Szerző: Admin

Aktuális Információk

Túl közel voltak egymáshoz a kazlak

forrás: https://www.langlovagok.hu/14348/tul-kozel-voltak-egymashoz-a-kazlak/

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei bálatűz miatt akár milliós tűzvédelmi bírságot is kiszabhatnak.

„Bálák égnek Szentistván külterületén, Mezőnagymihály határának a közelében. A mezőcsáti, a mezőkövesdi, a füzesabonyi és az egri hivatásos, valamint a tiszabábolnai önkéntes tűzoltók több vízsugárral oltják a lángokat. A bálákat három munkagép segítségével megbontják. A munkálatok a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett zajlanak.” – jelent meg a katasztrófavédelem honlapján július 24-én.

A Mezőkövesdi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság fotójának nyilvánosságra kerülése után nem volt kétség, itt bizony problémák akadtak az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet betartásával. A jogszabály ugyanis kimondja, a kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

A Lánglovagok.hu érdeklődésére Dojcsák Dávid, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője közölte: a katasztrófavédelem tűzvizsgálati eljárás keretében vizsgálja az eset körülményeit, ennek részeként értesíti a tűzvédelmi hatóságot.

A szóvivőtől azt is sikerült megtudni, hogy a tűz keletkezésének napján 29 hivatásos és 14 önkéntes tűzoltó 12 darab járművel vett részt az oltásban. A munkálatok másnap is folytatódtak.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Sajtószolgálata az üggyel kapcsolatban július 30-án a következő tájékoztatást adta:

„A 2026. július 24-én Szentistván határában keletkezett tűzeset körülményeivel kapcsolatosan – ideértve az oltási művelet megkezdésekor tapasztalt helyszíni körülményeket, a tűz okát, valamint a terjedését elősegítő esetleges szabálytalanságokat – jelenleg a katasztrófavédelem beavatkozó egységei, illetve a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (KMSZ) rendelkeznek információval. Amennyiben a katasztrófavédelem szervei tűzvédelmi hatósági eljárás megindítását megalapozó körülményt észlelnek, a felvett tűzvizsgálati helyszíni szemle jegyzőkönyvének megküldésével megkereséssel élnek a tűzvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal felé, amely ezt követően hatósági eljárás keretében vizsgálja a tűzeset körülményeit.

Tájékoztatjuk, hogy hatóságunkhoz a tűzesettel kapcsolatban megkeresés ez idáig nem érkezett, így hatósági eljárás megindítására sem került sor.”

A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerint tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő, és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges, kötelezően 20 ezertől 3 millió forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtandó.

Aktuális Információk

Munkavédelem kánikula idején: meredeken megugrik a munkabalesetek száma nyáron

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/munkavedelem-kanikula-idejen-meredeken-megugrik-a-munkabalesetek-szama-nyaron-20260803.html

A nyári hónapokban nemcsak a hőmérő higanyszála, hanem a munkabalesetek kockázata is meredeken megugrik a munkahelyeken. Ehhez nem csak a kánikula, hanem a szabadságolások, a tapasztalatlanabb helyettesítők belépése és a csúcsszezoni túlterheltség is hozzájárul. Milyen HR- és szervezési lépésekkel garantálható a munkavállalók biztonsága a legforróbb hónapokban is? A WHC szakértőinek elemzése. 

A tartós hőség nemcsak a komfortérzetet rontja, de komoly fizikai és mentális terhet jelenthet a dolgozók számára. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) hivatalos hőségriadó iránymutatása rámutat, hogy a magas hőmérséklet drasztikusan csökkenti a koncentrációt, tompítja a reflexeket és növeli a fáradtságérzetet, ami a gyártósoron, egy raktárban vagy egy építkezésen pillanatok alatt súlyos balesethez vezethet. A WHC szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a hőség okozta kimerültség még azokat is érintheti, akik klimatizált térben dolgoznak, de például az ingázás során extrém melegnek vannak kitéve.

Így a nyári hónapok HR-szempontból is kiemelt  kockázatot jelentenek: a szabadságolások miatt hiányzó rutinos kollégákat gyakran tapasztalatlanabb, új vagy ideiglenes munkavállalók helyettesítik, akik a rutin és helyismeret hiánya miatt sérülékenyebbek. További nehézséget jelenthet, hogy a nyári csúcsszezonos ágazatokban, így az építőiparban, a logisztikában vagy a vendéglátásban a megnövekedett munkaterhelés és a túlórák fokozott kimerültséghez vezetnek, ami az EU-OSHA vizsgálatai szerint a munkahelyi balesetek egyik fő kiváltó oka.

Így minimalizálhatjuk a nyári baleseti kockázatokat

A szakértők kiemelik, hogy a hazai munkavédelmi hatóságok és a nemzetközi ajánlások figyelembevételével a következő HR és szervezési lépések elengedhetetlenek a biztonságos nyári működéshez: 

Munkabalesetmegelőzés

Fokozott betanítás és mentorálás: Az újonnan érkező vagy helyettesítő munkavállalók számára nem elegendő az általános, első napos munkavédelmi oktatás. A rutinos kollégák távollétében dedikált mentorokat kell kijelölni melléjük, akik a kezdetiidőszakban folyamatos szakmai és munkabiztonsági felügyeletet biztosítanak.

Szigorú hőmérséklet-kontroll és pihenőidő: Hiánytalanul be kell tartani a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet munkahelyi klímára és védőital juttatására vonatkozó szabályait. A hőségriadók alatt a rendszeres, hűvös helyen eltöltött pihenőidő és a korlátlanul elérhető, megfelelő hőmérsékletű ivóvíz nem kényelmi kérdés, hanem törvényi kötelezettség.

Munkafolyamatok átszervezése: A HR és a termelésvezetés közös feladata, hogy a fizikailag leginkább megterhelő, vagy legnagyobb precizitást igénylő feladatokat a kora reggeli, hűvösebb órákra időzítsék, amikor a koncentrációs képesség még nem csökkent jelentősen.

A túlórák és a fáradtság tudatos menedzselése: A helyettesítések tervezésekor a vezetőségnek monitoroznia kell a dolgozók terhelését. A túlórák száma nem haladhatja meg a biztonságos mértéket, és garantálni kell a két műszak közötti megfelelő regenerációs időt a fáradtságból adódó hibák elkerülése érdekében.

A WHC szakértői hangsúlyozzák, hogy a nyári szezon megnövekedett kockázatai teljes mértékben nem kiiktathatóak, viszont tudatos HR- és vezetői tervezéssel hatékonyan csökkenthetők. A megelőzésbe fektetett energia – legyen szó a megfelelő helyettesítési stratégia kialakításáról, az extra mentorálásról vagy a munkakörülmények hőséghez igazításáról – többszörösen megtérül. A biztonságos munkakörnyezet proaktív fenntartása ugyanis nemcsak a balesetek elkerülését és a jogszabályi megfelelést garantálja, hanem a dolgozói elégedettség, a töretlen termelékenység és a stabil munkáltatói márka megőrzésének is az egyik legfontosabb záloga a leginkább embert próbáló hónapokban.

Aktuális Információk

Munkavédelem nyáron: Életmentő nadrágszár vagy felesleges kínzás?

forrás: https://kamino.hu/hirek-1/munkavedelmi-rovidnadrag

Amikor a hőmérő higanyszála tartósan 30 °C fölé kúszik, a munkahelyeken elszabadul a pokol – és nem csak a hőség miatt. Megkezdődik az éves „nadrágháború” a menedzsment, a munkavédelmi szakemberek és a munkavállalók között. Miközben a fizikai munkát végzők joggal érzik úgy, hogy a vastag, hosszú munkanadrág viselése a tűző napon vagy egy zárt csarnokban felér egy középkori kínzással, a biztonsági felelősök hajthatatlanok.

De vajon tényleg csak bürokratikus rugalmatlanságról van szó, vagy a hosszú nadrágszár valóban életet (és testi épséget) menthet?

A válasz egyértelműen az utóbbi. A hosszú munkanadrág nem divathóbort: ez az első és legfontosabb védelmi vonal a lábat érő mechanikai sérülésekkel (vágások, horzsolások), a fröccsenő vegyi anyagokkal, a forró fémforgáccsal vagy éppen a csípős, mérgező növényekkel és kullancsokkal szemben. A hőség okozta diszkomfort valós probléma, de egy elfertőződött lábszárseb vagy egy mély vágás hetekre kiesést jelent a munkából – rosszabb esetben pedig maradandó sérülést okoz.

Rövidnadrág a gyárban és az építkezésen – Mit mond a jogszabály?

Sokan keresik a kiskapukat a törvényekben, de a magyar munkavédelmi szabályozás elég egyértelmű kereteket szab. A jogszabályok nem mondják ki konkrétan, hogy „tilos a rövidnadrág”, helyette egy sokkal szigorúbb és rugalmasabb eszközt adnak a munkáltató kezébe: a kockázatértékelést.

A Munkavédelmi Törvény értelmében a munkáltató köteles minden egyes munkakörre vonatkozóan felmérni a veszélyeket.

  • Ha a kockázatértékelés azt mutatja, hogy az adott területen (például egy építkezésen a lehulló tárgyak, kiálló betonvasak miatt, vagy egy gyárban a gépek mozgó alkatrészei miatt) fennáll a lábszár sérülésének veszélye, a hosszú nadrág viselése kötelező egyéni védőeszközként írható elő.
  • Amennyiben a cég a belső Munkavédelmi Szabályzatában rögzíti a hosszú nadrág kötelezettségét, a munkavállaló nem tagadhatja meg a viselését a hőségre hivatkozva. A szabályszegés fegyelmi eljárást, sőt, a munkavégzéstől való eltiltást is maga után vonhatja.

Mi a helyzet hőségriadó idején? A munkáltató nem függesztheti fel a biztonsági előírásokat a meleg miatt. Ehelyett a jogszabály más jellegű enyhítéseket ír elő: óránkénti 15-20 perc pihenőidőt hűvösebb helyen, valamint megfelelő hőmérsékletű (14-16 °C-os) védőital biztosítását. A biztonság hierarchiájában a fizikai védelem mindig megelőzi a kényelmet.

Stílus, hőség és biztonság: A nagy nyári munkaruha-dilemma

Lehet-e kompromisszumot kötni a biztonság és a hűsítő komfort között? Szerencsére a modern textilipar és a munkaruha-gyártók már felismerték ezt a piaci rést, így ma már nem kell a nehéz, merev pamutvászon nadrágokban aszalódni a nyári hónapokban.

A modern munkaruházat a következő megoldásokat kínálja a dilemma feloldására:

  • Technikai és kevertszálas anyagok: A mai modern nyári munkanadrágok rendkívül alacsony grammsúlyú, mégis magas szakítószilárdságú anyagokból készülnek. A pamut és a modern poliészter (vagy nejlon) keverékei kiválóan szellőznek, elvezetik az izzadságot, miközben a kritikus pontokon (pl. térdnél, zsebeknél) Cordura erősítést kapnak a mechanikai hatások ellen.
  • Beépített szellőzők: Sok prémium munkanadrág rendelkezik cipzárral nyitható, hálós szellőzőnyílásokkal a comb belső vagy hátsó részén, ami drasztikusan növeli a légáramlást anélkül, hogy csökkentené a nadrág védelmi funkcióját.
  • A 2 az 1-ben (lecipzározható) nadrágok: Olyan munkakörökben, ahol a munkanap egy része biztonságos zónában (pl. anyagmozgatás zárt, tiszta térben, adminisztráció), a másik része veszélyes terepen zajlik, ideálisak a lecipzározható szárú nadrágok. Így a dolgozó a szünetben vagy a biztonságos feladatok alatt rövidnadrágra válthat, de a veszélyes zónába lépve egy mozdulattal visszahelyezheti a védelmet nyújtó nadrágszárat.

szerző: Sebők János

A teljes cikk, a cím alatt feltűntetett linken érhető el.