Admin - ILDI Munkavédelem

A PFOS/PFOA tartalmú tűzoltó habképzőanyagok korlátozása miatt egyre többször fel kell tenni a kérdést a tervezőnek, vállalati tűzvédelmi szakembernek mi legyen helyette? A flourtartalmú habbal töltött tűzoltó készülékek lecserélhetők flourmentes habot tartalmazókra, de lehet más alternatívákat is keresni. Mi jöhet szóba?

B tűzosztályban a legjobb

A B tűzosztályba tartozó tüzek oltásában a habbaloltás az egyik leghatékonyabb és főként legkevesebb járulékos szennyezéssel járó tűzvédelmi megoldás a tűzoltó készülékek választékában. Azonban a különböző fluorozott felületaktív anyagok ipari alkalmazásának tilalma ezt a felhasználói területet is érinteni fogja. Az eddig forgalmazott filmképző habanyag tartalmú habbaloltó készülékek fluorvegyület tartalmuk miatt tiltó listára kerülnek. Környezetvédelmi és egészségügyi okok miatt használatuk, készenlétben tartásuk hamarosan véget ér. Mik a kilátások ezek helyettesítésére?

Habbal oltót – habbal oltóra

A legegyszerűbb megoldás, ha a jelenlegi a PFOS/PFOA tartalmú tűzoltó habképzőanyagokat tartalmazó tűzoltó készülékeket fokozatosan flourmentes habot tartalmazókra cseréljük. Ennél két szempontot kell figyelembe vennünk:

Csak erre minősített új készülékre vagy átalakítással minősített régi készülékre cserélhetjük.
Figyelembe kell vennünk, hogy a régi és az új habok oltási hatásmechanizmusa eltérő.

Az eltérő hatásmechanizmus azt jelenti, hogy a régi készülékekben lévő flourozott hab filmképzős tulajdonságú, az új, környezetbarát flourmentes habok nem filmképzők.

Vagyis a mai habbaloltó készülékek a fluortenzidek filmképző tulajdonságának köszönhetik rendkívül hatékony „B” osztályú anyagokkal szembeni az oltóképességüket. Ezeknél készülékeknél nincs látványos habfejlesztés, hanem inkább 2-6 közötti habkiadósságú folyadék vagy habos permet keletkezik. A filmképzés biztosítja azt a gőzzáró képességet, amely alkalmassá teszi a tűzoltó készülékeket akár 233B méretű tüzek oltására is.
A jelenleg kapható fluormentes (FF) habkoncentrátumok nem rendelkeznek filmképző képességgel. Oltóképességük inkább a hab jelenlétén és tartós habtakaró kialakításán alapszik. Emiatt az ilyen tűzoltókészülék korlátozott oltóanyag mennyisége (6-9 liter) valószínűleg nem elegendő a fluortenzid alapú vizes filmképző habokkal azonos oltásteljesítmény elérésére. Ezért érdemes több készüléket választani.

Habbal oltó tűzoltó készüléket másra

Ez is egy lehetőség, ha a kockázatértékelés nem ír elő kifejezetten habbal oltó készülékeket az A + B tűzosztályhoz.

Az alternatív megoldások:

Sok irodában és üzlethelyiségben például gyakran csak A tűzosztályú anyagok vannak. Normál tűzveszély esetén itt megfelelőek a vízbázisú hatékony sóoldatú tűzoltó készülékek. Ezek oltóanyaga fluormentes, környezetbarát, biológiailag lebomló és hatékony. Még az olvadó műanyag tárgyakat is megbízhatóan oltja el, de csak az A osztályú tüzeket fedi le.
Az érzékeny területeken a B osztályú tüzek esetén CO₂ tűzoltó készülék is alkalmas lehet. Ez az oltóanyag fluormentes, fagyálló és szinte oltóanyag maradék nélküli oltást biztosít. Ez azonban csak a B tűzvédelmi osztályra vonatkozik és csak beltéri használat esetén! Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a CO₂ hátránya az elektronikai berendezések oltása esetén a kiáramló gáz és szárazjég okozta fagyásos hősokk és az azt követő páralecsapódás által kiváltott zárlat, amely az erre érzékeny elektronikai eszközök károsodásához vezethet. Az ’A’ osztályú tüzek CO₂ oltásakor fennáll a visszagyulladás lehetősége, ezért erre a célra CO₂ oltó nem alkalmas.
Bár az ABC porral oltó készülékek fluormentesek, de inkább kültéri területekre, nagy légterű helyiségekbe, garázsokra, vegyiparba stb. ajánlhatók, mivel az oltás után erős por szennyeződést hagynak maguk után. Beltéren, különösen precíziós gépi berendezéseknél, nemkívánatos másodlagos károkat okozhatnak.

2023.09.26.2023.09.18.Aktuális Információk

Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás az idősödő munkaerő tükrében

forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/osh-management-context-ageing-workforce

Az idősebb munkavállalók a munkaerő egyre nagyobb csoportját alkotják. Mivel az emberek egyre tovább dolgoznak, az idősödő munkaerőt érintő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás kiemelt kérdéssé vált.

A foglalkoztatási szintek emelése és a munkában töltött idő kitolása az 1990-es végétől a tagállami és az európai szintű politika fontos célkitűzése volt. Az Unió 28 tagállama esetében a foglalkoztatási ráta az 55–64 évesek körében 2003 és 2013 között 39,9%-ról 50,1%-ra emelkedett, ugyanakkor ez még mindig jelentősen elmarad a 22–64 éves korosztály foglalkoztatottságától. A munkaerőpiacról való kikerülés átlagos életkora is emelkedett, a 2001. évi 59,9 évről 2010-ben 61,5 évre.

Az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási célja – azaz hogy 75%-ra emelje a foglalkoztatottságot a 20–64 évesek körében – azt jelenti, hogy az európai polgároknak tovább kell dolgozniuk.

Az idősödéssel járó változások egyaránt lehetnek pozitívak és negatívak.

Számos tulajdonság, így például a bölcsesség, a stratégiai gondolkodás, a holisztikus érzékelés és a mérlegelési képesség fejlődik a korral, vagy csak idősebb korban jelentkezik. A munkatapasztalat és a szakértelem szintén gyarapodik a korral.

Ugyanakkor elsősorban a fizikai és az érzékeléssel kapcsolatos funkcionális képességek némelyike hanyatlásnak indul a természetes öregedési folyamatok következtében. A lehetséges funkcionális képességcsökkenést figyelembe kell venni a kockázatértékelés során, és a munkát, illetve a munkakörnyezetet e változásoknak megfelelően kell átalakítani.

A korral járó funkcionális képességcsökkenés nem azonos minden személy esetében az életmód, a táplálkozás, az edzettség, a betegségre való genetikus hajlamok, az iskolázottsági fok, a munka és az általános környezet különbségei miatt.

Az idősebb munkavállalók nem alkotnak homogén csoportot; az azonos életkorúak között jelentős eltérések lehetnek.

Idősödés és munkavállalás

A korral járó hanyatlás elsősorban azokat a fizikai és az érzékeléssel kapcsolatos képességeket érinti, amelyek a nehéz fizikai munka során szükségesek leginkább. Az iparral kapcsolatos változások – különösen a termelő- és gyártóipar térvesztése a szolgáltató és tudásalapú ipar javára, valamint a feladatok egyre fokozottabb automatizációja és gépesítése a géppel hajtott eszközökkel – ahhoz vezettek, hogy csökkent a nagy fizikai erőt igénylő munkák száma.

Ezzel összefüggésben az idősebbekre jellemző számos készségnek és képességnek, például az emberekkel való megfelelő bánásmódnak, az ügyfélszolgálati feladatokkal kapcsolatos képességeknek, illetve a minőségtudatosságnak egyre nagyobb értéket tulajdonítanak.

Számos korral járó változás ezenkívül sokkal fontosabb egyes szakmai tevékenységek, mint mások szempontjából. Az egyensúlyérzék romlása például érinti a tűzoltók és a katasztrófaelhárítók munkáját, mivel ők szélsőséges körülmények között dolgoznak, nehéz felszerelést viselnek, miközben embereket emelnek fel és szállítanak; a távolságok és a mozgó tárgyak sebességének kevésbé pontos megítélése érinti az éjszakai vezetést, de nem befolyásolja az irodai munkát.

Korérzékeny kockázatértékelés

Az életkor a munkaerő sokféleségének csak az egyik tényezője. A korérzékeny kockázatértékelés azt jelenti, hogy a kockázatok értékelése során figyelembe vesszük a különféle korcsoportokra vonatkozó, korral kapcsolatos tényezőket, így a funkcionális képességek és az egészségi állapot lehetséges változását.

Az idősebb munkavállalókra nézve különösen a következő tényezők jelenthetnek kockázatot:

Erős fizikai munkaterhelés
A váltott műszakban végzett munkával kapcsolatos veszélyek
A meleg, hideg vagy zajos munkakörnyezetek

Mivel az egyéni különbségek a kor előrehaladtával nőnek, kizárólag az életkor alapján nem szabad feltételezésekkel élni. A kockázatértékelés során a munkára vonatkozó követelményeket az egyéni funkcionális képességek és egészségi állapot fényében kell megvizsgálni.

További információk az aktuálisan elérhető online interaktív kockázatértékelési (OiRA) eszközökről, a korérzékeny kockázatértékelésekről és a mindenkire kiterjedő kockázatértékelésről.

2023.09.23.2023.09.18.Aktuális Információk

Nők, biztonság és egészség a munkahelyen

forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/women-and-health-work

A nők és a férfiak biológiailag (nemi jellegek közötti különbségek), valamint az általuk végzett munka, a munkakörülményeik és a társadalmi megítélésük (nemek közötti különbségek) tekintetében egyaránt eltérnek.

a kép forrása: https://www.gqrgm.com/top-3-trends-to-anticipate-for-women-in-the-workplace-in-2019/

Az ilyen különbségek hatással lehetnek a férfiakat és a nőket érintő munkahelyi veszélyekre, illetve azok értékelésére és ellenőrzésére. Ez az oka annak, hogy az EU-OSHA kutatásokat folytat és szemléletformáló kiadványokat készít a nőket érintő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdésekről.

A munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet befolyásoló különbségek

Különbségek figyelhetők meg a férfiakat és nőket érintő kockázatok tekintetében. A nők:

jellemzően bizonyos ágazatokban dolgoznak és bizonyos típusú munkákat végeznek;
két színtéren, azaz a munkahelyi és az otthoni feladatok során is meg kell állniuk a helyüket;
alulreprezentáltak felső vezetői és vezetői szinten;
a férfiaktól fizikailag eltérő jellemzőkkel bírnak, habár gyakran nagyobbak a különbségek – például a fizikai erő tekintetében – a nők, mint a férfiak és nők között;
gyakran helytelenül biztonságosnak és könnyűnek ítélt munkákat végeznek.

A biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat sok esetben nem tükrözi ezeket a különbségeket. A nőket érintő munkateher mértékét és a stresszel összefüggő kockázatokat ráadásul az esetek többségében alulbecsülik. Az EU-OSHA célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a különbségekre, és segítsen javítani a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet a nőket leginkább érintő területeken.