Jogszabály- és szabványváltozások: 2022. augusztus

forrás: http://www.nefeledd.info/node/269

Az augusztusban történt – munka-tűzvédelmi vonatkozású – fontosabb jogszabály- és szabványváltozások jegyzéke ide kattintva tekinthető meg.

A változások közül az alábbi jogszabály emelhető ki:

315/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelet egyes építésügyi, örökségvédelmi, vagyongazdálkodási és kormányzati igazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
Megjelent: MK 136/2022 (VIII. 16.) Hatályos: 2022. 08. 17

Többek között módosítja a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
Megjelent: MK 135/2022 (VIII.16.) Módosítja: 315/2022. (VIII. 16.) Korm. r. Hatályos: 2022. 08. 17.

18. § (4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység
a) az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg,
b) engedélyezését a kiemelt településképi vélemény nem javasolta,
c) az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás (a továbbiakban: állami magasépítési beruházás) megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta,
d) 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta, vagy
e) egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta.

(4) A határozat rendelkező része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
i) a 2015. december 31-ét követően benyújtott, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új és nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületre vonatkozó kérelem esetén azt a feltételt, hogy 2024. június 30-ig az épületnek rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell lennie, valamint az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével vagy tudomásul vételével kell rendelkeznie.

25. § (3) Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedélyt nem adja meg, ha a tervezett építési tevékenység
a) engedélyezését a kiemelt településképi vélemény nem javasolta,
b) az Étv. 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti, és a központi építészeti tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta,
c) állami magasépítési beruházás megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta,
d) 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta, vagy
e) egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta.

35. § (9) Az építésügyi hatóság az integrált építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti esetben, valamint az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás esetében a központi építészeti tervtanács szakmai véleményében nem ajánlotta.

44. § (1) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) az engedélyezést a kiemelt településképi vélemény nem javasolta, vagy
b) állami magasépítési beruházás valósult meg, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta.

Új jogszabály:

10/2022. (VIII. 1.) MvM rendelet a védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj részletes szabályairól
Megjelent: MK 130/2022 (VIII. 01.) Hatályos: 2022. 09. 01.

1. § A védettségi igazolvány pótlása, cseréje esetén 3000 forint igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni, amelyből 2000 forint a védettségi igazolvány előállítási költsége.

Jogszabályt sért, ha valóban csak 18 fok lesz télen a közintézményekben

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/jogszabalyt-sert-ha-valoban-csak-18-fok-lesz-telen-a-kozintezmenyekben-20220908.html

Ülőmunka esetén a jelenlegi szabályozás szerint fél méter magasan 20–22 fokot kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy a kormány által bejelentett, télre tervezett maximális 18 fok a közintézményekben az ülőmunkát, szellemi munkát végzők számára egészségügyi kockázatot jelent.

Gulyás Gergely a szeptember 8-i Kormányinfón bejelentette, hogy a kormány arra kötelezi az állami intézményeket – a kórházak és a szociális intézmények kivételével –, hogy 25 százalékkal csökkentsék a gázfelhasználást. A miniszter arról is beszélt, hogy az otthoni munkát nem támogatják, de azt igen, hogy az állami intézményekben, így például a Miniszterelnökségen is 18 fok legyen a fűtési maximum.

Ez az intézkedés szabályt sért, mert ülőmunka esetén fél méter magasan 20–22 fokot kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy ez a 18 fok az ülőmunkát, szellemi munkát végzőknek egészségügyi kockázatot jelent – mondta a hvg.hu-nak  a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné.

“(4) Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban a 2. számú melléklet szerinti megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani”, ami hideg évszakban biztosítandó 20–22 °C léghőmérsékletet jelent.”

A szabályok értelmében a 18 fok könnyű fizikai munka esetén lenne szabályszerű, és ott is a minimum lenne (18–20 fok az előírás). Közepesen nehéz fizikai munka esetén 14–18, míg nehéz fizikai munka esetén 12–14 Celsius-fokos munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.

Boros Péterné úgy véli, hogy ilyen szintű fűtéscsökkentésnél még mindig vannak kiegészítő lehetőségek, például az elektromos fűtés. Az MKKSZ pedig – a kormánnyal ellentétben – továbbra is a home office-t szorgalmazná. Bár a Covid idején kényszerből fakadt, Borosné elmondása szerint van szabályozási elképzelésük rá, amit be is akartak mutatni a kormánynak, de „elhajtották őket”.

KATA nincs köztünk többé

forrás: https://www.tht.hu/hirek/kata-nincs-koztunk-tobbe/1613

Népszerűségétől függetlenül tragikus hirtelenséggel, életének 10. évében elhunyt KATA, teljes nevén a kisadózó vállalkozások tételes adója. Távozása a társasházak életét is jelentősen megnehezíti. 

A kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén KATA egy 2013. január elsejével bevezetett magyarországi adónem volt, amelyet a 2022. augusztus 31-i megszűnéséig kedvező mértéke miatt körülbelül 460 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás használt. Az egyszerűsített adónemek közé volt sorolható, mivel több fizetendő adónemet is kiváltott, többek között a szociális hozzájárulási adót (SZOCHO), a személyi jövedelemadót (SZJA), a társasági adót (TAO) és az osztalékadót is. 2021-ig egyébként a szakképzési hozzájárulás kiváltására is alkalmas volt, de az időközben megszűnt.

A KATA népszerűségének részben az egyszerűsége volt oka. 2017. májusában Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke arról nyilatkozott, hogy a KATA-s vállalkozók száma megközelítette a 210 ezret, ami arra enged következtetni, hogy a kisebb és egyszerűbb közterhet „hajlandók leróni a gazdasági szereplők”. Másfél évvel később, 2018. novemberében az ilyen módon adózó vállalkozások száma átlépte a 300 ezret, ekkor Varga Mihály pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „már majdnem minden harmadik cég ezt az európai uniós szinten is példaértékű adózási módot választja”, illetve hangsúlyozta, hogy a kormány „minél alacsonyabb adókkal kívánja segíteni a kisvállalkozókat”, a kata eredményei pedig „az ország versenyképessége szempontjából is jelentősek”. Emellett úgy vélte, az adónem „a magyar adózás történetének legegyszerűbb és a lehető legnagyobb megtakarítást biztosító adózási formája”.

Bár az adónem népszerűsége folyamatosan nőtt, jogos kritikaként fogalmazódott meg vele szemben, hogy alkalmas úgynevezett burkolt foglalkoztatásra. Ezt részben a számok is alátámasztották, hiszen a KATA-t használó vállalkozók harmada korábban bejelentett munkaviszonnyal rendelkezett. Emiatt 2020-ban elfogadásra került egy törvényjavaslat, amely némileg szigorított az adónem igénybevételéhez szükséges feltételeken, de a KATA népszerűsége így sem csökkent. Idén áprilisban ismét hangsúlyos kérdés lett a KATA megújítása, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig annak megszüntetését javasolta. 2022. július 11-én ennek megfelelően benyújtottak egy törvénytervezetet, amely szerint a meglévő adónem megszűnése utána a helyébe lévő új KATA adónemet 2022. szeptember 1-től csak olyan főállású egyéni vállalkozók választhatják, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, kivételt egyedül a taxisok jelentenek. A jogosultak köréből tehát kiestek a betéti társaságok, a mellékállású egyéni vállalkozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak és a szabadúszók. A törvényjavaslatot 2022. július 12-én 120 igen, 57 nem és 1 tartózkodás mellett az Országgyűlés megszavazta, az új törvény július 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben.

Teljesen egyértelmű, hogy a köztehervállalásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, a KATA pedig bizonyos feltételek mellett valóban túlságosan is kedvező volt. Azonban a hirtelen megszüntetése és az a tény, hogy sokak számára semmilyen alternatíva nem maradt, nagyon sok szektort területet és súlyt, többek között a társasházakat is. Jelenleg úgy tűnik, hogy sok társasház maradt közös képviselő nélkül, hiszen sokan közülük a mai naptól egyszerűen nem számlaképesek; mindez valószínűleg rengeteg problémát generál, extra adminisztrációs terheket ró a társasházakra, és a közösképviselők díján is emel majd, tehát összességében minden lakó rosszul jár vele. A más adónemet választó közös képviselők ráadásul nehezen fognak könyvelőt találni, hiszen a régi KATA egyszerű adminisztrálhatóságával jelenleg semmilyen más adónem nem képes felvenni a versenyt.

KATA tehát életének 10. évében távozott közüllünk: aki most még nem érzi, pár hónap múlva valószínűleg az is érezni fogja a hiányát.