A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2024-es harmadik negyedévére vonatkozó országos összefoglaló jelentése szerint az építőipari ágazatban tevékenységet végző foglalkoztatók körében valósul meg leginkább a feketefoglalkoztatás, e miatt kerül sor a legtöbb intézkedésre és továbbra is ez a jogsértés érinti a legnagyobb munkavállalói létszámot. Szeptember 30-ig a hatóság országosan 10 439 munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta, amely során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértést.
Ha összevetjük a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések III. negyedéves (2024. január 1. – szeptember 30.) számait a 2023. III. negyedévével, akkor mind az ellenőrzések számában (2023. szeptember 30-ig: 11 053 db), mind a szabálytalan munkáltatók arányában (2023. szeptember 30-ig 67 %) csökkenés tapasztalható.
2024. III. negyedévben kevesebb munkavállaló (40 331 fő) került ellenőrzés alá az előző év hasonló időszakához képest (2023. szeptember 30-ig 40 424 fő), de arányaiban kevesebb munkavállalói létszámot is érintett munkaügyi jogsértés (2023. szeptember 30-ig 61 %).
A legtipikusabb jogsértés a feketefoglalkoztatás
Az ellenőrzési tapasztalatok alapján továbbra is gyakran előforduló jogsértés a feketefoglalkoztatás. A szabálytalanság 2024. szeptember 30. napjáig az ellenőrzött munkavállalók 13,46 %-át (5 430 fő) érintette. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz (40 331 fő) viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év ugyanezen időszakában mért arányaihoz képest jelentősen kevesebb (2023-ban 15,67 % volt az arány).
Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 41,5 %-a (2 256 fő) az építőipari ágazatból került ki. Ez az arány az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkent (2023. III. negyedév: 48,2%, 3 058 fő).
Ha az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókat figyeljük meg, emelkedés (25,29 %-ról 27,53%-ra változott) látható.
A mezőgazdasági ágazatból került ki az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 7,6 %-a (412 fő).
Az egyes ágazatokban az ellenőrzéssel érintett munkavállalókat tekintve a vagyonvédelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban növekedés tapasztalható a 2023. évi első háromnegyed évhez képest.
Az összes ellenőrzött és feketén foglalkoztatott munkavállaló arányszáma csökkent az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Azonban a javuló tendencia ellenére még mindig az építőiparból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, a főbb ágazatokon kívüli úgynevezett „egyéb” ágazatok és a kereskedelem.
A feketefoglalkoztatással összefüggésben a korábbi évek ellenőrzési tapasztalataihoz hasonlóan megállapítható, hogy a leggyakoribb szabálytalanság a jogviszonyok – mind a munkajogviszony, mind az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony – bejelentésének elmulasztása.
A korábbi évekhez hasonlóan a foglalkoztatók a bejelentések elmaradása okaként „próbamunkára” hivatkoznak – azaz akkor jelenti be a munkavállaló jogviszonyát és köt vele írásba foglalt munkaszerződést, ha a munkavállaló „megfelelt” ezen a „próbamunkán” – azonban ez továbbra sem fogadható el kimentési okként. A bejelentések elmaradásával összefüggésben számos munkáltató próbálja a felelősséget más valakire hárítani, ezért találkozik a hatóság olyan hivatkozásokkal is, miszerint a felelősség a könyvelőt vagy más, a bejelentés megtételével megbízott személyt/munkavállalót terheli, vagy a bejelentés a szakmai rendszer hibája miatt maradt el. A nehezen megközelíthető munkavégzési helyeken a munkáltatók továbbra is bíznak abban, hogy a területi akadályok miatt elmaradnak a hatósági ellenőrzések, ezért szándékosan nem jelentik be a munkavállalókat, amelyek leginkább az építőipari és a mezőgazdasági ágazat területén működő vállalkozásoknál volt tapasztalható.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bejelentés elmaradásának hátterében a közterhek befizetésének szándékos elkerülése, illetőleg az időbeli korlátok kijátszására irányuló akarat áll. Ha egy munkáltató havi 15 napnál többször foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja kijátszani az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.
Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett szintén többször előforduló szabálytalanság. Ezt azonban nehéz bizonyítani, mert a jogsértéssel érintett és a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozatot tenni.
Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás esetén azok a munkáltatók, akiknek nem áll szándékában bejelentés nélkül foglalkoztatni a munkavállalókat, elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mert az a céljuk, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását ezért elhalasztják, és ekkor fordul elő, hogy el is felejtik a munkaszerződést írásba foglalni.
Egyre ritkább a – téves jogszabály alkalmazás miatti – színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás.
A harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatása az alábbi formákban fordult elő:
- nem rendelkeztek érvényes tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel
- engedélyben megjelölt munkavégzési helytől eltérő munkahelyen kerültek foglalkoztatásra
- lejárt érvényességű engedéllyel végeztek munkát
- érvényes adóhatósági bejelentés hiányában foglalkoztatták.
Ágazati megoszlásban tekintve a harmadik országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos jogsértések nagyobb létszámban érintették az építőipar, az egyéb ágazatok, a feldolgozóipar, gépipar és a kereskedelem területén munkát végző munkavállalókat. A vagyonvédelem területén nem tárt fel a hatóság ilyen irányú jogsértést 2024. szeptember 30. napjáig.
A feketefoglalkoztatás mellett a másik leggyakrabban előforduló szabálytalanság az építőiparban a munkaidő-nyilvántartás vezetésének hiánya. A munkáltatók elmondása szerint a munkaidő-nyilvántartás vezetése és a munkavégzés helyén való tárolása nehézségekkel jár, ezért gyakran inkább nem vezetik azt, ezzel azonban a rendkívüli munkavégzés nyilvántartását és annak ellentételezését kerülik el. Az ellenőrzések során sok esetben nem is tudnak nyilvántartást bemutatni a hatóság munkatársainak.
Összegzés
• 2024. szeptember 30-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság országosan 10 439 munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta, amely során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértést, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (40 331 fő) 55 %-át érintették.
• 2023. III. negyedévéhez viszonyítva mind az ellenőrzések számában (2023. szeptember 30-ig: 11 053 db), mind a szabálytalan munkáltatók arányában (2023. szeptember 30-ig 67 %) csökkenés tapasztalható.
• 2024. III. negyedévben kevesebb munkavállaló (40 331 fő) került ellenőrzés alá az előző év hasonló időszakához képest (2023. szeptember 30-ig 40 424 fő), de arányaiban kevesebb munkavállalói létszámot is érintett munkaügyi jogsértés (2023. szeptember 30-ig 61 %).
• Az ellenőrzési tapasztalatok alapján továbbra is gyakran előforduló jogsértés a feketefoglalkoztatás. A szabálytalanság 2024. szeptember 30. napjáig az ellenőrzött munkavállalók 13,46 %-át (5 430 fő) érintette. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz (40 331 fő) viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év ugyanezen időszakában mért arányaihoz képest jelentősen kevesebb (2023-ban 15,67 % volt az arány).
• Az egyes ágazatokban az ellenőrzéssel érintett munkavállalókat tekintve a vagyonvédelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban növekedés tapasztalható a 2023. évi első háromnegyed évhez képest.
• Az összes ellenőrzött és feketén foglalkoztatott munkavállaló arányszáma csökkent az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Azonban a javuló tendencia ellenére még mindig az építőiparból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, a főbb ágazatokon kívüli úgynevezett „egyéb” ágazatok és a kereskedelem.
• A munkaidővel (munkaidő-beosztás, munka keret) és a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések száma továbbra is meghatározó.
• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül az elszámolással (bérjegyzékkel) kapcsolatos szabálytalanságok voltak a legjellemzőbbek.
• A korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan elmondható, hogy a vizsgálatok túlnyomó része a kiemelt ágazatokra (építőipar, kereskedelem, vendéglátás, feldolgozóipar) irányult, mert itt vannak a leginkább súlyos munkaügyi jogsértések.
Forrás: a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok 2024. harmadik negyedéves beszámolói