Kinek, mikor és hogyan kell bejelenteni a sziréna használatát?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4575-kinek-mikor-es-hogyan-kell-bejelenteni-a-szirena-hasznalatat

Ha a tűzoltó gépjárművet káresethez riasztják, értelemszerűen az út során szükség lesz a megkülönböztető jelzés – fény- és hangjelzés – használatára. A belügyminiszter 39/2025. (IX. 18.) BM rendelete módosította a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet. Ennek alapján új szabályok és feladatok vonatkoznak a tűzoltókra is.

A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosítása alapján a megkülönböztető jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét be kell jelenteni

Hova?

Az illetékes vármegyei katasztrófavédelem műveletirányítás ügyeletére vagy a hivatásos tűzoltó-parancsnokság ügyeletére.

Mely járműveket?

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a létesítményi tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület járműveit.

Az az ebben a fogalomkörben azt feltételezhetjük, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alatt a katasztrófavédelmi és a hivatásos tűzoltósági járművek tartoznak, a létesítményi tűzoltóság alá a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság és az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság, az önkéntes tűzoltó egyesület járműve pedig e szerint lehet közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület, beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület és önkormányzati tűzoltóság.

Kinek kell jelenteni?

A gépjármű vezetőjének.

Mikor és mit kell jelenteni?

A jelzés használatának kezdetét és az útvonalat a működtetést megelőzően – ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszűnését követően.

Hol kell rögzíteni?

  • A jelzés használatának végét (a gépjármű vezetője) haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzíteni.
  • A rögzítés kötelezettsége zárt informatikai rendszeren belüli eszközökkel, automatizáltan, elektronikus dokumentumok előállításával is teljesíthető.

Kinek, mikor kell ellenőriznie?

7. § (8) „A  megkülönböztető jelzés felszerelésére és használatára jogosult szervezet vezetőjének kötelezettsége a menetlevél vagy annak megfelelő más okmány negyedévenkénti ellenőrzése.”

Ki kicsoda?

Ebben a kis fogalomkeringőben néha el lehet szédülni. Nézzük:

Hivatásos katasztrófavédelmi szervek

OKF, Megyei és Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, Katasztrófavédelmi Kirendeltségek, Hivatásos Tűzoltó parancsnokságok, Katasztrófavédelmi őrsök.

Önkéntes tűzoltó egyesületek

  • önkéntes tűzoltó egyesület: a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő vagy részt vevő olyan egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette
  • közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület: a vállalt tevékenységi területen tűzoltási, műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület;
  • beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület: a vállalt tevékenységi területen a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel kötött megállapodás alapján tűzoltási, műszaki mentési feladatokat végző egyesület;
  • önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, elsődleges műveleti körzettel rendelkező önkéntes tűzoltóság; olyan köztestület, amelyet a helyi önkormányzat vagy több önkormányzat hoz létre közösen egy önkéntes tűzoltó egyesülettel (ÖTE),

Létesítményi tűzoltóságok

A létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2024. (IX. 19.) Korm. rendelet így definiálja a kétféle tűzoltóságot:

  • alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság: alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból vagy főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból álló létesítményi tűzoltóság, amelyben az egy időben készenléti jellegű szolgálatot ellátó főfoglalkozású tűzoltók létszáma kevesebb, mint négy fő,
  • főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság: kizárólag főfoglalkozású tűzoltókból vagy főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból álló létesítményi tűzoltóság, amelyben mindenkor legalább négy főfoglalkozású létesítményi tűzoltó lát el készenléti jellegű szolgálatot;

A módosult jogszabályrész szövege

A megkülönböztető jelzést adó készülék használata

(4) A megkülönböztető jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét

b) a 4. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szervezetek az illetékes vármegyei katasztrófavédelem műveletirányítás ügyeletére vagy a hivatásos tűzoltó parancsnokság ügyeletére,

c) az a) és b) pontban nem szereplő szervek, szervezetek a saját ügyeletükre,

annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rendőrségi tevékenység-irányító központba kötelesek haladéktalanul bejelenteni.

(5) A rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készüléket használó gépjármű vezetője

a) a jelzés használatának kezdetét és az útvonalat a működtetést megelőzően – ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszűnését követően –,

b) a jelzés használatának végét haladéktalanul

köteles a menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzíteni.

(5a) A mozgatható üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készüléket kihelyező gépjárművezető

a) a jelzés használatának kezdetét és az útvonalat a működtetést megelőzően – ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszűnését követően –,

b) a jelzés használatának végét haladéktalanul

köteles a menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzíteni.

(5b) A mozgatható üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülék 8. § (2) bekezdésében meghatározott, fényjelzés használata nélkül történő kihelyezése esetén a járművezető köteles – a 4. § (1) bekezdés h) pontjában és 6. § (3) bekezdésében felsorolt járművek kivételével –

a) a jelzés kihelyezésének kezdetét és az útvonalat a kihelyezést megelőzően,

b) a jelzés kihelyezésének végét haladéktalanul

a menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzíteni.

(6) A (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség, illetve az (5)–(5b) bekezdés szerinti információk okmányban való rögzítésének kötelezettsége zárt informatikai rendszeren belüli eszközökkel, automatizáltan, elektronikus dokumentumok előállításával is teljesíthető.

(8) A megkülönböztető jelzés felszerelésére és használatára jogosult szervezet vezetőjének kötelezettsége a menetlevél vagy annak megfelelő más okmány negyedévenkénti ellenőrzése.

Sokkoló adat: a halálos munkabalesetek negyede nem is munkahelyen történik

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/sokkolo-adat-a-halalos-munkabalesetek-negyede-nem-is-munkahelyen-tortenik-20251208.html#google_vignette

A legfrissebb uniós adatok szerint 2023-ban a halálos munkabalesetek negyede nem gyárakban, nem építkezéseken, hanem közterületen történt. Az EU-ban 3 298 ember vesztette életét munkavégzés közben, és a számok azt mutatják: sok ágazatban az utcai munkavégzés jelenti a legnagyobb kockázatot, különösen a szállításban és a kereskedelemben.

Az Európai Unió 2023-as munkabaleseti statisztikái rávilágítanak arra, hogy a veszély sokszor nem ott leselkedik, ahol a legtöbben gondolnánk. Miközben a munkavégzéssel kapcsolatos kockázatokat általában a gyárakhoz, építkezésekhez vagy mezőgazdasági területekhez kötjük, a halálos balesetek legnagyobb része – 25 százaléka – közterületen következett be. Ez 825 olyan tragédiát jelent, amikor a munkahely valójában egy út, járda vagy más nyilvános terület volt.

A szállítási és raktározási ágazatban különösen súlyos a helyzet: az itt történt halálos balesetek 58,5 százaléka érte a dolgozókat közterületen. A kereskedelemben is kiemelkedő ez az arány, 36,3 százalék. Ezekben a szektorokban a mindennapi munkavégzés természetéből fakad, hogy a dolgozók folyamatosan úton vannak – és így sokkal kiszolgáltatottabbak a közlekedési veszélyeknek.

Más ágazatokban a klasszikus munkahelyi környezet maradt a legkockázatosabb: az iparban a halálos balesetek több mint fele üzemi területeken történt, a mezőgazdaságban pedig a művelési zónák – erdők, farmok, halászati területek – jelentik a fő veszélyforrást. Az építőiparban szintén az építkezési helyszínek dominálnak, ahol a tragédiák 51,6 százaléka következett be.

A nem halálos baleseteknél már más a kép: ezek legnagyobb része (32%) ipari létesítményekben történt, míg az irodai, szolgáltatási jellegű munkahelyek 17,8 százalékot tesznek ki. A közterületi sérülések aránya ugyan jóval alacsonyabb, de így is eléri a 10,2 százalékot.

A statisztikák azt mutatják, hogy az EU-ban a munkavállalók biztonságát nem lehet kizárólag a hagyományos munkahelyi környezetekre korlátozva vizsgálni. A közlekedési kockázatok, a folyamatos mozgásban végzett munka és a nyilvános terekben zajló feladatok mára ugyanolyan, sőt egyes ágazatokban nagyobb veszélyt jelentenek, mint a klasszikusan veszélyesnek tartott munkahelyek.

A számok alapján egyre sürgetőbb kérdés: hogyan lehet a köztereken is olyan védelmi és megelőzési rendszereket kialakítani, amelyek képesek csökkenteni ezeket a tragédiákat? Az biztos, hogy a munkavédelem fogalma ma már messze túlmutat az üzemi csarnokok falain.

Decemberi szabványok – hét szabvány a puttonyban

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4577-decemberi-szabvanyok-–-het-szabvany-a-puttonyban

December elején 258 szabványváltozást történt. 134 új szabvány jelent meg, 104-et visszavontak, 1-et helyesbítettek, 8-at módosítottak és 11-et magyar nyelven adtak közre. Ebből a szakterületünket alapvetőn hét szabvány érinti: óvóhelyek, padlók égése, légcsatornák, tűzgátló csappantyúk, tűzeseti integritást biztosító kábelek, faragasztók tűzteljesítménye, üvegek viselkedése tűzben, eurocode – acélszerkezetek.


03 Szolgáltatások. Vállalatszervezés, irányítás és minőség. Adminisztráció. Szállítás. Szociológia

  • MSZ EN ISO 22359:2025 Társadalmi biztonság és rugalmasság. Irányelvek megerősített óvóhelyekhez (ISO 22359:2024)

13 Környezet. Egészségvédelem. Biztonság

  • MSZ EN ISO 9239-1:2025 Padlóburkolatok tűzzel szembeni viselkedési vizsgálatai. 1. rész: Az égési viselkedés meghatározása sugárzó hőforrással (ISO 9239- 1:2025)
  • MSZ EN 13501-3:2025 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 3. rész: Osztályba sorolás az épületgépészeti rendszerekben használt termékek és szerkezetek tűzállósági vizsgálati eredményeinek felhasználásával: tűzállósági teljesítményű légcsatornák és tűzgátló csappantyúk, és/vagy tűzeseti áramköri integritást biztosító erőátviteli, jelző- és távközlőkábelek
  • MSZ EN 17353:2020+A1:2025 Védőruházat. Továbbfejlesztett láthatósági eszközök közepes kockázatú helyzetekhez. Vizsgálati módszerek és követelmények

79 Faipar

  • MSZ EN 18070:2025 Nagy hőmérsékletnek kitett faragasztók teljesítménye a teherhordó faszerkezetek tűzben való viselkedése szempontjából. Vizsgálati módszer, értékelés és osztályba sorolás

81 Üveg- és kerámiaipar

  • MSZ EN 18080:2025 Építési üveg. Tűzzel szembeni viselkedés. Szerelési és rögzítési utasítások üvegtermékekhez, valamint a vizsgálati eredmények kiterjesztett alkalmazása

91 Építőanyagok és építés

  • MSZ EN 1993-1-6:2025 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése. 1-6. rész: Héjszerkezetek szilárdsága és stabilitása (Az előző (MSZ EN 1993-1-6:2007/A1:2017) még párhuzamosan 2028.03.31-ig érvényes.)

A szabványok megrendelhetők, illetve megvásárolhatók az MSZT Szabványboltjában (1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1.), valamint a webáruházban.