Admin - ILDI Munkavédelem

A Tolna megyei katasztrófavédelmi kirendeltségek a társasházak biztonsága érdekében személyre szabott egyeztetési lehetőséget biztosítottak a társasházak üzemeltetői számára.

a kép forrása: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek

Idén is nagy sikerrel zárult az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által indított Társasházak Tűzbiztonsága Napok rendezvény Tolna megyében. A fórumok a COVID-19 járványhelyzet miatt elsősorban elektronikus felületeken történő kapcsolatfelvétellel valósultak meg. Ezek során lehetőség nyílt a társasházak közös képviselői, kezelői számára, hogy az üzemeltetett épületekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokról és a hatósági ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok megszüntetésének lehetőségéről virtuális formában megtartott „személyes konzultáció” során tájékozódjanak.

A konzultációk során a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi kirendeltségeinek hatósági szakemberei közel 500 társasház 57 kezelőjével vették fel a kapcsolatot, és így szinte a megye teljes területét sikerült lefedni. Az egyeztetések során a katasztrófavédelmi szakemberek az épületek egyedi sajátosságait és adottságait is figyelembe véve adtak a tűzbiztonságot növelő tanácsokat, javaslatokat a lakóközösségek és képviselőik részére.

A társasházak tűzbiztonsága kapcsán a leggyakrabban feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat közzétesszük:

1. Mit lehet tárolni a lépcsőházakban és a tárolókban?
– Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 205. §-ában foglaltaknak megfelelően végezhető a tárolás.

2. Gázpalack tárolására vonatkozó előírások.
– Az OTSZ 191. § (5), (6), (7) és (8) bekezdéseiben foglalt pontok szerint tárolható.

3. Ki végzi a kémények tisztítását, mikor kell elvégeztetni a kémények felülvizsgálatát?
– A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 2.§- ában foglalt és a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 3. §-ában foglaltaknak megfelelő személyek végezhetik.

4. Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok tárolására vonatkozó szabályok. Éghető anyagok tárolására vonatkozó szabályok.
– Az OTSZ 191. §-ában és a 233. § (1), (2), (3) és (4) bekezdéseiben foglalt szabályok szerint tárolhatóak.

5. Járművek, mopedek tárolása közös használatú helyeken.
– A járművek és mopedek tárolására vonatkozó szabályok az OTSZ 66.§ (3) bekezdésében és az OTSZ 220. § (2), (3), (4) és (5) bekezdéseiben olvashatóak.

a kép forrása: https://katasztrofavedelem.hu/306/katasztrofatipusok-panellakasok-tuzei

A társasházak tűzbiztonsága kapcsán a leggyakoribb hiányosságokat és a javasolt megoldásokat közzétesszük:

1. Villamos és villámvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálatának hiánya, vagy azok során feltárt szabálytalanságok megszüntetésének hiánya.
– A közös képviselő felelőssége, hogy a villámvédelmi berendezések felülvizsgálatát 6 évenként elvégeztesse, és a feltárt hibákat kijavíttassa, melyek tényét dokumentáltan igazolnia kell.

2. Lépcsőházban történő szabálytalan tárolás (szekrények, kerékpárok, egyéb berendezési tárgyak). Tárolóhelyiségben éghető anyag tárolása.
– Tűzvédelmi házirendben ismertetni kell a lakóközösséggel a tárolásra vonatkozó szabályokat és azok betartására oda kell figyelni. Az OTSZ 205. § szakasz (3) bekezdésében foglaltak szerint lépcsőházak pihenőin kihelyezett növények sem szűkíthetik le a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá, ugyanis azok egy káreset bekövetkezte esetén akadályozhatják a lakókat az épület biztonságos elhagyásában, vagy a tűzoltóegységeket egy beavatkozás idején.

3. Házirend ismertetésének hiánya.
– A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4/A. §-ában foglaltaknak megfelelően: „A háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni, Tűzvédelmi Házirend elnevezéssel kiadni az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, és gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.”
– A Tűzvédelmi házirendet az adott lakóközösség számára jól látható helyen ki kell helyezni. A társasházak lakóival a tűzvédelmi házirendben foglaltakat postaládába helyezett szórólapokon keresztül és közgyűlések alkalmával is meg lehet ismertetni.

4. Társasház lakásaiban PB gázpalackot üzemeltetnek.
– Javasolt a tűzvédelmi házirendbe belefogalmazni és a lakóközösség figyelmét külön felhívni, hogy az OTSZ 191. § (8) bekezdésében foglaltak szerint: „Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.”

Nagyon fontos továbbá, hogy a téli időszakra vonatkozó felkészülésnek is hasznos mozzanata volt a fenti rendezvényünk. A fűtésszezon megkezdésével ugyanis sajnos országos szinten is egyre több lakástűz következett be. Ez Tolna megyét is érintette, hiszen október 15-e, a fűtésszezon kezdete óta 25 ilyen káresetünk történt otthon jellegű létesítményeknél.

Éppen ezért kérünk mindenkit, hogy fogadja meg a téli időszakra vonatkozó tanácsainkat!

Kiemelten fontos elem továbbá a megelőzés, amely emberéleteket menthet! Kis anyagi befektetéssel jelentősen növelhetjük ingatlanunk és családunk biztonságát, ha szén-monoxid és füst érzékelő eszközöket alkalmazunk. Lényeges viszont, hogy ezen eszközök megbízható forrásból származzanak. A döntés megkönnyítése és a lakosság segítése érdekében a katasztrófavédelem egy pozitív (ellenőrzött) listát vezet, amelyről választva a biztonságot megteremthetjük.

Fontos információ továbbá, hogy saját maga és családja elméleti tűzvédelmi ismereteit is frissítheti a következő interaktív tesztek segítségével.

A lakosság tűzbiztonságát a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiemelten kezeli, ezért felhívja a figyelmet arra, hogy szükség esetén a lakosság az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségeken keresztül továbbra is folyamatosan tájékozódhat.

kapcsolódó cikkek:

https://tolna.katasztrofavedelem.hu/25576/hirek/245542/csak-a-kemeny-fustologjon

https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/245740/ujabb-aldozatokat-szedtek-a-lakastuzek

https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/245829/ujabb-halalos-lakastuz-ezuttal-biatorbagyon

https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/245673/advent-idejen-megno-a-lakastuz-veszelye

2020.12.06.2021.03.24.Aktuális Információk

Kirúghatnak, ha nem oltatom be magam COVID ellen?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/kirughatnak–ha-nem-oltatom-be-magam-covid-ellen-20201202.html

A vakcinagyártás és -engedélyezés is rohamléptékben halad előre, így hamarosan a munkáltatóknak már az oltásokkal kapcsolatos dilemmákkal kell szembenézniük: kötelezővé tehetik esetleg az oltást egyes munkakörökben vagy kötelesek oltást biztosítani, alkalmazhatók munkajogi szankciók, ha a munkavállaló nincs beoltva?

A munkahelyi oltásokkal kapcsolatban részletszabályokat a fertőző betegségek terjedésével, és így a kötelező és ajánlott oltásokkal kapcsolatos minisztériumi rendelet (18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (Rendelet)) tartalmaz.

A Rendelet meghatározza, hogy milyen esetekben rendelhető el általában kötelezően védőoltás (általában, ha csoportos fertőzés veszélye áll fenn, illetve fertőzött személyekkel kontaktusba kerülők esetén). A munkakörhöz kapcsolódó védőoltásokkal kapcsolatban a Rendelet azt mondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi egészségügyi veszélyeket megfelelően felmérni, és ezeknek a veszélyeknek a csökkentése érdekében köteles biztosítani a veszélyeztetett munkakörben dolgozók védőoltását. A Rendelet emellett külön is kiemeli, hogy bizonyos egészségügyi munkakörökben a munkáltató köteles felajánlani az influenza elleni védőoltást.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) emellett évente kiad egy védőoltásokkal kapcsolatos módszertani levelet, amely meghatározza, hogy mely munkakörökben milyen védőoltások kötelezőek.

a kép forrása: https://www.who.int/news-room/feature-stories/detail/vaccine-acceptance-is-the-next-hurdle

Kötelezővé tehető-e a COVID-19 elleni oltás a munkahelyen?

Az NNK 2020-as módszertani levele még nyilvánvalóan nem tartalmazhatott ezekkel a védőoltásokkal kapcsolatban iránymutatást, a 2021-es levelet pedig még nem adták ki. Jelenleg, elegendő információ hiányában a módszertani levél a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban nem is tud még ajánlásokat megfogalmazni.

A hatályos szabályozás szerint a munkáltató abban az esetben tehet kötelezővé védőoltást a munkavállalók számára, ha ezt jogszabály, ideértve az NNK módszertani levelét is, kötelezővé teszi. Tekintettel arra, hogy a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban még nincs konkrét iránymutatás, egyelőre csak a vonatkozó jogszabályok (Egészségügyről szóló törvény, Munka Törvénykönyve, Munkavédelmi Törvény, a Rendelet) általános szabályaira hagyatkozhatunk. Ezek alapján a munkáltatók nem tehetik kötelezővé védőoltások alkalmazását, leszámítva az olyan kivételes helyzetek, mint pl. az olyan egészségügyi munkaköröket, ahol csökkent immunrendszerű betegekkel foglalkoznak vagy ahol az egészségügyi dolgozók kitettsége magas.

A COVID-19-re várhatóan reagálni fognak a jogszabályok is, vagy legalább az NNK ajánlásai, ezért nem zárható ki, hogy a jövőben a fentiek változni fognak és a munkáltatóknak esetleg szélesebb jogkörük lesz a munkahelyen alkalmazandó védőoltásokkal kapcsolatban.

Sok munkajogi vitára számíthatunk a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban. A kérdés ugyanis az, hogy a munkáltató kötelessége biztosítani a munkahelyen az egészéges és biztonságos munkavégzés feltételeit, és bőven előfordulnak olyan munkahelyek, ahol egyéb védőintézkedésekkel (távolságtartás, maszk, tesztelés) ezek a feltételek hatékonyan és hosszú távon nem biztosíthatóak. Így elképzelhető, hogy a jogszabályban védőoltáshoz kötött munkakörökön, munkahelyeken túl lesznek olyan munkáltatók, akik a védőoltás meglétét az adott cégnél munkába lépési vagy munkában maradási feltételként fogják meghatározni. Ezekben az esetekben arról fogunk vitatkozni, hogy egyáltalán kérhet-e a jelentkezőktől ilyen információt a munkáltató; nem diszkriminatív-e így szűrni a munkavállalókat; ez a személyiségi jogi korlátozás feltétlenül szükséges és arányos-e, és ha egyáltalán szabhat ilyen feltételt a munkáltató, milyen kivételeket kell tennie. Nem is beszélve azokról az esetekről, ha a védőoltásnak esetleg egyeseknél mellékhatásai lesznek. A jövőbeli viták száma akkor csökkenthető, ha az állam körültekintően határozza majd meg, hogy milyen munkakörökben kötelező, vagy tehető kötelezővé, illetve ajánlott a védőoltás.

Köteles-e biztosítani a COVID-19 elleni védőoltást a munkáltató?

Feltételezhetően elég szűk körben lesz majd kötelező a COVID-19 elleni védőoltás. A kérdés másik oldala, hogy egyes munkahelyeken a munkáltatónak fel kell-e ajánlania a védőoltás lehetőségét a munkavállaló számára. A Munkavédelmi Törvény alapján a munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosítása. A munkáltató felelőssége meghatározni azt, hogy az adott munkahelyi környezetben hogyan tudja ezt biztosítani. A jelenlegi helyzetben látható, hogy a munkáltatók változó eredményességgel tudják garantálni a biztonságos munkahelyi környezetet, különösen az olyan munkakörökben, ahol a távmunka nem jöhet szóba. Ezért úgy gondoljuk, hogy speciális körülmények között a munkáltatónak kötelessége lehet a védőoltás lehetőségének biztosítása, de ehhez alaposan fel kell mérni, hogy milyen munkakörökről van szó, és hogy más eszközökkel nem biztosítható-e a biztonságos munkavégzés (pl. tesztelésekkel, távolságtartással).

A mostani hírek szerint ingyenes lesz a védőoltás (bár az ingyenesség feltételei és részletei egyelőre nem ismertek), ezért számíthatunk arra, hogy sok munkáltató dönt majd úgy, hogy a munkahelyen beszerzi és biztosítja a munkavállalóknak az oltási lehetőséget az üzemorvoson keresztül.

a kép forrása: https://www.who.int/news-room/feature-stories/detail/a-look-inside-laboratories-responding-to-covid-19

Szankcionálható, ha a munkavállaló nem oltatja be magát?

Ahol a munkáltató kötelezően nem rendelheti el a védőoltás alkalmazását, ott nem is szankcionálható önmagában az, ha egy munkavállaló nem szeretné magát beoltatni. Ugyanakkor azt szankcionálhatja a munkáltató, ha a munkavállaló nem tartja be a munkáltató által elrendelt egyéb egészségügyi védőintézkedéseket (pl. nem jelenti be, ha fertőzésgyanú áll fenn; nem tartja be a higiéniai és távolságtartási előírásokat; nem hord maszkot stb.). Ezeket a munkáltatói elvárásokat mindenképpen belső szabályzatban kell lefektetni, és a Munka Törvénykönyve által keretek között alkalmazhatóak a szankciók (pl. figyelmeztetés, azonnali hatályú felmondás).

Móricz Ildikó, ügyvéd, OPL Ügyvédi Iroda

2020.11.28.2021.03.24.Aktuális Információk

Advent idején nagyobb a lakástüzek veszélye

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/245371/advent-idejen-nagyobb-a-lakastuzek-veszelye

Vasárnap gyújtjuk meg az adventi koszorú első gyertyáját, ezzel elkezdődik az ünnepi készülődés, a várakozás időszaka. Ha azonban nem biztonságos koszorút veszünk vagy készítünk, esetleg nem megfelelő helyre tesszük az adventi díszt, könnyen bekövetkezhet a baj, amikor már csak a tűzoltók segíthetnek.

Ősszel és télen naponta harminc lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat, átlagosan negyvenöt percenként kigyullad egy lakás. A lángok legtöbbször egy-két négyzetméteren pusztítanak, de naponta két-három lakás lakhatatlanná válik a tűz miatt, kétnaponta meghal valaki lakástűzben, holott ezek a tragédiák könnyen megelőzhetőek lennének. Idén már 5950 lakástűz volt, 482 ember szenvedett füstmérgezést, eddig 87-en haltak meg tűz miatt, 72-en saját otthonukban. A csaknem 6 ezer lakástűzben 102 ezer 400 négyzetméter épített terület semmisült meg.

A hétvégén otthonunkat egy tűzveszélyes dekorációval, az adventi koszorúval egészítjük ki. Mindegy, hogy mi magunk készítjük el a koszorút, vagy készen vásároljuk azt, a legfontosabb, hogy a gyertyák alatt legyen egy nem éghető alátét. Tavaly negyvenkilenc lakástűz keletkezett adventi koszorúk miatt. Idén november 24-én Gádoroson már vált lakhatatlanná egy nyolcvan négyzetméteres családi ház egy korán meggyújtott adventi koszorú miatt.

Nem elég, ha biztonságos egy koszorú, az elhelyezésére is figyelni kell. A koszorú környékén ne legyen semmilyen éghető anyag, hiszen a tűz könnyen átterjed a koszorúról az asztalon lévő tárgyakra, függönyre, ablakkeretre. A legbiztosabb megoldás, ha csak akkor ég a koszorún a gyertya, amikor a szobában tartózkodunk. Sose hagyjuk az égő gyertyákat felügyelet nélkül.

A lakásban lévő, egyre több műanyagot tartalmazó tárgy és bútor miatt gyorsabban terjed a tűz, mint ötven évvel ezelőtt, és több mérgező füst is keletkezik. Minél hamarabb észrevesszük, hogy kigyulladt valami a lakásban, annál nagyobb eséllyel tudjuk saját kezűleg eloltani, több időnk van kimenekülni és a tűzoltókat hívni, akik egy kisebb kiterjedésű tűz esetén több értéket tudnak megmenteni. A tüzek korai észlelésének legjobb módja, ha beszerzünk egy füstérzékelőt, akár ajándékként.