A bagolai tűzeset kapcsán jutottunk el az Átlátszó fenti címmel még 2023 júniusában megjelent cikkéhez, amely alapján az OKF gyakorlatában az adatok visszatartása iparszerű méreteket öltött. Miközben az sem látszik, hogy a megelőzéssel kapcsolatos feladatok működtek volna. A cikket ajánljuk figyelmükbe, melyhez némi kommentárt is fűzünk.
az átlátszó cikke a következő címen érhető el: https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/07/11/szemettelepek-langokban-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott/
Kommunikáció vagy adattagadás?
A cikk alapján a katasztrófavédelem többször megtagadta az adatszolgáltatást. Azt állították: „nem gyűjtenek ilyen adatot”, „nincs kereshető adatbázisuk”, közben egy laikus szakember a publikus adatforrásaikból összegyűjtötte az adatokat.
Tűzesetek után rendszeresen ezt kommunikálták: „nem mutattak ki egészségre veszélyes koncentrációt”.
De ez nem azt jelenti, hogy: nincs szennyezés vagy nincs káros anyag. Pusztán azt, hogy a mért koncentráció nem lépte át a határértéket. A tájékoztatás hiánya miatt soha nem derült
ki, mit, mikor és hol mértek.
Valójában kémiai törvényszerűség, hogy a hulladék égése során mindig van szennyezés,legfeljebb a mért érték határérték alatt maradt.
Ha már itt tartunk, ami keletkezik:
- szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO₂), nitrogén-oxidok, kén-dioxid
- finom por (PM10, PM2.5), akár nehézfémek
Mi torzíthatja a mérést?
Három fő oka is lehet:
- Rossz helyen mérnek: nem a füst útjában vagy nem a legsúlyosabb ponton. Ezt, szakemberekről lévén szó, kizárhatjuk.
- Rossz időben mérnek, mert később érnek ki és a füst már hígult. Ez a KML riasztási gyakorlata és vonulási távolsága miatt már reális hibaok.
- Nem minden anyagot mérnek, ahogy ezt a bagolai esetnél is láttuk. Ez lehet az egyik fő ok.
(A 4. – remélhetően nem reális – okra egy olvasónk hívta fel figyelmet „mert ezt mondták nekik.”)
Jó példa erre a királyszentistváni 2019-es hulladéktűz, ahol kb. 1000 m²-en égett szemét, és 2–3 napig tartott az oltás. A hivatalos kommunikáció ott ez volt:: „nem mutattak ki határérték feletti veszélyes anyagot”. Ha csak pl. CO-t vagy néhány gázt mértek, akkor a legtoxikusabb komponensek rejtve maradtak.
Műszaki és kezelési problémák a lerakókban
2017–2023 között ~350 hulladéktűz volt Magyarországon és gyakran ugyanazok a helyszínek érintettek. A nyilatkozatokból pedig klasszikus üzemeltetési és szervezési hibák olvashatók ki.
- Öngyulladásra hajlamos anyagok (szerves hulladék bomlása → metán, hő)
- Depóniagáz felhalmozódása (nem megfelelő elvezetés)
- Rossz tömörítés, földtakarás hiánya → oxigén jut a hulladékba → izzás, majd tűz
- Nem megfelelő tárolás (pl. bálázott RDF/SRF hulladék)
- Nincs elég feldolgozó/hasznosító kapacitás, ezért a hulladék felhalmozódik
- A „feldolgozásra váró” anyagokat sokszor hónapokig vagy évekig tárolják
Ha ezt a környezetre károsnak és az oltást költségesnek tekintjük, akkor a megelőzés érdekében intézkedni kell, mivel ez a hatóság alapfeladata.
