A kutatásban több mint 6700 munkavállalót és 248 HR-vezetőt kérdeztek meg.
forrás: https://www.hrportal.hu/c/felmeres-a-vezetok-es-a-frontvonalban-dolgozok-magas-pszichoszocialis-kockazattal-szembesulnek-20241230.html
A meQuilibrium december 5-i jelentése szerint a vezetők és a frontvonalban dolgozók egyaránt a a munkahelyi pszichoszociális kockázatok növekedéséről számolnak be – írja a HR Drive.
A HR-vezetők kapták a legmagasabb pontszámokat az érzelmi nyugalom (83%), a célok tisztázása (83%) és a változásból származó érzékelt személyes előnyök (63%) terén. A vezetők azonban minden mérőszámban lényegesen alacsonyabb pontszámot értek el, 24%-uk mondta azt, hogy a változás elbizonytalanítja őket abban, hogy hogyan tovább. Hasonlóképpen, a munkavállalók számoltak be a változással szembeni legmagasabb szintű szorongásról és a legalacsonyabb mértékű nyitottságról a változással kapcsolatban.
„A változások hatékony kezelésének képessége ma már nem luxus, hanem szükségszerűség” – mondta Jan Bruce, a meQuilibrium vezérigazgatója és társalapítója.
A több mint 6700 munkavállaló és 248 HR-vezető körében végzett felmérés szerint a Z generációs munkavállalók nagyobb valószínűséggel tekintik normálisnak a változásokat, ugyanakkor nagyobb szorongásról számoltak be a változásokkal kapcsolatban, és alacsonyabb érzelmi stabilitásról, mint idősebb kollégáik. Emellett a Z generációs munkavállalók nagyobb valószínűséggel számoltak be kiégésről és magas munkahelyi stresszről.
A távmunkások és a hibrid munkavállalók körében a jóllétbeli előny csökkent, az irodában dolgozók csak valamivel magasabb fizikai kellemetlenségekről és kiégésről számoltak be. A jelentés szerint a rendszerszintű nyomás, mint például a gazdasági bizonytalanság, a megnövekedett munkaterhelés és a szervezeti változások felgyorsult üteme a munkavállalókat helytől függetlenül érintette.
Emellett a munkavállalók több mint fele azt mondta, hogy legalább egy jelentős pszichoszociális kockázattal szembesül a munkahelyén, 52%-uk küzd azzal, hogy segítséget kapjon a feletteseitől, 43%-uk pedig azt állítja, hogy a feladatokat nem igazságosan osztják el. Ennek részeként a vezetők „pszichoszociális kockázati paradoxonnal” szembesülnek, mivel 40%-kal magasabb követelményeket tapasztalnak, mint a nem vezetők, és 59%-kal nagyobb érzelmi megterhelést, miközben a pszichoszociális kockázatokat is mérsékelniük kell a csapatukon belül.
Más jelentések is kimutatták, hogy a vezetők egyre nagyobb nyomással szembesülnek mind a többi vezető, mind a közvetlen beosztottak részéről, valamint intenzívebb munkaterheléssel. Bár a legtöbb vezető elmondta, hogy képzésben részesült, a jelentés szerint a többség szerint több coachingra lenne szükségük, ami javíthatja az elkötelezettséget és csökkentheti a stressz-szintet.
A Gallup jelentése szerint különösen a zavaró változások sújtják leginkább a vezetőket, ami alacsonyabb elkötelezettséghez, nagyobb kiégéshez és magasabb fluktuációhoz vezet.
A MeQuilibrium több stratégiát is ajánlott a munkaerő változásra való felkészültségének növelésére és a pszichoszociális kockázatok csökkentésére, például kétirányú visszajelzési mechanizmusok bevezetését, célzott képzést a vezetőknek, a stresszkezelési kezdeményezésekkel a rugalmasság elősegítését és a Z generációs munkavállalók támogatását a változásra való felkészültség elősegítéséhez.