A jó munkahely az egészségre is pozitív hatással lehet

forrás: https://hrdoktor.blog.hu/2026/05/18/a_jo_munkahely_az_egeszsegre_is_pozitiv_hatassal_lehet

Hogyan függ össze a munkáltató cég eredményessége a munkavállalóinak egészségi állapotával, testi-lelki jóllétével?

Nem mindegy, hol dolgozunk: a munkahely az egészségünkre is hatással van

Minden munkavállaló tapasztalhatja, hogy az egészségi állapotának szempontjából sem mindegy, hol dolgozik, nemcsak az adott munkahelyi körülmények, az ott rá ható stressz mértéke, hanem a munkáltatóknak az egészségvédelem iránti elköteleződése miatt is. Ezt a szubjektív benyomást egy, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült friss magyar tanulmány objektív adatok elemzésével is alátámasztotta. Az ELTE Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatói, Bíró Anikó és Elek Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense a Journal of Health Economics folyóiratban megjelent tanulmányban megállapították: a jól menő vállalatok jótékony hatással vannak a korábban sokszor nem diagnosztizált krónikus betegségek felismerésére és a munkavállalók mentális egészségére is. Az elemzés mintegy tízezer magyar munkavállaló 2009 és 2017 közötti adatait vizsgálta, és arra jutott, hogy a termelékenyebb, jobb eredményt elérő, jobban fizető vállalatok jobb foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat és kevésbé stresszes munkakörülményeket kínálnak, többet tesznek dolgozóik krónikus betegségeinek felismeréséért és mentális egészségéért, mint a kevésbé eredményes vállalatok.

Krónikus betegségek megelőzése, időben történő felismerés

Több olyan krónikus betegség van, amelyik súlyos egészségkárosodást okoz, akár halált is okozhat, mégis sokaknál rejtve marad. Például a magasvérnyomás-betegségben becslések szerint akár minden második-harmadik, 30-79 év közötti ember szenvedhet, de az érintetteknek csak a felét kezelik. A diabéteszesek jelentős részét sem diagnosztizálják idejében. Ezért van nagy jelentősége annak, ha a cégek maguk is hozzájárulnak a dolgozóik egészségének megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez: egyfajta béren kívüli juttatásként foglalkozás-egészségügyi ellátást nyújtanak dolgozóiknak. Ez a juttatás a cégek számára 1-2 százaléknyi bérköltségnövekedést jelent, de jelentős pozitív hatással jár.

Az eredmények arra utalnak, hogy ha egy munkavállaló egy „jobb”, sikeresebb, magasabb béreket fizető cégnél kezd dolgozni, onnantól kezdve többször jut el orvoshoz, és több, szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszert (köztük vérnyomás- és koleszterincsökkentőt) kezd szedni, több diagnosztikai vizsgálaton vesz részt, és kevesebb mentális betegségek kezelésére szolgáló gyógyszert használ.

A kutatás szerint, ha például egy dolgozó egy mintegy 26%-kal magasabb bért fizető céghez kerül, akkor kimutathatóan, 0,4 százalékponttal nő a valószínűsége, hogy vérnyomáscsökkentőt kap, illetve 0,2 százalékponttal valószínűbb, hogy koleszterinszint-csökkentő szert írnak fel neki, 2 százalékkal nő a háziorvosi ellátás és a diagnosztikai ellátás (különösen a röntgendiagnosztika) igénybevétele, míg a kórházba kerülés valószínűsége nem emelkedik.  Mindennek hátterében egyrészt az ezeknél a vállalatoknál alaposabb foglalkozás-egészségügyi ellátás és az alacsonyabb a munkahelyi stressz állhat, ami elősegítheti a krónikus betegségek jobb felismerését és javíthatja a mentális egészséget. A különbséget tovább növelheti a magánegészségügyi ellátás igénybevétele, ami egyre elterjedtebbé válik.

A munkavállalói jóllét ma már versenyelőny

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a sikeresebb, nagyobb juttatásokat nyújtó vállalatok által biztosított jobb egészségügyi szolgáltatások számos előnnyel járnak a cég számára is. Felerősítik a vállalatok közötti egyenlőtlenségeket, a mentális egészségre gyakorolt ​​jótékony hatásukkal és az egészségügyi szűrővizsgálatokkal is hozzájárulnak munkavállalóik egészségének fenntartásához. Ezzel javítják a munkavállalók jólétét, növelhetik alkalmazottjaik termelékenységét, csökkenthetik a munkahelyi fluktuációt és a munkaerőhiányt is.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakembereinek közreműködésével készült.