Méh- és darázscsípés: életet veszélyeztethet – mit tehet a munkáltató?

forrás: https://mubi.hu/hirek/kornyezetvedelmi-szabalyozasok/meh-es-darazscsipes-eletet-veszelyeztethet-mit-tehet-a-munkaltato

A méh- és darázscsípések nem csupán kellemetlenséget, de akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek. A megelőzés, a felkészültség és a gyors reagálás életeket menthet. A munkáltatók felelőssége, hogy a szabadtéri munkavégzés során minden szükséges óvintézkedést megtegyenek.

Az NGM Munkavédelmi Irányítási Főosztálya felhívja a szabadtéri munkavégzést szervező munkáltatók figyelmét a megelőzés fontosságára, különös tekintettel az allergiás reakciók lehetőségére. A méh- és darázscsípések okozta anafilaxiás sokk gyors beavatkozás nélkül végzetes lehet – különösen olyan területeken, ahol nehézkes a mentők megközelítése.

Fokozott kockázat: hol és mikor?

A rovarok a klímaváltozás következtében már tavasszal megjelenhetnek, aktivitási időszakuk meghosszabbodott. Különösen veszélyeztetett területek:

  • erdőgazdálkodás, fakitermelés,
  • mezőgazdasági munkák (gyomirtás, szüret),
  • közterület-fenntartás,
  • folyóparti kaszálás,
  • elhagyatott épületek takarítása, bontása.

A legnagyobb kockázatot a lódarazsak jelentik, amelyek a legagresszívebb fajnak számítanak.

Mi történik csípéskor?

A csípés helyén duzzanat, fájdalom, viszketés jelentkezhet. Azonban ha a csípés a szájban, torokban történik, vagy allergiás reakció alakul ki, az légúti elzáródáshoz, vérnyomáscsökkenéshez, eszméletvesztéshez is vezethet. Anafilaxiás sokk akár 30 percen belül is felléphet – azonnali sürgősségi ellátásra van szükség.

Munkáltatói teendők

A biztonság érdekében az alábbi lépéseket szükséges megtenni:

  • Kockázatértékelés készítése munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával.
  • A munkaterületek átvizsgálása: potenciális fészkek keresése (faodvak, földlyukak, szénabálák).
  • Megelőző intézkedések bevezetése, különösen nehezen megközelíthető területeken.
  • Rendszeres konzultáció a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, főként, ha ismert rovarallergiás munkavállaló is dolgozik a csapatban.
  • Egyedüli munkavégzés kerülése az érintett területeken.
  • Segélyhívásra alkalmas eszköz (mobiltelefon) biztosítása minden munkaterületen.
  • Allergiás munkavállalók esetében: adrenalin auto-injektor meglétének ellenőrzése, a használat módjának ismertetése.

Innováció a tetőfedésben vagy a TvMI-ben? – Bravúros műszaki fejlődés?

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4429-innovacio-a-tetofedesben-vagy-a-tvmi-ben-–-bravuros-muszaki-fejlodes

A műszaki fejlődésben mindig újabb eredmények születnek, amelyet a TvMI-k lekövetnek. Szinte bravúros műszaki fejlődést fedezhetünk fel az egyik legújabb megoldásban. Közismert, hogy a tűzvédelmi műszaki irányelvek az OTSZ-ben előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat. Ilyen újdonságként fedezték fel a műanyag tetőfedő anyagokat. Rögtön be is épültek a TvMI-be, így az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek. Minden rendben?

Változatlan OTSZ előírás

Az OTSZ követelményei az elmúlt öt évben nem változtak, a fejlődés viszont láthatóan ütemes.

Az OTSZ 88. §  (2) bekezdésének d) pontja szerint nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni az olyan – beépített tűzoltó berendezéssel nem védett – ipari, mezőgazdasági rendeltetésű vagy raktárhelyiségben, amelynek tetőfedése vagy a helyiséget felülről lezáró egyéb szerkezete a tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkezik.

Megjegyzés: Az E15 kritérium esetleges nem teljesülése egy szerkezet, fedés esetén nem jelenti azt, hogy az a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással nem rendelkezne. Ez mindössze azt igazolja, hogy egy esetleges tűzállósági vizsgálat során 6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki.

Megjegyzés 2: Az a) pontban írt szerkezetek esetében figyelembe kell venni a teret lefedő szerkezet elhelyezkedési magasságát is. Minél magasabban helyezkedik el a szerkezet a várható tűzeseti hőmérséklete annál alacsonyabb lesz, így nem biztos, hogy eléri azt a hőmérsékletet, amelynél a térlefedés megnyílása bekövetkezne.

 Mit nem tekinthetünk a tűzzel szembeni számottevő ellenállásnak?

Ha a magyar nyelvből indulunk ki, akkor a jelentéktelen, elhanyagolható, lényegtelen, nem meghatározó, csekély szavakkal jellemezhetjük, hogy mi a nem számottevő ellenállás a tűzzel szemben.

A tűzzel szembeni számottevő ellenállás fogalma viszont jól körülírt. Ennek azt tekintjük, ha egy épületszerkezet vagy anyag a tűznek előírt ideig képes ellenállni úgy, hogy megtartja szerkezeti stabilitását, megakadályozza a tűz és a hő átterjedését, valamint biztosítja a bent tartózkodók biztonságos menekülését és a tűzoltók beavatkozását. Ennek az ellenállásnak az időtartama a tűzállósági határérték, amelyet percben határoznak meg.

Nézzük, mi a követelmény a tetőre!

2. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez *  1. táblázat, a Tűzeseti szerkezeti állékonyság alcímhez Építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények

„NAK kockázati osztályban 1–2 szintes Ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén
Tetőfödémek és a legfelső szint lefedését biztosító teherhordó szerkezetek:

  • kritérium REI,
  • Elvárt tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály 15 D

Vagyis 15 percig R (teherhordó késesség) megtartja teherhordó képességét, E (integritás) megakadályozza, hogy a tűz átjusson a másik oldalra, I (szigetelés) korlátozza a hőátadást.

Az OTSZ szerint a szerkezetre vonatkozó EI kritériumtól el lehet tekinteni, ha a szerkezet megnyílása, átmelegedése a szerkezet környezetét nem veszélyezteti és a szerkezet vagy valamelyik részének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével”

Vagyis a követelmény a tetőre 15 perc. Tehát az így behatárolt tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkező tetőfedésnek „számottevően” 15 percen belül el kell veszítenie állékonyságát, funkcióját.

Kérdések:

  1. A 15 perces a követelményhez képest mi nem minősül a tűzzel szemben számottevő (jelentéktelen, elhanyagolható) ellenállásnak? Hány perc a „számottevően” kevesebb? Magyarul hány perc tekinthető jelentéktelen tűzzel szembeni ellenállásnak?
  2. Ha az EI kritériumtól el lehet tekinteni, akkor az 1200 m2-es tető több, mint felének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével?

Van a TvMI 1 számú megjegyzése

Az E15 kritérium esetleges nem teljesülése egy szerkezet, fedés esetén nem jelenti azt, hogy az a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással nem rendelkezne. Ez mindössze azt igazolja, hogy egy esetleges tűzállósági vizsgálat során 6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki.”

  1. Akkor mégsem lehet eltekinteni az E kritérium teljesítésétől?
  2. Akkor ez a megoldás mégis a tűzzel szemben számottevő integritási ellenállással rendelkezik, bár a vizsgálaton megbukott?
  3. Ha azokon a fedéseken csak „6 mm-nél tágasabb rések alakultak ki”, akkor azon kimegy a hő-és a füst?
  4. A 7 mm „tágasabb” a 700 mm még „tágasabb”?

150 – 400°C közötti gyulladáspontú anyag

Most akkor tényleg ilyen rohamos a fejlődés? Mi történhetett?

Az előző TvMI-ben szereplő 150 °C alatti gyulladáspontú anyag eleve kizárt volt, mert ilyen anyag építési termékként nem alkalmazható. Most ezt a hibát korrigálták és módosították 150 – 400 °C közötti gyulladáspontú műanyagra.

A kérdés:

  • Hogy égnek ezek a műanyagok?
  • Tényleg nem rendelkeznek a tűzzel szemben számottevő ellenállással tetőfedésként?
  • Biztosítják a menekülés és a tűzoltói beavatkozás feltételeit?

Tűzzel szemben számottevő ellenállás tetőfedésként?

Olyan ipari, mezőgazdasági rendeltetésű vagy raktárhelyiséget kell magunk elé képzelni, amely 1200 malapterületű, kevesen dolgoznak benne és a tetőfedésének legalább 50%- át az említett műanyagból készült szerkezetek teszik ki. Ezek közül a felsorolt hat anyagból egy a hőmérsékleti szűrőn elbukott, a másik bukdácsolt.

A megmardt négy még akár jó is lehet a gyulladási hőmérséklete alapján, de ennek a gyulladásnak a feláramló füst hőmérsékletétől kellene bekövetkezni.

Mivel nem ad a TvMI hozzá adatokat, ezért nehéz tervezőként igazolni, hacsak nem olvassuk el a magunk megnyugtatására a TvMI bevezető sorait, miszerint a tűzvédelmi műszaki irányelvek az OTSZ előírt követelmények teljesítésére tartalmaznak megoldásokat.

Biztosítják a menekülés és a tűzoltói beavatkozás feltételeit?

Ha ezekben a helyiségekben kevés ember dolgozik, akkor gyors észlelés esetén a menekülés feltételeit biztosítottnak tekinthetjük. Ezzel az OTSZ életvédelmi céljainak első fele (veszélyeztettek menekülése) rendben van.

A másik fele a tűzoltói beavatkozás részvevőinek védelme és a beavatkozás feltételeinek biztosítása csak akkor, ha ez a műanyag tető biztosan megnyílik. Erre azonban a jámbor óhajon kívül, szakmailag igazolt, alátámasztott megoldásról nincs ismeretünk. Annyit viszont tudunk, hogy az anyagok egy része, hő hatására égve csepeg. Ha a tetőfelület minimum 50%-án ilyen van, azt talán csak a tűzoltó élet- és balesetbiztosítása tudja ellensúlyozni. Márpedig az OTSZ 5. §-a követelmény.

Szóval nehéz dolog ez a műszaki fejlődés, nekem például „számottevő” nehézséget okoz ez és a „tágasabb„rések értelmezése.

S.H

Stressz, csend, kiégés – Miért a mentális egészség a munkahelyi biztonság egyik kulcsa?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/stressz-csend-kieges-miert-a-mentalis-egeszseg-a-munkahelyi-biztonsag-egyik-kulcsa

A munkavédelem fogalma ma már nem merülhet ki a védősisakban és a csúszásmentes padlóban. A lelki egészség ugyanolyan fontos része a biztonságos munkakörnyezetnek, mint a fizikai kockázatok megelőzése – sőt, gyakran ezek okozói is lehetnek.

A „munkahelyi egészség” fogalma új értelmet nyer

– Amikor az egészség szóról hallunk, a legtöbben a testünkre gondolunk – mondja Nathan Shearman, a Red Umbrella nevű mentálhigiénés szervezet vezető terapeutája. – A munkahelyeken is jellemzően a fizikai kockázatokra fókuszálunk: balesetmegelőzésre, ergonómiára, biztonsági táblákra. Pedig az egészség definíciójához a mentális és szociális jólét is hozzátartozik. Ideje, hogy a munkahelyek ezt tükrözzék is.

A mentális egészség hiánya nemcsak egyéni probléma

A brit Munkahelyi Egészségvédelmi Hivatal (HSE) adatai szerint 2023/24-ben az összes munkahelyi megbetegedés több mint fele stresszre, szorongásra vagy depresszióra volt visszavezethető. Ezek az állapotok több mint 17 millió kiesett munkanapot eredményeztek – ami nemcsak az érintett munkavállalók életére, de a cégek termelékenységére és a gazdaság egészére is komoly hatással van.

A lelki megterheltség növeli a baleseti kockázatot

Shearman arra is felhívja a figyelmet, hogy a rossz mentális állapot a fizikai biztonságot is veszélyezteti. Egy 2023-as brit kutatás egyértelmű összefüggést talált a mentális megterheltség és a megnövekedett kockázatvállalási hajlam között. Egyszerűen fogalmazva: aki fejben nincs jól, az könnyebben szenved balesetet is.

A kulcs: bizalom és őszinte szervezeti kultúra

Mitől lesz egy munkahely mentálisan is biztonságos? A válasz a kultúrában rejlik. – Hiába van tréning és edukáció, ha a szervezeti kultúra nem támogatja a nyitottságot, akkor az egész nem ér semmit – fogalmaz Shearman.

A stressz, a kiégés, az állandó túlórázás sok helyen még mindig tabutéma vagy a gyengeség jelének számít, amit vagy elhallgatnak, vagy kinevetnek. Ez mérgező környezetet teremt.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú

Egy 2024-es kutatás szerint a közvetlen vezetők nagyobb hatással vannak a dolgozók mentális egészségére, mint az orvosuk, a terapeutájuk vagy akár a párjuk. Ennek ellenére sok vezető nincs felkészítve arra, hogyan ismerje fel a problémákat, és hogyan nyújtson segítséget.

– A vezetők az első vonalban vannak, és ha ők nem érzik magukat kompetensnek, akkor a dolgozók sem fogják megkapni a szükséges támogatást – hangsúlyozza Shearman. Ezért is fontos, hogy a vezetők mentálhigiénés képzést kapjanak, és megtanulják, hogyan kezeljék az ilyen jellegű helyzeteket.

Segítséget kérni nem gyengeség – hanem jogos elvárás

A szakértő szerint még a legjobban működő munkahelyeken is természetes, hogy időnként valaki nehezebb időszakon megy keresztül. A fontos az, hogy ilyenkor elérhető legyen számára a segítség – például pszichológus, tanácsadás vagy akár rugalmasabb munkavégzés formájában.

– Nincs olyan munkahely, ahol soha senki nem küzd mentális problémával – mondja Shearman. – De létezhetnek olyan munkahelyek, ahol nem marad egyedül a nehézségekkel.

A mentális egészség is munkavédelmi kérdés

Ideje, hogy a mentális egészség ne háttérbe szorított téma, hanem a munkavédelem szerves része legyen. Ahogy felmérjük az irodák fizikai kockázatait, úgy kell feltérképezni a lelki terheket is: túlzott nyomás, irreális elvárások, rossz kommunikáció, mérgező légkör – ezek mind veszélyt jelenthetnek.