükre 100 % bérpótlékot kapnak – tette hozzá a szakember. Ezen túl ismert a műszakpótlék fogalma is, mely a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén illeti meg a munkavállalót. A műszakpótlék mértéke 30 %. Továbbá elmondható, hogy a magyar jogi szabályozás keretében megtalálható az éjszakai pótlék intézménye, melynek mértéke 15%. Heti pihenőnapra és munkaszüneti napra 100 % bérpótlék jár. A vonatkozó jogszabály értelmében készenlét esetén 20 %, ügyelet esetén 40 % bérpótlék jár.
A fenti bérpótlékokon
kívül a munkavállalónak túlórapótlék járhat.
A túlórapótlék 50 százalék, vagy – a munkaviszonyra vonatkozó
szabály vagy a felek megállapodása alapján szabadidő jár – a napi munkaidőt
meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy a munkaidőkereten felül,
vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.
A heti pihenőnapra elrendelt túlmunka esetén 100 százalék pótlék jár, illetve 50 százalék, ha a munkáltató másik pihenőnapot biztosít.
Átalánydíj
A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.
A pótlékátalányt pótlékonként külön kell megállapítani. Ilyen esetben a felek egy hosszabb időszak alapulvételével határozzák meg, hogy milyen összeget kap a munkavállaló.
A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.
Bérpótlék helyett szabadidő?
A munkavállaló és a munkáltató szabad megállapodásának tárgya az, hogy napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidő, munkaidőkereten felül elvégzett munka vagy elszámolási időszakon felül elvégzett munka után a munkavállaló bérpótlékban vagy szabadidőben részesüljön, a fent nevezett munkavégzések arányában – mondta Dr. Bodó Gergely.
Amennyiben a felek a szabadidő mellett döntenek, fontos hangsúlyozni, hogy annak mértéke nem lehet kevesebb az elvégzett munka tartalmánál. Az ilyen szabadidő esetén a munkavállaló az alapbér arányos részére jogosult.
A korábbi tapasztalok alapján elmondható volt, hogy a munkavállalók rendes munkaidejükön túl is nagy óraszámban dolgoztak, és a pihenés helyett is a túlórát választották. Az elmúlt években kisebb javulás tapasztalható, a munkavállalók részéről, hiszen már sok esetben a szabadidő mellett döntenek, mely pozitívan értékelhető a munkáltatók, a cégek részéről, hiszen elmondható, hogy a munka jellegére tekintet nélkül, elvégzéséhez szükség van a testi, szellemi egyensúlyra, mely csak megfelelő szabadidővel biztosítható.