Szerző: Admin

Aktuális Információk

Napszúrás

forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/n-ny/napszuras.html

A fejet hosszasan érő közvetlen napsugárzás egyik leggyakoribb következménye a napszúrás, amely az agyhártya hősérülés hatására bekövetkező, ún. kórokozó nélkül kialakult (steril) gyulladása.

Bár gyakran összekeverik, de nem ugyanaz, mint a hőguta. A napszúrás közvetlen napfény hatására, míg a hőguta nagy melegben, zárt térben is kialakulhat.

A napszúrás főbb tünetei

A fejet hosszasan érő napsugárzás hatására kialakult hősérülés legenyhébb fokozata a felhevülés, ezt követi a napszúrás, majd legsúlyosabb formája, a hőguta. 

Az enyhe napszúrás tünete a fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés és a hányinger. Súlyos napszúrásra utal az erős fejfájás, a hányás, a tarkókötöttség, a sápadt és nyirkos bőr, a gyengeség, a zavartság és a rövid ideig tartó eszméletvesztés (ájulás). Bekövetkezhet a testhőmérséklet hirtelen, jelentős, akár 39-40 fokra történő emelkedése is. Csecsemők esetében a napszúrás jele lehet a meleg tapintatú fej, illetve a jellegzetesen visító sírás.

Mikor forduljon orvoshoz?

Forduljon háziorvosához, amennyiben ismétlődő hányást, erős fejfájást tapasztal, vagy ha a tünetek néhány napon belül nem szűnnek meg. Csecsemővel minden esetben házi gyermekorvoshoz kell fordulni napszúrásra utaló jelek esetén.

Amennyiben a környezetében bárki elveszíti az eszméletét, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentők kiérkezéséig helyezze a beteget stabil oldalfekvésbe!

A napszúrás kiváltó okai

A napszúrás általában a napon hosszabb ideig történő tartózkodás után alakul ki. A tünetek hátterében az a jelenség áll, hogy a szervezet egyre kevésbé képes fenntartani a megfelelő belső hőmérsékletet. Az agyhártyák enyhe fokú gyulladása duzzadással, vizenyővel jár. A duzzadt agyhártyák nyomják az agy különböző területeit, aminek következtében kialakulnak a napszúrás jellegzetes idegrendszeri tünetei (ld. feljebb).

A napszúrás szövődményei

A napszúrás ritkán jár súlyos következménnyel, azonban eszméletlen állapot, előrehaladott idegrendszeri tünetek, vagy csillapíthatatlan láz esetén kórházi kezelés válhat szükségessé. Hőguta – a hősérülések legsúlyosabb, életveszélyes formája – akkor következik be, ha a test belső hőmérséklete (maghőmérséklete) 40 fok fölé emelkedik. A nyári hőség egészségre káros hatásairól bővebben itt olvashat.

A napszúrás diagnosztizálása

A napszúrás diagnosztizálása során a fizikális vizsgálatot és a vérnyomásmérést követően az idegrendszeri tünetek vizsgálatára kerül sor a reflexek, valamint az agyidegek és az agyhártya izgalmi jeleinek értékelésével; szükség esetén EKG-vizsgálattal kiegészítve. 

A napszúrás kezelése

A napszúrás enyhe tünetei 2-3 napos ágynyugalmat követően rendszerint maguktól elmúlnak. Ha azonban a tünetek továbbra is fennállnak, a beteg fekvőbeteg-szakellátás keretében történő megfigyelésére, kórházi kezelésére lehet szükség. Fontos az elvesztett folyadék pótlása, amit – mivel a fokozott verejtékezés sóhiányt okoz – gyógyszertárban vagy drogériákban kapható, azonnal oldódó, folyadékpótlásra szolgáló por vízben való feloldásával célszerű biztosítani. A folyadékpótlást követően a beteget árnyékos, hűvös helyen vagy légkondicionált helyiségben kell lefektetni, majd láz esetén lázcsillapítót, erős fejfájás esetén fájdalomcsillapító szert kell adni neki. A testhőmérséklet csökkenése hűtőfürdővel is elősegíthető, ügyelve arra, hogy a fürdővíz hűtése fokozatosan történjen.

Mit tehet napszúrás esetén?

Napszúrás esetén a legfontosabb, hogy a beteg minél előbb árnyékos helyre, hűvös helyiségbe kerüljön. Kísérje a beteget hűvös, árnyékos, szellős helyre, majd nyugtassa meg, és fektesse le enyhén emelt felsőtesttel. Helyezzen hűtőborogatást a fejére, szükség esetén adjon neki fájdalom- és lázcsillapító szert, és minél hamarabb gondoskodjon a folyadékpótlásról. 

A napszúrás megelőzése

A napszúrás a közvetlen napsugárzás kerülésével, illetve világos színű – nagy meleg esetén benedvesített – fejfedő (sapka, kendő stb.) viselésével, és megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével előzhető meg. A legmelegebb órákban (11–15 óra között) célszerű árnyékos helyen tartózkodni  Verejtékezés esetén az elveszített sómennyiség sós ételek fogyasztásával pótolható. A napégésről és fényvédelemről bővebben itt olvashat.

Napszúrás gyermekkorban

A napszúrás leggyakrabban a gyermekeket érinti, mivel vízháztartásuk érzékenyebb a felnőttekénél, és a vékony koponyacsontok miatt könnyen eljut a napsugárzás az agyhártyájukig. Szabadtéri programok esetén különösen ügyelni kell arra, hogy a gyermekek ne tartózkodjanak hosszasan a tűző napon, és gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelükről is.

Aktuális Információk

Egyre több dolgozó kér segítséget – megszaporodtak a panaszok a munkahelyeken

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/egyre-tobb-dolgozo-ker-segitseget-megszaporodtak-a-panaszok-a-munkahelyeken

Egyre több dolgozónál telik be a pohár: nem adják ki a papírokat, nem jön a fizetés, és még be sem jelentik őket. A munkavállalók már nem hallgatnak, hanem lépnek – és a hatóság vizsgál.

Az idei év első három hónapjában már több mint ezer panasz és közérdekű bejelentés érkezett a hatóságokhoz – ez a szám még a tavalyi hasonló időszaknál is magasabb – derül ki a Foglalkoztatás-felügyelet első negyedéves ellenőrzési adataiból. Az esetek többsége nem általános jelzés, hanem konkrét, személyes sérelem miatt érkezik, vagyis egyre több munkavállaló érzi úgy, hogy nincs rendben valami a munkahelyén, és inkább szakértői segítséget kér.

Egyre többen tesznek panaszt a munkahelyükre

A beérkezett 1088 beadványból 770 volt panasz, és 318 közérdekű bejelentés – ez azt jelenti, hogy tízből hét ember saját jogsérelme miatt fordult a hatósághoz. A leggyakoribb problémák között továbbra is az alábbiak szerepelnek:

  • A kilépéskor járó igazolások és elszámolások hiánya,
  • A feketefoglalkoztatás, vagyis ha valakit bejelentés nélkül alkalmaznak,
  • Valamint a munkabérrel kapcsolatos visszaélések – például ha késik vagy elmarad a fizetés.

Feketefoglalkoztatás és elmaradt bér – két konkrét példa

Az egyik esetben a Csongrád-Csanád vármegyében dolgozó ellenőrök kaptak egy bejelentést egy vállalkozásról, amely a város szélén működik. A helyszínen hat ember dolgozott, de egyikük sem volt bejelentve – sem munkaviszonyban, sem más formában. A vállalkozó ezt a helyszínen el is ismerte. Néhány héttel később az ellenőrök visszatértek, és azt tapasztalták, hogy a dolgozók egy része még mindig bejelentés nélkül végzi a munkát.

Egy másik esetben egy mezőgazdasági szövetkezet került a hatóság célkeresztjébe. Harminc ember kapcsán derült ki, hogy nem adták ki nekik a kilépéskor szükséges papírokat és nem is számoltak el rendesen. Volt, aki csak több havi csúszással vagy részletekben jutott hozzá a béréhez. Az elmaradt fizetések végül a bérgarancia alapból kerültek kifizetésre – tehát az állam segített be, de ez sem történt meg azonnal.

A tanulság: jobb szólni időben

A hatóságok arra biztatnak mindenkit, hogy ne féljenek segítséget kérni. Ha valaki úgy érzi, hogy igazságtalanul bánnak vele, vagy nem kapja meg, ami jár, bátran tegyen bejelentést – akár névtelenül is. A tapasztalatok szerint az ellenőrzések eredményesek, a szabálytalanságok feltárhatók, és sok esetben így lehet megvédeni a dolgozók érdekeit

Aktuális Információk

Munkáltatóként felelős a diák biztonságáért is – mutatjuk, mire kell figyelni!

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/munkaltatokent-felelos-a-diak-biztonsagaert-is-mutatjuk-mire-kell-figyelni

A diákmunka nem csak jó lehetőség – hanem nagy felelősség is. A fiatal munkavállalók védelme közös érdek. Ha munkáltatóként időt és figyelmet szánunk a munkavédelmi szabályok betartására, azzal nemcsak a baleseteket előzhetjük meg, de hosszú távon egy tudatosabb, biztonságosabb munkakultúrát is építhetünk.

Nyáron országszerte több ezer diák vállal munkát: pénzt szeretnének keresni, tapasztalatot gyűjtenének, és nem mellesleg belekóstolnának a „nagybetűs életbe”. A cégek pedig örömmel fogadják a segítő kezeket a nyári leállások és munkacsúcsok idején.

De van egy dolog, amire sajnos kevesebben gondolnak: a munkavédelemre.

Fiatal, tapasztalatlan és veszélyben?

A diákok többsége nem rendelkezik még elegendő munkatapasztalattal – és ezzel nincs is baj. Az viszont már gondot jelenthet, hogy sokan nem ismerik a munkahelyek szabályait, útvonalait, vagy egyszerűen nem veszik észre a veszélyforrásokat.

Gyakori kockázatok:

  • Elcsúszás, megbotlás, leesés – mert nem ismerik még jól a környezetet.
  • Védőeszközök mellőzése – a sisak, kesztyű, hallásvédő „ciki” lehet, pedig életet menthet.
  • Fizikai túlterhelés – nehéz tárgyak emelése, kényelmetlen testtartás, monoton munka már rövid távon is megviselheti a fiatal szervezetet.
  • Zaj, hőség, UV-sugárzás – egy fesztiválon, konyhán, szállodában vagy kertészetben ezek mind-mind fokozott veszélyt jelenthetnek.
  • Veszélyes anyagokkal való találkozás – takarítószerek, oldószerek, gőzök, gázok: ezekhez is tudni kell bánni.

Az EU-s felmérések szerint a fiatal munkavállalók kevésbé tájékozottak a munkavédelmi szabályokról, ritkábban kapnak alapos oktatást, és jóval nagyobb arányban válnak munkabaleset áldozatává. Nem azért, mert ügyetlenek – hanem mert nincs elég rutinjuk, és nem mindig kapják meg a szükséges felkészítést.

Munkáltatóként mire kell figyelni, ha diák érkezik?

Nemcsak erkölcsi, de jogi kötelesség is gondoskodni a biztonságos munkavégzés feltételeiről – különösen fiatal munkavállalók esetében.

A legfontosabb teendők:

✅ Kockázatértékelés – nem csak kipipálni!

Már a diák foglalkoztatása előtt át kell gondolni, milyen veszélyek leselkednek rá. Hiányzik a tapasztalata? Nem bírja még a fizikai munkát? Egyes munkák életkorhoz vagy végzettséghez kötöttek (pl. hegesztés 18 év alatt tilos!).

✅ Megfelelő munkaeszközök

A diák csak olyan gépet, eszközt használhat, ami biztonságos, karbantartott és rendelkezik a szükséges védőberendezésekkel. Ezeket nem elég átadni – meg is kell tanítani a használatukat.

✅ Egyéni védőeszközök biztosítása és ellenőrzése

Sokan nem szívesen húznak kesztyűt vagy sisakot, ezért a munkáltatónak kötelessége nemcsak kiadni, de meg is követelni azok használatát. És rendszeresen ellenőrizni is!

✅ Oktatás – nem csak papíron!

A munkavédelmi oktatás akkor ér valamit, ha a diák valóban megérti, mit miért kell csinálni. Ne csak „lepapírozzuk”, hogy megtörtént – legyen gyakorlati, érthető, interaktív. Egy új dolgozónak különösen az elején van szüksége gyakoribb ellenőrzésre és támogatásra.

✅ Hőség, UV és pihenés

Ha tombol a nyár, muszáj alkalmazkodni: pihenőidő, védőital, árnyék biztosítása, a munkaidő igazítása a kánikulához (pl. ne 12 és 15 óra között történjen a legnagyobb fizikai megterhelés). A hőguta, napszúrás valós kockázat!

És mit mond erről a törvény?

A munkavédelem nem opcionális. A munkáltatónak:

  • gondoskodnia kell arról, hogy a munkahelyek és eszközök megfeleljenek a szabályoknak,
  • biztosítania kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket,
  • el kell végeznie a kockázatértékelést,
  • munkavédelmi oktatást kell tartania,
  • szükség esetén munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi szolgáltató bevonásával kell dolgoznia.

Mit tehetnek a szülők?

A szülők is sokat tehetnek azért, hogy gyermekük biztonságban dolgozzon a nyári hónapokban. Érdemes még a munkakezdés előtt beszélgetni a várható feladatokról, a lehetséges kockázatokról és arról, hogyan lehet segítséget kérni, ha valami nem világos. Fontos, hogy a fiatalok merjenek kérdezni, jelezzék a problémákat, és tudják, kihez fordulhatnak a munkahelyen. A rendszeres beszélgetések a munkanapok után, a saját tapasztalatok megosztása és a biztatás arra, hogy felelősen viszonyuljanak a munkavégzéshez, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákmunkából ne baj, hanem hasznos tapasztalat legyen.