Admin - ILDI Munkavédelem

A vírusok természetes tulajdonságai közé tartozik az instabil genetikai állomány, amely miatt generációról generációra, folyamatosan képesek változni. A bekövetkező genetikai mutációk felhalmozódásával újabb és újabb variánsok jönnek létre. Bár az új típusú koronavírus más RNS-vírusokhoz (pl. influenzavírus) képest lassabban mutálódó típus, a megjelenő variánsokat folyamatosan számontartják a különböző nemzetközi szervezetek, így az újonnan megjelenő, potenciális közegészségügyi veszélyt okozó variánsokra gyors intézkedésekkel tudnak reagálni a kormányok.

A vírusokban megjelenő mutációk többek között befolyásolhatják:

a fertőzőképességet, a terjedés sebességét,
az okozott betegség tüneteit és súlyosságát,
a fertőzés és a betegség lefolyásának időtartamát,
a diagnosztikai módszert, amellyel a fertőzés ténye igazolható,
az alkalmazott oltások vagy gyógyszerek hatékonyságát.

Előfordul az is, hogy bár létrejön a genetikai állományban a mutáció, mégsem okoz lényeges változást a vírus tulajdonságaiban. Ezeket a variánsokat a közegészségügyi kommunikációban nem tartják számon, mivel mennyiségük követhetetlen lenne.

A megjelenő új variánsokat folyamatosan szorosan követik, hogy időben lehessen meghozni a szükséges intézkedéseket. A COVID-19 fertőzés gyanúját keltő tünetekről és a teendőkről COVID-19 betegség esetén külön cikkekben olvashat.

Az ECDC (European Centre for Disease Prevention and Control) szervezete három kategóriába sorolja a megjelenő fontosabb variánsokat:

érdeklődésre okot adó variánsok (VOI – variants of interest);
megfigyelés alatt álló variánsok (VUM – variants under monitoring);
aggodalomra okot adó variánsok (VOC – variants of concern).

Megjelenő új variánsok

A koronavírus omikron változata 2021 végén jelent meg, és azóta folyamatosan mutálódik. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy családfát, ahol az azóta megjelenő alvariánsok genetikailag az omikron-variánsok közé tartoznak, még akkor is, ha némelyik új nevet kap a médiában a könnyebb követhetőség érdekében.

Európában jelenleg a Nimbus variáns, hivatalos nevén NB.1.8.1, a SARS-CoV-2 vírus egy újabb variánsa terjed. A megszokott COVID–19-re jellemző tünetek mellett előidézhet intenzív torokfájást („borotvapenge-szerű” érzés a torokban), valamint gyomor- és bélrendszeri panaszokat, mint például hányinger és hányás. Bár a variánssal kapcsolatos kutatások még korlátozottak, úgy tűnik, hogy a jelenleg jóváhagyott vakcinák továbbra is hatékonyak ellene. Bár úgy tűnik, hogy a Nimbus variáns nem okoz súlyosabb fertőzést, gyorsabban terjed, mint elődei.

Az érdeklődésre okot adó variánsok (VOI)

A VOI-kategóriába tartozó variánsok közé azok a vírustörzsek tartoznak, melyek ellen a korábbi védőoltások és a fertőzöttségen való átesés általi immunizálás, vagy az ellene alkalmazható diagnosztikai tesztek és kezelések hatékonysága csökkent, emellett pedig feltételezhetően gyorsabb a terjedésük és súlyosabb az általuk okozott betegség lefolyása is.

Az érdeklődésre okot adó variánsok közé jelenleg az alábbi törzsek tartoznak:

WHO-név	PANGO-név	Azonosítás helye	Terjedés	Súlyosság	Megjelenés
Omicron	BA.2.86	n/a	nem gyorsabb	nem súlyosabb	n/a

A jelenleg megfigyelés alatt álló variánsok (VUM)

A szorosabb megfigyelés alatt álló törzsek (VUM) jellemzően a korábban nagyobb járványokat okozó (VOC) variánsokból származtatható genetikai leszármazottak. Ezek a vírusvariánsok jelenleg alacsony szinten keringenek a népesség körében, de potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelenthetnek, ha hirtelen megnő a hordozók száma. Mutációikat és terjedésüket ezért folyamatosan figyelik és vizsgálják, mivel korábbi változataik voltak felelősek a járvány kialakulásáért, melynek veszélye továbbra is fennáll.

A jelenleg monitorozás alatt álló variánsok jelenleg az alábbi törzsek:

WHO-név	PANGO-név	Azonosítás helye	Terjedés	Súlyosság
Omicron	LP.8.1	n/a	nem ismert	n/a
Omicron	NB.1.8.1	n/a	nem ismert	n/a
Omicron	XFG	n/a	nem ismert	n/a

Az aggodalomra okot adó variánsok (VOC)

Jelen pillanatban nincsen olyan terjedő vírustörzs, amely aggodalomra adna okot, vagyis a VOC-kategóriába tartozna.

Az aggodalomra okot adó variánsok közé azok a vírustörzsek tartoznak, amelyek nagy valószínűséggel globális közegészségügyi jelentőséggel bírnak.

Az aggodalomra okot adó variánsoknak (VOC) az alábbi kritériumoknak szükséges megfelelniük:

genetikai profil meghatározott irányba tolódik el: a mutációkat folyamatosan nyomon követik, a mutációk pontos adataiból pedig előre jósolható, hogy egy törzs nagy valószínűséggel a VOC kategóriába kerül-e vagy sem;
gyorsabb terjedést mutat: az immunrendszer védekezőképessége alól könnyen „elbújik” az adott törzs, így gyorsabban és könnyebben fertőz (jellemzően a tüskefehérje mutációi esetén, mivel ilyenkor az immunrendszer antitestjei nem ismerik fel a módosult tüskefehérjét);
az általa okozott betegség lefolyása az eredeti COVID-19-hez képest súlyosbodik (halálesetek számának növekedése, a kórházi ápolás hosszának növekedése stb.);
a korábbi fertőzés vagy oltás során keletkezett immunvédelem jelentősen gyengébb az új variánssal szemben;
a kezelés vagy a védőoltások hatékonysága csökken;
a diagnosztikai eljárások hatékonysága csökken (már nem mutatható ki a korábbi eljárásokkal az új variáns).

A korábban VOC-kategóriába tartozó variánsokat a WHO az alábbi kritériumok miatt minősítette vissza:

a variáns aktivitása jelentősen csökkent, vagy már nem is detektálható a jelenléte;
a variáns régóta hasonló mennyiségben detektálható, azonban közegészségügyi jelentősége csökkent.

A korábban aggodalomra okot adó legfontosabb variánsok az alábbiak voltak:

WHO-név	PANGO-név	Azonosítás helye	Terjedés	Súlyosság	Kivezetés oka
Alpha	B.1.1.7	Egyesült Királyság	sokkal gyorsabb	súlyosabb	jelentősen csökkent aktivitás, vakcina hatékony ellene
Epsilon	B.1.427, B.1.429	USA	nem ismert	súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás, vakcina hatékony ellene
Eta	B.1.525	Nigéria	nem ismert	súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Theta	P.3	Fülöp-szigetek	gyorsabb	súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Kappa	B.1.617.1	India	gyorsabb	súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Iota	B.1.526	USA	nem ismert	súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Zeta	P.2	Brazília	nem ismert	súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Mu	B.1.621	Kolumbia	gyorsabb	súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Lambda	C.37	Peru	nem ismert	súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Beta	B.1.351	Dél-Afrika	gyorsabb	súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Gamma	P.1	Brazília	gyorsabb	súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Delta	B.1.617.2	India	gyorsabb	súlyosabb	jelentősen csökkent aktivitás
Omicron	B.1.1.529	Dél-Afrika	talán gyorsabb	enyhébb lefolyás	jelentősen csökkent aktivitás
Omicron	BA.2.75	India	nem ismert	nem ismert	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Omicron	XBB.1.5-like	USA	nem gyorsabb	nem súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Omicron	XBB.1.5-like+F456L	n/a	nem gyorsabb	nem súlyosabb	gyakorlatilag nem detektálható előfordulás
Omicron	KP.3	n/a	n/a	n/a	az EU/EGT-ben alacsony arányra csökkent
Omicron	XEC	n/a	n/a	n/a	az EU/EGT-ben alacsony arányra csökkent

A veszélyesebb tulajdonságokkal rendelkező (VOC) variánsok megjelenése az egész világon okot adhat újabb intézkedések bevezetésére vagy szigorítására (maszkviselés, zenés-táncos események látogathatósága és rendezése, kijárási tilalom stb. – az intézkedések mértéke általában a variáns potenciális veszélyével függ össze). Ezen kívül szükségessé válhat új diagnosztikai eljárások, kezelések vagy oltóanyagok kifejlesztése is.

Variánsok elnevezése

Az új típusú koronavírus különböző genetikai mutációinak elnevezésére a WHO egyszerű, könnyen kimondható és megjegyezhető neveket használ.

Mivel a vírus folyamatosan változik, és a létrejövő variánsok száma követhetetlenül sok, ezért „köznyelvi” elnevezést csak néhány, egészségügyi szempontból aggodalomra okot adó variáns kapott. Ezeket a köznyelvben, médiában, kommunikációban az egyszerűség és közérthetőség érdekében alkalmazzák.

A variánsok eredeti (kód)nevei megtalálhatók az alábbi adatbázisokban:

PANGO – A Pango nevezéktan a járványügyi jelentőségű koronavírus törzseinek azonosítására szolgáló rendszer. Kevésbé tudományos nyelvezetű és alkalmazású az adatbázis, sokkal inkább szemléletes – térképek mutatják, hogy melyik variáns hol terjed.
GISAID (Global Initiative On Sharing Avian Influenza Data) – Tudományos forrás, amely nyílt hozzáférést biztosít az influenzavírusok és a COVID-19 járványért felelős koronavírus genomi adataihoz. Jelenleg több millió az adatbázisban elérhető variánsok száma.
Nextstrain – Nyílt forráskódú projekt, amellyel a kórokozók genomadatainak elemzéseit lehet elvégezni. A nyilvánosan elérhető adatokat rendszerezi, és a közösség számára használható, hatékony analitikai- és vizualizációs eszközöket biztosít. Célja a járványügyi megértés elősegítése.

A tudományos neveket nehéz kimondani és felidézni, könnyű a tévesztés lehetősége. Ennek eredményeképpen terjedt el először az a rendszer, hogy a megjelenés helye szerint nevezték el a variánsokat – ez azonban kirekesztő és megbélyegző. Ennek elkerülésére a WHO az általa kijelölt fantázianevek (jelenleg a görög ábécé betűi) használatára ösztönzi a nemzeti hatóságokat, a sajtót és az állampolgárokat is – a könnyebb követhetőség érdekében azonban csak a VOC-kategóriába tartozó variánsok kapnak ilyen elnevezést, a globális járványt nem okozó variánsoknak csupán kódneve marad.

Ezek az elnevezések azonban nem helyettesítik a meglévő tudományos (kód)neveket, amelyek fontos tudományos információkat közvetítenek, és a kutatásban továbbra is alkalmazzák őket.

2025.09.02.2025.08.24.Aktuális Információk

A kormány mostantól csökkentheti a szabályszegő agrártermelők uniós támogatását

A foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok betartására akarják őket rávenni.

forrás: https://hvg.hu/gazdasag/20250723_kozos-agrarpolitika-tamogatas-agrartermelok-mezogazdasag-munkavedelmi-szabalyok

Nagy István agrárminiszter kedd este megjelent rendeletének bevezetőjében elmagyarázza: uniós tagállamként kötelességünk szankciókat alkalmazni, ha a Közös Agrárpolitika keretében nyújtott egyes támogatások címzettjei „nem tartják be a legalapvetőbb foglalkoztatási és munkavédelmi szabályokat”. Az ilyen termelőknek „hatékony és visszatartó erejű, de egyben arányos támogatáscsökkentésekkel kell számolniuk”.

19 foglalkoztatási és 82 munkavédelmi, valamint 7 egyéb előírást sorolnak fel, amelyek megszegését súly, mérték és tartósság szerint büntetik 1-8% közötti támogatáscsökkentéssel, figyelembe véve az ismétlődést és azt, hogy rövid távon helyrehozható-e a hiba. A jogszabály minden munkáltatóra vonatkozik, aki Magyarország területén mezőgazdasági üzemben mezőgazdasági tevékenységet folytat.

A rendeletet először a 2025-ben benyújtott egységes kérelmekre indult eljárásokban kell alkalmazni, de idén még nem büntetnek, csak figyelmeztetik a gazdákat arra, hogy szabálytalanságot követtek el.

2025.08.29.2025.08.24.Aktuális Információk

A Z generáció olyat kér, amit sok cég nem akar meghallani

A legfiatalabb munkavállalók számára a mentális egészség, az önazonosság és a támogató légkör lett a legfőbb érték – és ha ezt nem kapják meg, gondolkodás nélkül továbbállnak. A vállalatok többsége viszont még mindig nem érti, miről is szól valójában ez az új elvárás – derül ki a WHC Csoport kutatásából.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/a-z-generacio-olyat-ker-amit-sok-ceg-nem-akar-meghallani-20250807.html

A Z generáció tagjai (1995 és 2009 között született emberek) „digitális bennszülöttként” nőttek fel, így természetes közegük az online tér és az okoseszközök világa.

Ebből fakadóan elvárják a munkaadóktól, hogy a technológia ne korlátokat, hanem lehetőségeket teremtsen.

Innovatív szemléletük és a párhuzamos feladatvégzésre való hajlamuk dinamikus és rugalmas munkakörnyezetet igényel. Mindemellett karrierdöntéseikben egyre nagyobb szerepet játszik a támogató, egészséges légkör iránti igény.

Ezzel szemben az elmúlt évek egészségügyi és gazdasági válságai felerősítették a munkahelyi stresszhez köthető frusztrációkat. Ez a jelenség különösen erősen érinti a pályakezdő Z generációt, amely már a karrierje elején tudatosan kezeli a munkahelyi szorongás és kiégés kockázatát.

A WHC Csoport és Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös, reprezentatív kutatása rávilágít arra, hogy míg az alacsony fizetés továbbra is vezető felmondási ok, korosztálytól függetlenül, a legfiatalabbaknál a mentális jóllét hiánya felzárkózott mellé.

Ezt a tendenciát támasztja alá a kutatás részeként készített reprezentatív felmérés is: a 18–29 év közötti munkavállalók 69 százaléka sorolta a stresszt és a kiégést a munkahelyváltás öt legfőbb oka közé. Ugyanez az arány a 30–49 évesek körében már csak 57 százalék, az 50 felettieknél pedig 56 százalék. Ebből egyértelműen látszik, hogy a fiatalabbak számára a mentális terhelés legalább annyira nyomós indok a váltásra, mint az anyagi megbecsülés hiánya. Érdekes különbség, hogy míg az idősebb generációk tagjai főként az alacsony fizetés miatt mondanak fel, addig a Z generációnál a stressz is ugyanolyan nyomós oka lehet a távozásnak.

Emellett a fiatalabbak számára az előrelépés hiánya sokkal jellemzőbb indok a váltásra, mint az idősebbeknek. Míg a 18-29 éves korosztály közel negyede (23%) mondana fel a perspektíva hiánya miatt, ez az arány az 50 felettieknél mindössze 9 százalék. Érdekes ellentét, hogy a munkahelyi bizonytalanság pont fordítva hat: ez az idősebb, 50-64 éves korosztályt (43%) ösztönzi inkább váltásra, míg a fiataloknak csupán 23 százaléka jelölte meg döntő tényezőként.

A kutatásból az is kiderült, hogy a Z generáció csupán tizede jelölte meg az otthoni munkavégzés hiányát döntő tényezőként munkahelyváltási okként, ami azért figyelemre méltó, mert a rugalmas munkavégzés hatékony eszköz lehetne a kiégés megelőzésében.

Ez a paradoxon is azt erősíti, hogy számukra a probléma gyökere nem a fizikai jelenlét, hanem a mentális terhelést okozó vállalati kultúra.

Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti-szolgáltatás üzletágának (WHC Family, Senior, Student) vezetője szerint proaktív vállalati stratégiára van szükség: „A Z generáció egy folyamatosan változó világban nőtt fel, így a stressz és a nyomás jól azonosítható tényezők az életükben. A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a fiatal tehetségek megtartásához a versenyképes fizetés már nem elegendő. Célzott mentorprogramokkal, a stresszkezelést támogató eszközökkel és a motivációt fenntartó, bátorító légkörrel kell kiegészíteniük ajánlatukat.”

A magyarországi vállalatok sikeressége és a jövő munkaerőpiacának stabilitása nagyban függ attól, képesek-e alkalmazkodni az új generáció elvárásaihoz. A hosszú távú növekedés kulcsa a hatékonyság és a rugalmasság ötvözése, valamint egy olyan támogató vállalati kultúra kiépítése, amely az emberi tényezőt és a mentális egyensúlyt helyezi a középpontba. A Z generáció igényeinek megértése és integrálása nem csupán lehetőség, hanem a fenntartható siker alapfeltétele.

Szerző: Admin

COVID-19 variánsok

A kormány mostantól csökkentheti a szabályszegő agrártermelők uniós támogatását

A Z generáció olyat kér, amit sok cég nem akar meghallani