Aktuális Információk | ILDI Munkavédelem

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) újabb szolgáltatással bővíti a munkabiztonsági szaktevékenységet végző munkavédelmi szakemberek önkéntes, országos adatbázisát, ami támogatja a munkáltatókat a számukra legkedvezőbb munkavédelmi szolgáltató kiválasztásában – közölte az NGM hétfőn az MTI-vel.

A szaktárca kiemelte, a szolgáltatást kereső funkció is segít, emellett automatikus hírlevelet kapnak a regisztrált szakemberek az aktualitásokról, továbbá 2025-től a munkavédelmi szakemberek ingyenes továbbképzésére is lehetőség nyílik, ami hozzájárul a munkabiztonság javulásához a magyar munkahelyeken.

A munkavédelmi szakemberek adatbázisa érdemben segíti a munkáltatók feladatellátását, hiszen a vállalkozások ezentúl könnyebben ki tudják választani azt a munkavédelmi szakembert, akit a tevékenységük, területi elhelyezkedésük, létszámuk alapján legoptimálisabb foglalkoztatni.

Az adatbázis lehetőséget biztosít munkavédelmi végzettség, szakterület és vállalt tevékenységi terület alapú szűrésre. Több száz regisztrációt követően a minisztérium 2024 októberétől értesítő e-maileket is küld a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisába regisztrált szakemberek részére a naprakész, hiteles információkról, aktuális hírekről, jogszabályi változásokról, szakmai eseményekről és egyéb fontos tudnivalókról – írták a közleményben.

Kitértek arra, hogy 2025 elejétől lehetőség nyílik a munkavédelmi szakemberek önkéntes és ingyenes továbbképzésére is annak érdekében, hogy a szaktudásuk naprakész legyen és a jogszabályok változásai, valamint a műszaki-technika fejlődés mellett a munkavédelmi szakmai feladatok magas színvonalú ellátását is biztosítani tudják hosszú távon. Az adatbázis működtetése, az említett hírlevél és a munkavédelmi szakemberek továbbképzése hozzájárul a munkáltatók hatékonyabb feladatellátásához, mely a munkakörülmények javítását is segíti, ezáltal növelve a vállalkozások versenyképességét.

A munkavédelmi szakemberek országos adatbázisa a Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti honlapján érhető el – tájékoztatott az NGM.

2025.03.19.2025.03.12.Aktuális Információk

Felmérés: a vezetők és a frontvonalban dolgozók magas pszichoszociális kockázattal szembesülnek

A kutatásban több mint 6700 munkavállalót és 248 HR-vezetőt kérdeztek meg.

forrás: https://www.hrportal.hu/c/felmeres-a-vezetok-es-a-frontvonalban-dolgozok-magas-pszichoszocialis-kockazattal-szembesulnek-20241230.html

A meQuilibrium december 5-i jelentése szerint a vezetők és a frontvonalban dolgozók egyaránt a a munkahelyi pszichoszociális kockázatok növekedéséről számolnak be – írja a HR Drive.

A HR-vezetők kapták a legmagasabb pontszámokat az érzelmi nyugalom (83%), a célok tisztázása (83%) és a változásból származó érzékelt személyes előnyök (63%) terén. A vezetők azonban minden mérőszámban lényegesen alacsonyabb pontszámot értek el, 24%-uk mondta azt, hogy a változás elbizonytalanítja őket abban, hogy hogyan tovább. Hasonlóképpen, a munkavállalók számoltak be a változással szembeni legmagasabb szintű szorongásról és a legalacsonyabb mértékű nyitottságról a változással kapcsolatban.

„A változások hatékony kezelésének képessége ma már nem luxus, hanem szükségszerűség” – mondta Jan Bruce, a meQuilibrium vezérigazgatója és társalapítója.

A több mint 6700 munkavállaló és 248 HR-vezető körében végzett felmérés szerint a Z generációs munkavállalók nagyobb valószínűséggel tekintik normálisnak a változásokat, ugyanakkor nagyobb szorongásról számoltak be a változásokkal kapcsolatban, és alacsonyabb érzelmi stabilitásról, mint idősebb kollégáik. Emellett a Z generációs munkavállalók nagyobb valószínűséggel számoltak be kiégésről és magas munkahelyi stresszről.

A távmunkások és a hibrid munkavállalók körében a jóllétbeli előny csökkent, az irodában dolgozók csak valamivel magasabb fizikai kellemetlenségekről és kiégésről számoltak be. A jelentés szerint a rendszerszintű nyomás, mint például a gazdasági bizonytalanság, a megnövekedett munkaterhelés és a szervezeti változások felgyorsult üteme a munkavállalókat helytől függetlenül érintette.

Emellett a munkavállalók több mint fele azt mondta, hogy legalább egy jelentős pszichoszociális kockázattal szembesül a munkahelyén, 52%-uk küzd azzal, hogy segítséget kapjon a feletteseitől, 43%-uk pedig azt állítja, hogy a feladatokat nem igazságosan osztják el. Ennek részeként a vezetők „pszichoszociális kockázati paradoxonnal” szembesülnek, mivel 40%-kal magasabb követelményeket tapasztalnak, mint a nem vezetők, és 59%-kal nagyobb érzelmi megterhelést, miközben a pszichoszociális kockázatokat is mérsékelniük kell a csapatukon belül.

Más jelentések is kimutatták, hogy a vezetők egyre nagyobb nyomással szembesülnek mind a többi vezető, mind a közvetlen beosztottak részéről, valamint intenzívebb munkaterheléssel. Bár a legtöbb vezető elmondta, hogy képzésben részesült, a jelentés szerint a többség szerint több coachingra lenne szükségük, ami javíthatja az elkötelezettséget és csökkentheti a stressz-szintet.

A Gallup jelentése szerint különösen a zavaró változások sújtják leginkább a vezetőket, ami alacsonyabb elkötelezettséghez, nagyobb kiégéshez és magasabb fluktuációhoz vezet.

A MeQuilibrium több stratégiát is ajánlott a munkaerő változásra való felkészültségének növelésére és a pszichoszociális kockázatok csökkentésére, például kétirányú visszajelzési mechanizmusok bevezetését, célzott képzést a vezetőknek, a stresszkezelési kezdeményezésekkel a rugalmasság elősegítését és a Z generációs munkavállalók támogatását a változásra való felkészültség elősegítéséhez.

2025.03.12.2025.03.12.Aktuális Információk

Ezekből a szektorokból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/ezekbol-a-szektorokbol-kerul-ki-a-legtobb-feketen-foglalkoztatott-munkavallalo-20250114.html

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2024-es harmadik negyedévére vonatkozó országos összefoglaló jelentése szerint az építőipari ágazatban tevékenységet végző foglalkoztatók körében valósul meg leginkább a feketefoglalkoztatás, e miatt kerül sor a legtöbb intézkedésre és továbbra is ez a jogsértés érinti a legnagyobb munkavállalói létszámot. Szeptember 30-ig a hatóság országosan 10 439 munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta, amely során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértést.

Ha összevetjük a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések III. negyedéves (2024. január 1. – szeptember 30.) számait a 2023. III. negyedévével, akkor mind az ellenőrzések számában (2023. szeptember 30-ig: 11 053 db), mind a szabálytalan munkáltatók arányában (2023. szeptember 30-ig 67 %) csökkenés tapasztalható.

2024. III. negyedévben kevesebb munkavállaló (40 331 fő) került ellenőrzés alá az előző év hasonló időszakához képest (2023. szeptember 30-ig 40 424 fő), de arányaiban kevesebb munkavállalói létszámot is érintett munkaügyi jogsértés (2023. szeptember 30-ig 61 %).

A legtipikusabb jogsértés a feketefoglalkoztatás

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján továbbra is gyakran előforduló jogsértés a feketefoglalkoztatás. A szabálytalanság 2024. szeptember 30. napjáig az ellenőrzött munkavállalók 13,46 %-át (5 430 fő) érintette. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz (40 331 fő) viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év ugyanezen időszakában mért arányaihoz képest jelentősen kevesebb (2023-ban 15,67 % volt az arány).

Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 41,5 %-a (2 256 fő) az építőipari ágazatból került ki. Ez az arány az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkent (2023. III. negyedév: 48,2%, 3 058 fő).

Ha az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókat figyeljük meg, emelkedés (25,29 %-ról 27,53%-ra változott) látható.

A mezőgazdasági ágazatból került ki az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 7,6 %-a (412 fő).

Az egyes ágazatokban az ellenőrzéssel érintett munkavállalókat tekintve a vagyonvédelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban növekedés tapasztalható a 2023. évi első háromnegyed évhez képest.

Az összes ellenőrzött és feketén foglalkoztatott munkavállaló arányszáma csökkent az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Azonban a javuló tendencia ellenére még mindig az építőiparból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, a főbb ágazatokon kívüli úgynevezett „egyéb” ágazatok és a kereskedelem.

A feketefoglalkoztatással összefüggésben a korábbi évek ellenőrzési tapasztalataihoz hasonlóan megállapítható, hogy a leggyakoribb szabálytalanság a jogviszonyok – mind a munkajogviszony, mind az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony – bejelentésének elmulasztása.

A korábbi évekhez hasonlóan a foglalkoztatók a bejelentések elmaradása okaként „próbamunkára” hivatkoznak – azaz akkor jelenti be a munkavállaló jogviszonyát és köt vele írásba foglalt munkaszerződést, ha a munkavállaló „megfelelt” ezen a „próbamunkán” – azonban ez továbbra sem fogadható el kimentési okként. A bejelentések elmaradásával összefüggésben számos munkáltató próbálja a felelősséget más valakire hárítani, ezért találkozik a hatóság olyan hivatkozásokkal is, miszerint a felelősség a könyvelőt vagy más, a bejelentés megtételével megbízott személyt/munkavállalót terheli, vagy a bejelentés a szakmai rendszer hibája miatt maradt el. A nehezen megközelíthető munkavégzési helyeken a munkáltatók továbbra is bíznak abban, hogy a területi akadályok miatt elmaradnak a hatósági ellenőrzések, ezért szándékosan nem jelentik be a munkavállalókat, amelyek leginkább az építőipari és a mezőgazdasági ágazat területén működő vállalkozásoknál volt tapasztalható.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bejelentés elmaradásának hátterében a közterhek befizetésének szándékos elkerülése, illetőleg az időbeli korlátok kijátszására irányuló akarat áll. Ha egy munkáltató havi 15 napnál többször foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja kijátszani az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.

Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett szintén többször előforduló szabálytalanság. Ezt azonban nehéz bizonyítani, mert a jogsértéssel érintett és a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozatot tenni.

Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás esetén azok a munkáltatók, akiknek nem áll szándékában bejelentés nélkül foglalkoztatni a munkavállalókat, elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mert az a céljuk, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását ezért elhalasztják, és ekkor fordul elő, hogy el is felejtik a munkaszerződést írásba foglalni.

Egyre ritkább a – téves jogszabály alkalmazás miatti – színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás.

A harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatása az alábbi formákban fordult elő:

nem rendelkeztek érvényes tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel
engedélyben megjelölt munkavégzési helytől eltérő munkahelyen kerültek foglalkoztatásra
lejárt érvényességű engedéllyel végeztek munkát
érvényes adóhatósági bejelentés hiányában foglalkoztatták.

Ágazati megoszlásban tekintve a harmadik országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos jogsértések nagyobb létszámban érintették az építőipar, az egyéb ágazatok, a feldolgozóipar, gépipar és a kereskedelem területén munkát végző munkavállalókat. A vagyonvédelem területén nem tárt fel a hatóság ilyen irányú jogsértést 2024. szeptember 30. napjáig.

A feketefoglalkoztatás mellett a másik leggyakrabban előforduló szabálytalanság az építőiparban a munkaidő-nyilvántartás vezetésének hiánya. A munkáltatók elmondása szerint a munkaidő-nyilvántartás vezetése és a munkavégzés helyén való tárolása nehézségekkel jár, ezért gyakran inkább nem vezetik azt, ezzel azonban a rendkívüli munkavégzés nyilvántartását és annak ellentételezését kerülik el. Az ellenőrzések során sok esetben nem is tudnak nyilvántartást bemutatni a hatóság munkatársainak.

Összegzés

• 2024. szeptember 30-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság országosan 10 439 munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta, amely során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértést, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (40 331 fő) 55 %-át érintették.
• 2023. III. negyedévéhez viszonyítva mind az ellenőrzések számában (2023. szeptember 30-ig: 11 053 db), mind a szabálytalan munkáltatók arányában (2023. szeptember 30-ig 67 %) csökkenés tapasztalható.
• 2024. III. negyedévben kevesebb munkavállaló (40 331 fő) került ellenőrzés alá az előző év hasonló időszakához képest (2023. szeptember 30-ig 40 424 fő), de arányaiban kevesebb munkavállalói létszámot is érintett munkaügyi jogsértés (2023. szeptember 30-ig 61 %).
• Az ellenőrzési tapasztalatok alapján továbbra is gyakran előforduló jogsértés a feketefoglalkoztatás. A szabálytalanság 2024. szeptember 30. napjáig az ellenőrzött munkavállalók 13,46 %-át (5 430 fő) érintette. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz (40 331 fő) viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év ugyanezen időszakában mért arányaihoz képest jelentősen kevesebb (2023-ban 15,67 % volt az arány).
• Az egyes ágazatokban az ellenőrzéssel érintett munkavállalókat tekintve a vagyonvédelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban növekedés tapasztalható a 2023. évi első háromnegyed évhez képest.
• Az összes ellenőrzött és feketén foglalkoztatott munkavállaló arányszáma csökkent az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Azonban a javuló tendencia ellenére még mindig az építőiparból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, a főbb ágazatokon kívüli úgynevezett „egyéb” ágazatok és a kereskedelem.
• A munkaidővel (munkaidő-beosztás, munka keret) és a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések száma továbbra is meghatározó.
• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül az elszámolással (bérjegyzékkel) kapcsolatos szabálytalanságok voltak a legjellemzőbbek.
• A korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan elmondható, hogy a vizsgálatok túlnyomó része a kiemelt ágazatokra (építőipar, kereskedelem, vendéglátás, feldolgozóipar) irányult, mert itt vannak a leginkább súlyos munkaügyi jogsértések.

Forrás: a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok 2024. harmadik negyedéves beszámolói