Szerző: Admin

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tevhitek-a-szabadsag-kiadasarol-20260714.html

Itt a szabadságszezon, de számos munkáltató és munkavállaló fejében nem világos, hogy hogyan is kell kiadni a szabadságot. Rengeteg tévhit és félinformáció kering a köztudatban, amelyeket az act legal Hungary szakértője legújabb írásában tesz rendbe, hogy a munkáltató az Mt. szabályainak megfelelően és a nyári működést is biztosítva adja ki a kollégák jól megérdemelt szabadságát.

Ki dönt a szabadság idejéről és hosszáról?

Sokan tévesen feltételezik, hogy a munkavállaló dönti el, hogy mikor és mennyi időre megy szabadságra. Ez nem így van, hiszen a Munka törvénykönyve világosan meghatározza, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki. A törvény előírja a munkavállaló meghallgatását, azonban ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló kérésének megfelelő hosszban és időben kerül majd kiadásra a szabadság, emeli ki Dr. Weidinger Péter, LL.M. az act legal Hungary munkajogásza.

Ha tehát a munkavállaló egész augusztusban szabadságra menne, de ez gondot okozna a munkáltató működésében, akkor a munkáltató minden további nélkül dönthet úgy, hogy nem egy teljes hónapra engedi el a kollégát, hanem csak 1-2 hétre. Az is előfordulhat, hogy a munkáltató már más kollégának kiadta a szabadságot a kinézett hétre, vagy hetekre, ebben az esetben is megtagadható a szabadság kiadása a később ébredő munkavállaló részére.

Sok munkáltató éppen ezért a „first come first served” szabályt alkalmazza, vagyis annak a kérését veszik figyelembe, aki előbb jelentette be a szabadságra vonatkozó igényét. Erre éppen azért van szükség, hogy a kollégák közötti feszültség elkerülhető legyen, amikor mindenki ugyanakkor szeretne szabadságra menni.

Van két hete a munkavállalónak, amiről ő dönt?

Általános tévhit, hogy a munkavállaló két hét szabadságról szabadon dönthet. A Munka törvénykönyve csupán annyit ír elő, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ez biztosítja, hogy a munkavállaló ne maradhasson le egy egyszeri és megismételhetetlen eseményről, legyen az a gyermeke ballagása, vagy egy külföldi esküvő. Ez azonban nem a sokak által emlegetett két hetes szabály.

Van ugyanis egy olyan rendelkezés, amely szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Itt azonban arról van szó, hogy legyen két olyan hét, amikor nem kell munkát végeznie a kollégának, de erről a két hétről a munkáltató dönthet. Erre tipikus példa a gyártó üzemek szokásos nyári leállása, amikor a munkáltató szabadságra küldi a munkavállalókat a leállás idejére, hangsúlyozza Dr. Weidinger Péter, LL.M. az act legal Hungary partnere. Itt azonban egyoldalú munkáltatói döntésről van szó, a munkavállalók megkérdezése nélkül, az ő preferenciáiktól és kívánságaiktól függetlenül.

Akár meg is szakítható a szabadság?

Igen, kivételesen fontos munkáltatói gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a kiadott szabadság elhalasztható, de a már megkezdett szabadság is megszakítható. Ilyen eset természetesen nem fordulhat elő minden évben, de egyedi, akár vis maior esetekben a munkáltató érdeke megelőzi a munkavállaló szabadság iránti igényét. Ilyen eset pl.: amikor egy nagy baleset, vagy természeti katasztrófa miatt az orvosokat berendelik a szabadságról, vagy amikor egy olyan halasztást nem tűrő határidős projekt lezárásához kellenek a kollégák, amely nem lenne megoldható a munkavállalók szabadsága esetén.

Fontos, hogy ilyen esetekben a szabadság elhalasztása, vagy megszakítása miatt felmerült károkat és költségeket a munkáltató viseli, emeli ki Dr. Weidinger Péter, LL.M. ügyvéd. Ez magában foglalja az utazási költségeket, de lemondott és elbukott foglalási és szállásköltségeket is.

Fontos tisztázni tehát, hogy a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti, amelynek a munkavállalók kívánságainak figyelembevétele mellett a napi működés biztosítását is figyelembe kell vennie. Amennyiben a szabadság kiadása évről-évre problémát okoz, vagy rendszeres feszültséget szül a munkavállalók között, úgy érdemes lehet a szabadság igénylésének és kiadásának rendjét belső munkáltatói szabályzatban rögzíteni. Ezzel tiszta és transzparens helyzetet lehet teremteni és elejét lehet venni a későbbi feszültségeknek, foglalja össze az act legal Hungary egyik partnere Dr. Weidinger Péter. 

forrás: https://mubi.hu/hirek/kornyezetvedelmi-szabalyozasok/hosegben-dolgoznak-a-munkavallalok-ezekre-a-munkaltatoi-kotelezettsegekre-figyelni-kell

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly munkavédelmi kockázat is. Ha a dolgozók tartós melegben végzik a munkájukat, a munkáltatónak nem elég annyit mondania, hogy „igyatok sok vizet” – jogszabályi kötelezettségei is vannak.

A hőségben végzett munka különösen nagy terhelést jelent azoknak, akik szabadtéren, építkezésen, mezőgazdaságban, útépítésen, raktárban, üzemben vagy rosszul szellőző csarnokban dolgoznak.

A nagy meleg rontja a koncentrációt, lassítja a reakcióidőt, fokozza a fáradtságot, és növeli a munkabalesetek kockázatát. Ezért a hőség nem egyszerűen kényelmi kérdés, hanem munkavédelmi és munkajogi szempontból is kezelendő munkahelyi kockázat.

Miért veszélyes a hőségben végzett munka?

Tartós melegben a szervezet gyorsabban kimerül. A dolgozó könnyebben lesz figyelmetlen, lassabban reagál, romolhat a teljesítménye, és nagyobb eséllyel hibázik. Ez különösen veszélyes lehet gépek kezelésekor, magasban végzett munkánál, közlekedési környezetben vagy fizikai megterheléssel járó feladatoknál.

A hőség tünetei lehetnek például a:

• fejfájás,
• szédülés,
• gyengeség,
• rosszullét,
• fokozott izzadás,
• kiszáradás,
• hőkimerülés vagy súlyosabb esetben hőguta.

Szabadtéri munkánál mindehhez az erős napsugárzás és az UV-terhelés is hozzájön.

Mit kell biztosítania a munkáltatónak hőségben?

A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Hőség esetén ez a gyakorlatban több konkrét intézkedést is jelenthet.

A legfontosabb feladatok közé tartozik:

• megfelelő mennyiségű védőital biztosítása,
• rendszeres pihenőidő beiktatása,
• árnyékos vagy hűvösebb pihenőhely kialakítása,
• a munkafolyamatok átszervezése,
• a dolgozók tájékoztatása a hőség veszélyeiről,
• szükség esetén egyéni védőeszközök biztosítása.

Vagyis a hőség elleni védekezés nem alkalmi figyelmesség, hanem tudatos munkaszervezési és munkavédelmi feladat.

Védőital: nem szívesség, hanem kötelezettség

Hőségben a folyadékpótlás az egyik legfontosabb megelőző intézkedés. A dolgozóknak megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani. Nem elég, ha elvileg van víz valahol a telephelyen: annak ténylegesen, könnyen hozzáférhetőnek kell lennie a munkavégzés helyéhez igazodva.

 A dolgozóknak igény szerint, de legalább félóránként megfelelő hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani. A hivatalos tájékoztatások szerint ez jellemzően 14–16 Celsius-fokos ivóvizet jelent.

Ez különösen fontos kültéri munkáknál, építkezéseken, mezőgazdasági területeken vagy olyan munkahelyeken, ahol a dolgozók nem tudnak bármikor egyszerűen vízhez jutni.

Pihenőidő és munkaszervezés: sok múlhat rajta

Meleg munkakörnyezetben a pihenőidő nem „kényeztetés”, hanem balesetmegelőzés. A dolgozóknak lehetőséget kell adni arra, hogy rendszeresen megszakítsák a munkát, lehűljenek, folyadékot pótoljanak, és regenerálódjanak.

A munkáltató sokat tehet azzal is, ha a legnehezebb fizikai munkákat nem a nap legmelegebb óráira szervezi. Jó megoldás lehet a reggeli vagy késő délutáni munkavégzés előnyben részesítése, a dolgozók rotálása, a munkaterhelés csökkentése, illetve az árnyékolás vagy hűtött pihenőhely biztosítása.

Zárt munkahelyeken, például raktárakban, műhelyekben vagy csarnokokban a szellőzés, légcsere és klimatizálás állapota is fontos munkavédelmi kérdés.

Szabadtéri munka: nem csak a melegre kell figyelni

• Kültéri munkavégzésnél a hőség mellett az UV-sugárzás is komoly kockázatot jelent. A tűző napon végzett munka növeli a napszúrás, napégés és hőkimerülés veszélyét.
• Ilyenkor különösen fontos a fej védelme, a megfelelő munkaruházat, az árnyékos pihenőhely, a rendszeres folyadékpótlás és az, hogy a dolgozók felismerjék a rosszullét első jeleit.

A munkáltatónak érdemes előre meghatároznia, milyen intézkedéseket vezet be hőségriasztás esetén, ki felel ezek végrehajtásáért, és hogyan ellenőrzi, hogy a gyakorlatban is működnek-e.

A hőségre is fel kell készülni

A nyári meleg évről évre visszatérő kockázat, ezért nem érdemes az utolsó pillanatban kapkodni.

A hőségben végzett munka akkor kezelhető biztonságosan, ha a munkáltató előre gondolkodik, felméri a veszélyeket, megszervezi a szükséges intézkedéseket, és ezeket nyomon is követi.

A védőital, a pihenőidő, az árnyékos pihenőhely, a munkaszervezés és a megfelelő nyomon követés együtt jelentik azt a minimumot, amellyel a munkáltató valóban csökkentheti a hőségből eredő kockázatokat.