Aktuális Információk - ILDI Munkavédelem

Egy idei jogszabályváltozás apropóján kérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet.

Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2024. január 29-én módosult, a változás érintette a villamos biztonsági felülvizsgálatot is.

Kivéve lakóépületek

Az 1. melléklet 1.13.2. db) alpontja így szólt az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat kötelezettségi köréről: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott villamos berendezésen”, míg most ekképpen rendelkezik a jogszabály: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott általános célú villamos berendezésen, kivéve a lakóépületek villamos berendezését”.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály Villamos Biztonsági Munkabizottság Operatív Csoport (továbbiakban: MEE) a Lánglovagok.hu kérdésére megerősítette, hogy ezzel a lakóépületek tekintetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 276. §-ával megteremtődött az összhang, de felhívták a figyelmet, hogy mindig figyelembe kell venni az esetleges helyi szigorító körülményeket, és mindig a szigorúbb előírásokat kell figyelembe venni a vizsgálatkor.

Ilyen, 3 évet előíró szigorító körülmény például a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.2. dc) alpontjában található változatlan formában: „a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül”. A munkahely fogalma a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában található: „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.”

Három évből hat év

És mi a helyzet akkor, ha a jogszabályváltozás előtt az akkori előírások szerint a minősítő irat 3 év érvényességet adott, és a mostani rendelet szerint elegendő 6 évente elvégezni a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban: NGM) ezzel kapcsolatban érdeklődésünkre azt írta, hogy a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet nem rendelkezik arról, hogy az elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentumban (minősítő iratban) meghatározott időpontban kell elvégezni a következő, esedékes időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot. (Ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, amikor a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határidejét a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője a minősítő iratban meghatározta – lásd 1.12.1. alpont). Tekintettel arra, hogy a villamos biztonsági felülvizsgáló által kiállított ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem hatósági döntés, ezért az abban foglaltak nincsenek hatással a jogszabályi előírásból fakadó kötelezettségek teljesítésére.

Villamos biztonsági felülvizsgálat lakásokban

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.3. alpontja 2024. január 28-ig így rendelkezett:

„Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és

b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.”

A rendelet 2024. január 29-től a félkövér betűtípussal jelzett résszel egészült ki: „Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:”.

Az 1.13.2 alpont f) pontja szerint „a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre”.

Az NGM jelezte, hogy az 1.13.3. alpontja kizárólag az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat tekintetében fogalmazza meg a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyhatóságának feltételrendszerét. A bérlőváltás esetkörét az 1.13.3. alpontja eleve kizárja a mentességből, míg a tulajdonosváltás azért zárandó ki a mentességből, mert tulajdonosváltásnál nem időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni. E tekintetben az NGM felhívja a figyelmet az 1.6. alpontra, amelyben csak a d) pont szerinti esetkörhöz kapcsolódik időszakos felülvizsgálati kötelezettség (a többi pont esetében a villamos biztonsági felülvizsgálat nem időszakos felülvizsgálatot jelent).

Ki végezteti el a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2. § 29. pontjában lévő definíció szerint az üzemeltető „a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított”.

Az 1. melléklet 1.8 pontja szerint a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés), valamint átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt a kivitelező feladata az ellenőrzés, míg az 1.6 pontban felsorolt többi esetben, így bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.

Jó, de mindezek alapján egy bérbe adott ingatlannál ki az üzemeltető? Az NGM szerint a definíció alapján egyértelmű. A MEE viszont konkrétan válaszolt, bérbeadáskor a tulajdonos az üzemeltető. Hosszú idejű szerződések esetén azonban érdemes a bérlőre átruházni az üzemeltetői kötelezettséget.

2024.11.20.2024.11.16.Aktuális Információk

Túlóra: amikor mégsem 8 óra a 8 óra – a túlmunka elrendelésének szabályai

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tulora-amikor-megsem-8-ora-a-8-ora-a-tulmunka-elrendelesenek-szabalyai-20241112.html

Az őszi intenzív időszakban – különösen az ünnepek előtt – a munkavállalók többsége bizonyosan szembesül azzal a problémával, hogy megszaporodnak a feladatok, nagyobb a munkateher és ezzel arányosan megnő a munkaidő hossza is. A munkáltatóknak pedig nem árt odafigyelni, hogy hogyan szervezik a munkát, hiszen a vonatkozó jogszabályi előírások be nem tartása komoly következményekkel járhat, hívja fel a figyelmet az act legal Hungary ügyvédi irodájának ügyvédje, Dr. Bognár Ivett. Mik azok a szabályok, amelyekkel a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is érdemes tisztában lenni a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében?

Mikor is beszélünk pontosan túlóráról?

Azt, hogy hetente hány órát dolgozunk, rendszerint a munkaszerződésünk rögzíti, azt pedig, hogy ezeket a munkaórákat mikor, milyen beosztásban vagyunk kötelesek ledolgozni, főszabály szerint a munkáltatónk mondja meg. A munkaidő beosztásának a jogát a munkáltató kivételes esetben átengedheti a munkavállaló részére, ebben az esetben beszélünk kötetlen munkarendről. Ilyen például a vezetők munkaidőbeosztása, hiszen esetükben gyakori, hogy olyankor is akadnak elvégzendő feladataik, amikor a napi 8 órában, 8-tól 4-ig dolgozók munkaideje már lejárt. A kötetlen munkarend egyben azt is jelenti, hogy esetükben túlóráról nem lehet szó, hiszen ilyenkor nincs egy fix időtartam, amin kívül a munkavégzés túlórának számítana.

A gyakorlatban azonban nem ez a kötetlen megoldás a jellemző, hiszen a munkavállalók túlnyomó többsége napi 8 órát dolgozik, rendszerint reggel 8-tól délután 4 óráig, heti öt napon, általában hétfőtől péntekig. A felszaporodott feladatok miatt azonban sok munkáltató arra kényszerül, hogy a rendes munkaidőn felül további munkavégzésre kötelezze a munkavállalókat, vagy akkor is behívja őket dolgozni, amikor egyébként a pihenőidejüket töltenék, természetesen megfelelő anyagi kompenzáció mellett. Bizonyára mindenki számára ismerős helyzet, amikor egy feladat befejezése miatt tovább marad este az irodában, vagy a főnöke arra kéri, hogy szombaton is menjen be dolgozni, hogy utolérje magát a feladatokkal, ez tehát maga a túlóra.

Túlóra maximum: mennyi is az annyi?

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónk naptári évenként 250 óra túlórára kötelezhet minket. Ha év közben kezdünk egy új munkahelyen, ez a szám természetesen arányosan csökken. A túlóra elrendelését főszabály szerint elegendő szóban megtenni, de ha kérjük, a munkáltatónk köteles ezt írásba foglalni. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak egymással abban, hogy ez a 250 órás keret legfeljebb 150 órával túlléphető. Ilyenkor tehát a törvényi előírásoktól eltérően évente akár 400 óra túlórát is elrendelhet a munkáltatónk, ez az ún. önként vállalt túlmunka. Fontos azonban, hogy ha munkavállalóként egyszer ilyen megállapodást kötöttünk az nem tart örökké, ugyanis az ilyen megállapodást a munkavállaló a naptári év végére jogosult felmondani, tehát a következő évtől már nem lesz köteles a törvényben meghatározott 250 óránál többet túlórázni.

Fontos az is, hogy bekövetkezhetnek olyan rendkívüli körülmények, amikor ez a 250 órás korlát szintén átléphető. Ilyen például, ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély következik be, amelynek megelőzéséhez vagy elhárításához korlátozás nélkül rendelhető el rendkívüli munkaidő, tehát ilyen váratlan esemény bekövetkezésekor a munkáltató akkor is elrendelheti a túlórát, ha egyébként már kimerítette az évi 250 órás keretet. Így például ha kigyullad az üzemépület, nincs jelentősége, hogy korábban már ledolgoztuk az évi túlóránkat, ha a főnök behív dolgozni, mennünk kell.

Akkor még hétvégén is?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy elrendelhető-e túlóra például hétvégére vagy munkaszüneti napra. Na de egyáltalán mi a különbség a kettő között. A hétköznapokban ez a két fogalom sokszor összemosódik, de valójában nem ugyanazt jelenti a kettő. A hétvégének a szombati és vasárnapi napok minősülnek, míg a munkaszüneti napokat maga a törvény sorolja fel. Ezek a naptárban a piros betűs ünnepek, azaz január 1. március 15. nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Az említett kérdésre pedig maga a Munka Törvénykönyve adja meg a választ, amikor kimondja, hogy munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő csak olyan munkavállalók részére rendelhető el, akik ezeken a napokon egyébként rendes munkaidőben is foglalkoztathatók, illetve a fentiekben említett rendkívüli körülmények fennállása esetén. Tehát például a rendeltetésüknél fogva munkaszüneti napon is működő munkáltatónál, mint egy étterem vagy több műszakban munkát végző munkavállalók esetén munkaszüneti napra is elrendelhető a túlóra, de ha az elemi csapás május 1-jén következik be, akkor sem lehet kifogás az, hogy munkaszüneti nap van.

Túlóra pótlék: Mi jár ezért nekem?

A túlóra elrendelésének szabályai mellett a másik talán legfontosabb kérdés az, hogy milyen kompenzáció illeti meg a munkavállalót rendkívüli munkavégzés esetén. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a rendkívüli munkaidő után a munkavállalónak 50 % bérpótlék jár, amelynek összege a rendes munkabérén felül illeti meg a túlórázó dolgozót. Ha tehát az órabérünk 3.000,- Ft, de a főnökünk behív minket szombaton még 4 órára dolgozni, erre a 4 órára az órabérünk másfélszerese, azaz 4.500,- Ft jár. Ha ezt a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása lehetővé teszi bérpótlék helyett szabadidő is biztosítható a munkavállalónak, amely nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szombaton ledolgozott 4 órára tekintettel tehát például 4 napig egy órával hamarabb mehetünk haza, anélkül, hogy ez hatással lenne a fizetésünkre.

Abban az esetben, ha a túlórát a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre rendeli el a munkáltató, a pótlék mértéke 100 %, másik pihenőnap biztosítása esetén 50 %. Hasonló módon jogosult a munkavállaló kompenzációra, ha munkaszüneti napon túlórázik. Fontos azonban tudni, hogy vasárnapi rendkívüli munkavégzés esetén nem csak a túlóráért járó bérpótlék, hanem a vasárnapi pótlék is megilleti a munkavállalót, amely szintén 50 %. Az előbbi példánál maradva, ha túlórát szombat helyett vasárnap végezzük, a ledolgozott 4 órára 3.000,- Ft helyett 6.000,- Ft jár nekünk.

A rendkívüli munkaidőre tekintettel járó szabadidőt, vagy másik pihenőnapot záros határidőn belül – a túlórát követő hónapban, illetve az adott munkaidőkeret vagy elszámolási időszak végéig – ki kell adni a munkavállaló részére. Ennek kapcsán a felek megállapodása biztosíthat némi mozgásteret a munkáltató részére, a munkavállalóval kötött megállapodás alapján ugyanis a szabadidő vagy a pihenőnap a tárgyév végéig is kiadható.

A fentieket összefoglalva elmondható, hogy bár a túlórázás meglehetősen gyakori jelenség, a gyakorlatban sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nincsenek teljesen tisztában az erre vonatkozó szabályokkal. A dolgozók jelentős összegektől eshetnek el azáltal, hogy nem tudják pontosan mire jogosultak, ha a főnök túlórát rendel el, a munkáltatók pedig egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során alkalmazható szankciók kiszabását kockáztatják, ha nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően járnak el a túlóra elrendelése vagy kompenzálása során, foglalja össze act legal Hungary ügyvédi irodájának ügyvédje, Dr. Bognár Ivett.

2024.11.18.2024.11.10.Aktuális Információk

Figyelem, munkáltatók! Ezeket a cégeket ellenőrzi a munkavédelem 2025-ben

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/figyelem-munkaltatok-ezeket-a-cegeket-ellenorzi-a-munkavedelem-2025-ben

A jövő évre vonatkozó munkavédelmi ellenőrzési terv kiemelten fókuszál a színházakra és előadó-művészeti intézményekre, de országos szinten vizsgálják majd a hőségriasztás idején betartandó szabályokat és a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációt is.

A 2024-es országos munkavédelmi ellenőrzési terv számos iparágat érintett, kiemelten a fém- és faipari vállalkozásokat, valamint a veszélyes anyagokkal dolgozó cégeket. Az ellenőrzések során külön figyelmet kapnak a megfelelő kockázatértékelések és a munkaeszközök biztonsága is. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi és Foglalkoztatás-felügyeleti szerve közzétette a 2025-ös munkavédelmi célvizsgálat ellenőrzési tervét, így már a jövő évi vizsgálatokra is felkészülhetünk.

Munkavédelmi ellenőrzés 2024: célkeresztben a színházak

2025 májusában különösen nagy hangsúlyt fektetnek a színházak és más előadó-művészeti szervezetek munkavédelmi helyzetének vizsgálatára. Az elmúlt évben történt színházi munkabalesetek (például a Nemzeti Színház esete) ugyanis rávilágítottak arra, hogy szükséges átfogó vizsgálatokat indítani.

Az előadások során gyakran használt egyedi technikai eszközök és speciális díszletek fokozott kockázatot jelentenek, és különösen nagy körültekintést igényelnek a munkabiztonság szempontjából. Az ellenőrzés során az előadók, a színpadtechnikai személyzet és a tervezésért felelős szakemberek biztonságára is figyelmet fordítanak.

Hőségriasztás és munkavédelem

A nyári hónapokban, amikor a hőségriasztás a legmagasabb fokozatokra emelkedhet, a munkavédelmi hatóságok külön vizsgálatokat tartanak, hogy a munkáltatók biztosítják-e a megfelelő védelmet a dolgozók számára.

A cél a hőkimerülés és a hőguta megelőzése, különösen a szabadban vagy zárt, szellőzés nélküli helyiségekben dolgozók esetében. Az ellenőrzések előzetesen bejelentett, vármegyei szinten szervezett akciók formájában is zajlanak majd, és kiemelt figyelmet fordítanak majd a külföldi vagy vendégmunkásokat alkalmazó cégekre.

Foglalkoztatási szabályok és nyilvántartások

A munkaügyi hatóság külön figyelmet fordít a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs követelmények teljesítésére, főleg a munkaviszony megszüntetésével, a munkaidő és a pihenőidő szabályainak betartásával és irataival kapcsolatban.

Március és április hónapokban kiemelt vizsgálatok fókuszálnak arra, hogy a munkahelyek biztosítsák a megfelelő dokumentációkat a dolgozók kilépésekor, az igazolások és elszámolások rendben legyenek. Júniusban és júliusban az alkalmazottak bejelentésével kapcsolatos ellenőrzésekre is számíthatnak a vállalkozások, szeptembertől pedig a munkaidő és pihenőidő betartását fogják külön vizsgálni.