Az International SOS legfrissebb kutatása szerint a vállalatok többsége a mesterséges intelligenciától várja a gyorsabb kockázatelemzést, ám a szakértők óva intenek a technológiába vetett túlzott bizalomtól. A dezinformáció és a deepfake videók új típusú fenyegetést jelentenek a munkahelyi biztonságra.
Egyre több munkáltató támaszkodik a mesterséges intelligenciára (MI) a kockázati információk hitelesítésekor, azonban a HR- és üzleti vezetőket arra figyelmeztetik a szakértők, hogy a félretájékoztatás és a deepfake-tartalmak miatt tilos kizárólag a technológiára hagyatkozni. Az International SOS 53 ország közel 300 döntéshozójának bevonásával készült „Risk Outlook 2026 Pulse Check” kutatása szerint a vezetők csaknem 60%-a úgy véli, hogy az MI legfőbb értéke a több forrásból származó adatok ellenőrzésében és validálásában rejlik.
Az MI értéke és a dezinformáció veszélyei
A kutatás rávilágított, hogy ez a bizalom kockázatos lehet: a válaszadók 42%-a már szembesült hamis vagy félrevezető információkkal, vagy nincs elegendő rálátása azok hatásaira. A hamis jelzések, a szintetikus tartalmak és a célzott megszemélyesítés bizonytalanságot szülnek, megnehezítve a munkavállalók védelmét a gyorsan változó helyzetekben.
A szakértők szerint az MI-be vetett túlzott bizalom ezen a szinten inkább felerősítheti a félretájékoztatás kockázatát és késleltetheti a kritikus döntéseket.
Bár az MI képes nagy sebességgel rendszerezni az információkat, az ellenőrzés továbbra is kritikus feladat, ahol az emberi ítélőképesség pótolhatatlan, különösen, ha az emberek egészsége és biztonsága a tét – hangsúlyozta Cvete Koneska, az International SOS globális biztonsági igazgatója. Hozzátette, hogy a legbölcsebb megközelítés egy olyan emberközpontú modell, amely integrálja az MI-t a kockázatkezelésbe.
A deepfake mint új fenyegetés
Irene Lai, az International SOS globális orvosi igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a betegségkitörések idején hamis tanácsokat osztogató, meggyőző deepfake videók jelenthetik az orvosi dezinformáció új határát. A kutatás szerint a vállalatok többsége ráadásul nincs felkészülve a gyors válaszadásra:
Sürgősségiszolgáltatások
- Csak minden tizedik szervezet (10%) képes „nagyon gyorsan” reagálni a felmerülő kockázatokra.
- Minden ötödik cég (20%) elismerte, hogy egyáltalán nem reagál gyorsan.
- A válaszadók 17%-a számára nem világos, mi történik egy új kockázat észlelése után.
- 25% bizonytalan abban, hogy mikor és kihez kell eszkalálni a problémákat.
HR-feladatok és a kiégés megelőzése
A tisztázatlan döntéshozatali mechanizmusok és a bizonytalanság fokozott nyomást gyakorolnak a munkavállalókra a válságok idején, ami növeli a munkavállalói kiégés kockázatát. James Wood, az International SOS észak-európai biztonsági igazgatója szerint a legnagyobb akadályt nem a kockázatok felismerése, hanem a döntéshozatal lassúsága jelenti, mivel sok szervezet stabilitásra van strukturálva, nem pedig a jelenlegi változékony környezet kezelésére.
A HR-csapatok számára a megállapítások megerősítik a világos irányítás, a robusztus kommunikációs csatornák és a munkavállalói jóléti támogatás fontosságát, miközben a vállalatok egyre inkább beépítik az MI-t a biztonsági stratégiájukba.