Mi változik 2021-ben a munka világában?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mi-valtozik-2021-ben-a-munka-vilagaban-20210107.html

Érkezik a katások büntetőadója, a kivások viszont kevesebbet fizetnek majd. Nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, a szochó viszont egyelőre nem csökken. Adómentesen finanszírozhatják a munkahelyek a járványhoz kapcsolódó szűrővizsgálatokat és az óvodai költségeket is.

Ritka az olyan év, amikor ne kellene a HR- és pénzügyi osztályok munkatársainak számos változással szembenézniük. Természetesen így van ez 2021-ben is. Alábbi összeállításunkban kigyűjtöttük a legfontosabb adóügyi, a juttatásokat és járulékokat, valamint például a képzési rendszert érintő újdonságokat, amelyek a munkáltatók működését befolyásolják. Csokorba szedtünk jó néhány olyan praktikus információt is, amelyek ismerete szintén nagyban megkönnyítheti a mindennapokat.

Kata, kiva

Több érdekvédelmi szervezet tiltakozása ellenére a bújtatott foglalkoztatásra hivatkozva megváltoztak a katás adózókra vonatkozó szabályok 2021-től. A legfontosabb tudnivaló az, hogy ha egy partnernek 3 millió fölötti összeget számláz valaki az év során, a 3 millió forint fölötti rész után 40 százalék adót kell fizetni. Ezt az összeget a megbízónak, és nem a kisadózónak kell átutalnia a NAV-számlájára.

Ha a katás vállalkozás olyan partnernek számláz, akivel kapcsolt viszonyban áll – azaz például a testvér, szülők cége -, már az első forinttól 40 százalékos különadó terheli a kifizetőt.

Őt terheli viszont a büntetőadó befizetésének kötelezettsége, ha külföldi jogi személytől, illetve a külföldi kifizetőtől érkezik bevétele, ami meghaladja a 3 millió forintot. Ebben az esetben a 3 millió fölötti rész 71,42 százaléka után kell megfizetni a közterhet.

Az idei évvel megszűnt a többszörös katázás lehetősége is: mindenki csak egy vállalkozásban lehet kisadózó.

A kisvállalati adó (kiva) 13-ról 11 százalékra csökken 2021-ben, az árbevételi plafon pedig duplázódik: 2021-ben 3 milliárd forint helyett 6 milliárd forint lesz a felső határ.

Minimálbér, járulékok

Mivel december 30-án sem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérmiminimum emeléséről, egyelőre továbbra is a 2020-as összegekkel kell számolni. Azaz a minimálbér bruttó 161 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 210.600 forint.

Mivel a minimálbérhez van kötve a gyed, a táppénz és a munka elvesztését követő járadék is, ezek összege szintén nem változik egészen addig, amíg meg nem születik a rendelet a minimálbér új, emelt összegéről.

Az viszont már biztos, hogy emelkedett az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 2021. január 1-től a korábbi 7710 forint helyett már havi 8000 forintot kell fizetniük azoknak, akiknek nincs munkajogviszonyuk vagy hallgatói jogviszonyuk.

A módosult összegű járulékot először január hónapra, 2021. február 12-ig kell megfizetniük az érintetteknek.

Az eredeti tervek szerint a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó a hatéves bérmegállapodás értelmében 2021-ben tovább csökkenne 13,5 százalékra. Csakhogy a makromutatókat jelentősen lerontotta a koronavírus-járvány, így ez a lépés még további egyeztetések témája.

2021.07.01-től lesz hatályos viszont az a változás, amely lehetővé teszi, hogy a csecsemőgondozási díj (CSED) összegének megállapításakor ne az egy napra jutó jövedelem 70, hanem annak 100 százaléka alapján számítsák a napi összeget.

Cafetéria

Szintén a járványhelyzet hatása, hogy a SZÉP-kártya után 2020 tavasza óta nem kell szochót fizetni, miközben az összesített keretösszeget évi 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelték. Ez a kedvezmény 2021. június 30-ig biztosan megmarad, július 1-től azonban a jelenlegi szabályozás szerint ismét meg kell majd fizetni a 15 százalék szja mellett a 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is.

2021-ben a munkáltató nevére szóló számla alapján béren kívüli juttatásként adómentesen téríthető a védőoltás és a járványügyi szűrővizsgálatok költsége. Ugyanez igaz a bölcsődei, óvodai ellátásokra, szolgáltatásokra, beleértve az étkezési költségeket is.

Az adómentes juttatások között az óvodai-bölcsődei térítés, valamint a kulturális és sportbelépők mellett új elemként adható a távmunkát végző munkavállalók igazolás nélküli térítése is. Ez az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékáig elszámolható tétel várhatóan a járvány időszakát követően is választható marad.

Nyugdíj

2021. január 1-től a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások 3 százalékkal emelkednek.

A 13. havi nyugdíj visszaépítésének első lépéseként 2021 februárjában kapják meg az érintettek a januári nyugdíjuk 25 százalékával megegyező összegű pluszjuttatást.

Ha a 2021. január-augusztusi időszakban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke meghaladná a 3 százalékot, 2021 novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

Ha a 2021-es várható GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, novemberben a nyugdíjprémiumot is oszt majd a kormány. Ez a GDP-növekedés 3,5 százalékot meghaladó mértékének és a 2021 novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata lehet.

A Magyar Közlöny 2020. december 30-i rendelete megerősítette azt is, hogy a 2021-ben nyugdíjba vonulóknál szolgálati időként kell figyelembe venni azt a biztosítással járó jogviszonyban töltött időt, amely alatt a biztosított a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény alapján mentesült a nyugdíjjárulék megfizetése alól.

Adóügyek

Fontos változás, hogy 2021. január 1-jétől fordított áfa helyett egyenes áfával kell számlázni a munkaerőkölcsönzést, a munkaerő kirendelést, a személyzet rendelkezésre bocsátását, az iskolaszövetkezetek által számlázott szolgáltatást és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek által számlázott szolgáltatást is.

Kivételt képez, ha a munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása olyan termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul, függetlenül attól, hogy e tevékenység engedélyköteles-e.

Három hónapos türelmi határidő mellett januártól véglegesen kiterjeszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az online számlaadat-szolgáltatás rendszerét a magánszemélyekre és a külföldiek felé kiállított számlákra is.

Júliustól pedig az adóhatóság készíti majd el a vállalkozások számára az áfa-bevallás tervezetét, amelynek adatait az adózónak kell szükség szerint módosítania, és elfogadnia.

A gépjárműadóhoz kapcsolódó hatósági feladatok is átkerültek az önkormányzatoktól a NAV-hoz.

A kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adója (hipa) január 1-jétől a felére csökken, és néhány kivételtől eltekintve illetékmentessé válnak az elsőfokú közigazgatási eljárások.

Oktatás, képzés

2021. január elsejétől nem indíthatóak a régi Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti kurzusok. A legtöbb képesítést kizárólag iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, 2-5 év alatt.

Több népszerű szakma teljesen ki is került a képzési jegyzékből, amelyet immár Szakmajegyzéknek hívnak, és jelenleg 174 szakmát tartalmaz. (A régi OKJ-ben 766 államilag elismert képzés szerepelt.)

Az ITM és a Digitális Jólét Program keretében működő MI Koalíció közös kezdeményezéseként elindult az MI Kihívás, amelynek keretében százezren végezhetik el ingyen a Bevezetés a Mesterséges Intelligencia világába című online alapozó kurzust.

A képzés célja, hogy megismertesse a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a laikus érdeklődőkkel és az üzleti szféra képviselőivel, valamint segítse azok szélesebb körű elterjesztését.

Naptárhatás

Idén csupán egy munkanap áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. 2021-ben 5 pihenőnap esik hétvégre. Összesen 7 hosszú hétvége lesz, ebből egy – a húsvéti -négynapos.

A hétvégére eső 5 pihenőnapot figyelembe véve összesen 8 extra pihenőnappal tervezhetnek a munkaerőpiac szereplői.

2021-ben az első félév az iskolákban január 22-ig tart. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. március 31. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2021. április 7. (szerda).

A tanév utolsó tanítási napja 2021. június 15. (kedd). Ekkor kezdődik a nyári szünet, ami 2021. szeptember 1-ig (szerda) tart majd.

A Magyar Államkincstár tájékoztató jelleggel ugyan, de közzétette a családi pótlék érkezésének időpontjait is. Ezek: február 2., március 2., április 6., május 4., június 2., július 2., augusztus 3. és 25., október 4., november 3., december 2., 2022. január 4.

Praktikus tudnivalók

A munkáltatók napi működéséhez kapcsolódó fontos információ, hogy bár az országos éves matricák ára 2012, a megyeieké 2015-ös bevezetésük óta nem változott, idén az infláció miatt drágulás történt. A megyei matricák ára személygépjárműre 5000-ről 5200 forintra nőtt, az éves autópályamatrica díja pedig 42.980 forintól 44.660 forintra emelkedett.

Nőttek a postai díjak is. A legfeljebb 50 grammos, belföldi, közönséges levél feladásának díja 10 forinttal 145 forintra emelkedett, egy maximum 50 grammos elsőbbségi levélért pedig 15 forinttal többet, 200 forintot kell fizetni januártól.

A már megszokott rózsaszínű keresőképtelenségi igazolásokat új nyomtatvány váltja fel 2021. január 1-től. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni.

Változás a tűzvédelmi bírságnál

forrás: https://www.langlovagok.hu/10518/valtozas-a-tuzvedelmi-birsagnal/

a kép forrása: https://fejer.katasztrofavedelem.hu/24350/tuzvedelmi-birsag

Némileg módosították a bírságolási tételeket és az összegeket.

Módosult a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény. A január 1-jén hatályba lépett változás szerint a honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások kivételével közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható az alábbi közigazgatási szabályszegések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban:

  • tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő,
  • tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő,
  • kiürítésre szolgáló nyílászáró lezárása, üzemszerű zárvatartása a nyílászáró vészeseti nyithatóságának biztosítása nélkül,
  • épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése,
  • szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel vagy oltóvíz-felhasználás akadályozása,
  • a tűzoltóság beavatkozásának akadályozása,
  • tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével),
  • jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása,
  • ha az üzemeltető – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a tűzvédelemről ott, ahol ezt jogszabály előírja.

Ezzel törvényi szintre emelték azt, amit a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet is meghatároz, miszerint mely szabálytalanságoknál kötelező a tűzvédelmi bírság kiszabása.

A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete is módosult január 1-jén. Ebben nevesítenek tűzvédelmi szabálytalanságokat, és hozzá tartozóan a tűzvédelmi bírság legkisebb és legnagyobb mértékét.

Ebből néhány változás:

RÉGI:

5. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított
20 000 – 800 000 Ft (kiszabása kötelező)

6. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény, építményrész esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított
30 000 – 1 millió Ft (kiszabása kötelező)

7. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal
30 000 – 1,2 millió Ft (kiszabása kötelező)

ÚJ:

5. Kiürítésre szolgáló nyílászáró lezárása, üzemszerű zárva tartása a nyílászáró vészeseti nyithatóságának biztosítása nélkül, ha a nyílászáró tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartózkodók kiürítésére szolgál
40 000 – 1,5 millió Ft (kiszabása kötelező)

6. Kiürítésre szolgáló nyílászáró lezárása, üzemszerű zárva tartása a nyílászáró vészeseti nyithatóságának biztosítása nélkül, az 5. sortól eltérő egyéb esetben
30 000 – 1,2 millió Ft (kiszabása kötelező)

RÉGI:

9. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése
20 000 – 500 000 Ft (kiszabása kötelező)

ÚJ:

7. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése, ha a menekülési útvonal, a nyílászáró tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartózkodók kiürítésére szolgál
30 000 – 1 millió Ft (kiszabása kötelező)

8. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése a 7. sortól eltérő egyéb esetben
20 000 – 800 000 Ft (kiszabása kötelező)

RÉGI:

18. Tűzoltókészülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)
10 000 – 30 000 Ft

ÚJ:

Tűzoltó készülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) alapkarbantartás elmulasztása esetén
10 000 – 30 000 Ft

Tűzoltó készülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) közép- vagy teljes körű karbantartás elmulasztása esetén
20 000 – 30 000 Ft

A jogszabályváltozás nyomán az eddigiektől eltérően már nem kötelező büntetési tétel, ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított.

A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv és a Tűzvédelmi Házirend hiánya vagy nem megfelelősége nem lett a kormányrendeletben nevesítve, így azért továbbra is 20-60 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírság szabható ki.

TÁJÉKOZTATÓ FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLATOK ÉS SZAKELLÁTÓ HELYEK RÉSZÉRE

forrás: https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozlemenyek/931-tajekoztato-foglalkozas-egeszsegugyi-alapszolgalatok-es-szakellato-helyek-reszere

Megjelent: 2020. december 31.

Tájékoztatjuk a munkáltatókat, az önkormányzati közfoglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalokat, az illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyeket és a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokat, hogy megjelent az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Foglalkozás-orvostan Tagozatának módosított eljárásrendje a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok járvány kapcsán ellátandó feladatairól. Az Eljárásrend megtalálható és letölthető az alábbi elérhetőségen.

Az Eljárásrend az új koronavírus által okozott veszélyhelyzet megszüntetését követően az elhalasztott időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok (ideértve a járványügyi érdekből elvégzett tüdőszűrő vizsgálatokat is) érvényességének időtartamát a veszélyhelyzet megszüntetését követő 90 napig meghosszabbítja, azzal, hogy a vizsgálatokat be kell ütemezni, és legkésőbb 90 napon belül el kell végezni.