Szerző: Admin

Aktuális Információk

E betegségek miatt esnek ki a legtöbben a munkából

forrás: https://www.hrportal.hu/c/e-betegsegek-miatt-esnek-ki-a-legtobben-a-munkabol-20250606.html

Egy tanulmány szerint a sztróknak, az érrendszeri megbetegedéseknek és a tüdőbetegségeknek van a legkedvezőtlenebb hatása a jövőbeni munkaórákra.

Az Economx elemezte a Munkaerőpiaci Tükör tanulmányt. A tavalyi adatokból kiderül, hogy naponta átlagosan 68 ezer munkavállaló volt táppénzen és több mint 206 milliárd forintot tett ki a táppénz-kiadások összege. A legnagyobb foglalkoztatási hátrány a pszichiátriai okból kezelt (26 százalék) dolgozóknál figyelték meg, őket követik a mentális betegség miatt kórházba kerülők (15 százalék) és a rosszindulatú betegség miatt kórházban kezelt munkavállalók (17 százalék). A daganatos betegek közül a legtöbben tüdőrák, vastag-és végbélrák és emlőrák miatt estek ki a munkából.

A tanulmányból az is kiderül, hogy főleg a krónikus és mentális betegségek miatt esnek ki a dolgozók a munkaerőpiacról.

„A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik”- mondta a portálnak korábban Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója.  Számítások szerint a lelki betegségek 88 százalékánál nem a kezelés költsége magas, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba.

Az adatok arra is rámutatnak, hogya termelékenyebb vállalatoknál a munkavállalóknál a kevésbé termelékeny cégekhez képest nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják és kezelik a leggyakoribb krónikus betegségeket, miközben a mentális betegségek előfordulása is ritkább. Azoknak, akiknek jobb az egészségi állapotuk, átlagosan kedvezőbb a keresetük és jobb munkahelyen dolgoznak.

Egy az európai országokat vizsgáló összehasonlító tanulmánya azt mutatja, hogy az egészségsokkok közül a sztróknak,az érrendszeri megbetegedéseknek és a tüdőbetegségeknek van a legkedvezőtlenebb hatása a jövőbeni munkaórákra.

Egy magyar tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy bár a váratlan és enyhe balesetek nem befolyásolják a hosszú távú munkavégzési képességet, mégis tartós bérveszteséget okoznak: két év után 2.5 százalék a bér csökkenése.  Ennek az az oka, hogy a távollét alatt a munkavállalók nem váltanak magasabb bért fizető munkahelyekre. A jobb minőségű vállalatoknál dolgozó munkavállalók nagyobb valószínűséggel tartják meg munkahelyüket, és kisebb valószínűséggel vesznek igénybe rokkantsági ellátást az egészségügyi sokk miatt.

A pszichiátriai betegségek miatt kezelt dolgozók és a mentális betegségek miatt gyógyszert szedők körében a legnagyobb a bérek elmaradása, ugyanakkor a vérnyomáscsökkentők szedése pozitív hatással van a foglalkoztatottak arányára.

Az adatok azt mutatják, hogy a magyar dolgozók közül a legtöbben vérnyomáscsökkentőt szednek, ezt követi a mentális betegségek miatt felírt gyógyszerek aránya.

A Munkaerőpiaci Tükörből kiderül az is, hogy a rosszindulatú betegség hatására a foglalkoztatás aránya 65 százalékról 34 százalékra csökken, majd emelkedni kezd, és három év múlva 40 százalék körüli szintet ér el, ebben az arányadatban már benne vannak az elhunyt dolgozók is.

Aktuális Információk

„Megmérgezett a munkám” – miért védik inkább a vegyszert, mint az embert?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/megmergezett-a-munkam-miert-vedik-inkabb-a-vegyszert-mint-az-embert-20250623.html

Ludovic Maugé három évtizeden át dolgozott kertépítőként – most rákbeteg, és az élete egy jogi harcról szól. Orvosai szerint a glifozáttal végzett tartós munkavégzés okozta a betegségét, amelyet Franciaországban foglalkozási megbetegedésként ismertek el. Az Európai Unió mégis meghosszabbította a vitatott szer engedélyét. Maugé esete súlyos kérdéseket vet fel: hogyan védhetők meg a dolgozók, ha a szabályozás inkább a vegyipari érdekeket szolgálja?

Ludovic Maugé, az egykori kertépítő azt hitte, hogy hosszú évekig boldogan fog élni a franciaországi Bretagne partjainál, ahol a Euronews riportere találkozott vele.

Az, hogy 30 éven át kapcsolatba került a glifozáttal, romba döntötte az álmait, és veszélybe sodorta az életét. Öt évvel ezelőtt B-sejtes limfómát diagnosztizáltak nála, a rák egy ritka formáját. A betegséget foglalkozási megbetegedésként ismerték el.

A glifozát a világon a legszélesebb körben használt gyomirtó szer, és egyben a legvitatottabb is. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015 óta a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolja. Újabb, olyan kutatóintézetek, mint a francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM) által készített tanulmányok valószínűsítik az összefüggést a vegyi anyag és a rák bizonyos formái között.

Az Európai Unió mégis meghosszabbította az engedélyét 2033-ig, az EFSA és az ECHA, az európai élelmiszer- és vegyszerbiztonsági hatóságok tanulmányaira támaszkodva.

Több környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szervezet tavaly áprilisban megtámadta a határozatot az Európai Bíróságon.

Xavier Coumoul, a franciaországi Inserm toxikológusa és kutatója szerint az értékelések közötti szakadék a kutatóintézetek és az európai szabályozó ügynökségek által alkalmazott módszertanokból adódik.

Ludovic Maugé, akinek az élete most egy hajszálon függ, azok közé tartozik, akik számára a termék mérgező hatása tagadhatatlan. Mivel rákját foglalkozási megbetegedésnek ismerték el, Ludovic szerény szociális juttatást kap, valamint havi 180 eurós kártérítést a Bayer-Monsantótól, amely az őt megmérgező terméket gyártotta.

„Ez egy csekély összeg, de nem érdekel. Számomra az volt a legfontosabb, hogy a betegségemet munkával kapcsolatosnak ismerjék el” – mondta.

A napi megpróbáltatásai ellenére Ludovic, aki már nem tud dolgozni, tovább akar harcolni. „Azt akarom, hogy mindenkihez eljusson az üzenet. A glifozát tönkretette az életemet, megmérgezett. Ezek a termékek tönkreteszik az embereket és a természetet” – hangsúlyozza. Felháborítónak tartja az EU döntését a glifozát engedélyének megújításáról.

A Telex arról ír, hogy egy új független kutatás szerint a glifozát, Európa legszélesebb körben használt gyomirtója már az EU által biztonságosnak minősített dózisban is rákkeltő lehet. Az olasz Ramazzini Intézet tanulmánya kimutatta, hogy hosszú távú, alacsony szintű glifozát-kitettség rákot – köztük korai leukémiát és számos más daganattípust – okozott patkányokban. 

Aktuális Információk

Ezekért tettek panaszt a dolgozók a munkavédelemnél – itt a friss lista!

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/ezekert-tettek-panaszt-a-dolgozok-a-munkavedelemnel-itt-a-friss-lista

Több mint ezren fordultak panasszal vagy bejelentéssel a munkavédelmi hatóságokhoz tavaly – de miért? Mely ágazatok érintettek leginkább, és milyen hibák fordultak elő a legtöbbször? Legújabb cikkünkben összesítettük az adatokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium friss jelentése szerint 2024-ben több mint 1100 panasz és bejelentés érkezett a munkavédelmi hatóságokhoz. A dolgozók legtöbbször az alapvető munkakörülményekre, a higiénia hiányára vagy a védőeszközök hiányosságaira panaszkodtak. De bőven akadt gond munkahelyi balesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel is.

Forrás: Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyelet

Panasz a munkavédelemnél – miért panaszoltak legtöbben?

A leggyakrabban bejelentett problémák között szerepelt:

  • a munkahely nem megfelelő kialakítása, rossz munkakörülmények, hiányos higiénia, kaotikus munkaszervezés – 444 esetben,
  • hiányzó vagy nem megfelelő egyéni védőeszközök – 287 esetben,
  • veszélyes vagy nem karbantartott munkaeszközök – 85 esetben.

A panaszok viszont más irányba mutattak: legtöbbször munkahelyi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatt keresték meg a hatóságot – összesen 59 esetben.

Névtelenül is sokan szóltak

Érdekesség, hogy a bejelentők több mint 28 százaléka névtelen maradt. Ez azt mutatja, hogy sokan félnek a retorziótól, mégis fontosnak tartják a szabálytalanságok jelzését. A hatóság azonban a névtelen bejelentéseket is kivizsgálta – gyakran jogosan, mert valódi hiányosságokat tártak fel, sőt, olyan is előfordult, hogy több jogsértésre fény derült, mint amit a bejelentés tartalmazott. 

A legtöbben e-mailben (56%) vagy telefonon (33%) tettek bejelentést, de még mindig akadt, aki személyesen vagy levélben fordult a hatósághoz.

Nem meglepő módon a legtöbb panasz az építőiparban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben érkezett. Ezek az ágazatok évek óta a legérzékenyebbek munkavédelmi szempontból – sok az időszakos dolgozó, nagy a fizikai terhelés, gyors a fluktuáció.

Mi lett a panaszok vége?

A hatóság nem nézte ölbe tett kézzel a dolgokat: több mint ezer ügyben indítottak vizsgálatot, és 271 esetben azonnali intézkedésre volt szükség. Csak minden 15. esetben szabtak ki pénzbírságot – de így is összesen több mint 55 millió forintnyi bírság jött össze.

A legsúlyosabb következményeket olyan ügyekben rótták ki, ahol a munkáltató nem jelentette a munkahelyi balesetet, nem biztosította a szükséges védőfelszerelést, vagy veszélyes körülmények között dolgoztatta az embereket.

Az esetek többségében a bejelentők nemcsak saját érdekükben, hanem kollégáik biztonságáért is cselekedtek. Ha mi is tapasztalunk szabálytalanságot a munkahelyen – legyen szó rossz szellőzésről, veszélyes gépekről vagy nem megfelelő munkaruháról –, ne féljünk jelezni. A munkavédelem nem adminisztrációs teher, hanem életek múlhatnak rajta.