A be nem jelentett munka, azaz a feketemunka és annak hátrányai
forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=915
Készítette: Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály
Kategória: Aktuális Információk
Fontos tudnivalók az eldobható munkavédelmi ruházatról
forrás: https://powersafety.hu/fontos-tudnivalok-az-eldobhato-munkavedelmi-ruhazatrol/
Számos olyan munkakör van, ahol bizonyos ruhadarabok viselése szükséges, hogy megóvjuk személyünket vagy ruháinkat a sérülésektől. Bizonyos körülmények között a törvény is kötelezővé teszi, hogy egyéni védőfelszerelést, például kesztyűt, védőszemüveget és védősisakot viseljünk.
A legtöbb esetben a munkaruhának ellenállónak és tartósnak kell lennie, hogy hosszan tartó védelmet nyújtson a sérülések és balesetek ellen. Vannak azonban más körülmények is, amikor a munkaruházatnak nem kell hosszú ideig kitartania, vagy a munka során annyira bepiszkolódik vagy megsérül, hogy használhatatlanná válik. Vannak olyan esetek is, amelyekben minden egyes munkavégzéskor új és tiszta (esetleg steril) ruházatot/eszközt kell használni, tehát a viseletnek eldobhatónak kell lennie.
A kesztyűk, kezeslábasok, arcmaszkok, hajtakarók és még sok más, eldobható változatban kaphatók. Bár ennek vannak nyilvánvaló előnyei, vannak hátrányai is.
Előnyök:
- Az olyan munkáknál, mint a festés, zsírral vagy más olaj alapú termékekkel való munkavégzés, valamint a higiéniai szempontból érzékeny munkák során egyes ruhadarabok használat után használhatatlanná válnak vagy túlságosan bepiszkolódnak. Ilyen körülmények között a műanyag kesztyűk és papíroverallok használhatók, majd egyszerűen eldobhatók, így időt takarítunk meg, de véd a szennyeződésektől.
- Az eldobható egyéni védőeszközök nagyon kényelmesek és alkalmi használatra is nagyon alkalmasak, és nem kell attól tartania, hogy használat közben megsérül vagy beszennyeződik a munkaruha.
- Veszélyes környezetben végzett munka után nem áll fenn a szennyeződés terjedésének veszélye.
- Általában olcsóbb, mint a masszívabb és rövid távon tartósabb PPE.
- Használat után nincs szükség az eldobható PPE tisztítására.
- Könnyen tárolható az eldobható egyéni védőeszközök nagy készlete a vendégek és az oldal látogatói számára.
Hátrányok:
- Napjainkban, amikor egyre nagyobb aggodalomra ad okot a környezettel és az eldobható kultúránkkal szemben, az az elképzelés, hogy egyszer felhasználhatunk valamit, majd eldobhatjuk, ellenkezik. Ha azonban újrahasznosítható anyagokat használunk, ennek nem kell túl nagy problémát okoznia.
- Rövid távon az eldobható cikkek használata olcsóbb lesz, mint a tartós munkaruha vásárlása. Hosszabb távon azonban az eldobható munkaruha nem jelent jó megoldást. A magasabb minőségű termékek újrafelhasználása és karbantartása hosszú távon költséghatékonyabb.
Összefoglalva, az eldobható munkaruházat fő hátrányai a következők:
- A nem újrahasznosítható ruházat környezeti aggályokat okoz.
- Hosszú távon drágább lehet, mint a nem eldobható termékek.
Jogszabályváltozások a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéseknél
Az egyik módosítás szükségességére a Lánglovagokon hívtuk fel a figyelmet.
A Magyar Közlöny december 23-án megjelent 2022. évi 213. számában több jogszabály-módosítás kihirdetése történt meg a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések kapcsán.
375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
Egy éves lemaradását is sikerül behoznia a kormánynak a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításával. Ahogy a Lánglovagok.hu-n felhívtuk a figyelmet, 2021. december 29-ig volt hatályban a 39/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet, amire a jogszabály hivatkozik.
A 2/A. § (1) bekezdés a) pontjának 2023. január 1-jei módosításával a beépített tűzjelző vagy beépített tűzoltó berendezés tervezői tevékenység végzésének egyik feltétele a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képzések létesítéséről szóló 65/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 3. mellékletében megállapított műszaki képzési területen szerzett mérnöki szakképzettség lesz.
491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
A beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a meglévő berendezés átalakítását, bővítését nem kell engedélyeztetni, ha az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók száma a naptári évben legfeljebb összesen 10 darabbal módosul, és a jelzési zóna határa nem változik.
Ez 2023. január 1-jén arra módosul, hogy a meglévő berendezés átalakítását, bővítését nem kell engedélyeztetni, ha a beépített tűzjelző berendezés eszközeinek száma a naptári évben legfeljebb összesen 10 darabbal módosul, és a jelzési, riasztási zóna határa nem változik.
259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés g) pontja szerint a Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki, amely azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott.
A 2023. február 1-jétől hatályos verzió szerint a Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki, amely azon beépített tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott.
A 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklete is bővül 2023. február 1-jén. Az új, 21a sora szerint a jogszabály vagy hatóság által előírt fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, üzemeltetésének, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása 100 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal járhat.