Bizonytalanság és ellenállás jellemzi a munkavállalók oltáshoz való hozzáállását. A munkáltató nem kötelezheti, csak ösztönözheti a vakcina beadását. Januári adatok szerint mindössze a dolgozók negyede oltatna biztosan, 39% feltételekkel, míg 36% nem. A fizikai munkavállalóknál az arány még rosszabb, 47% nem oltakozna – derült ki egy friss kutatásból.
forrás: https://www.hrportal.hu/hr/csak-minden-negyedik-dolgozo-kerne-biztosan-a-covid-oltast-20210212.html
A munkahelyi biztonság a munkáltató felelőssége, ahogy a dolgozó által – az ügyfélnek – okozott esetleges kárért is neki kell helytállnia. Ugyanakkor oltásra egyelőre biztosan nem kötelezheti a munkavállalókat, hiszen az oltáshoz jutás lehetősége jelenleg korlátozott, így az igénybevétel nem az egyéntől függ, derült ki azon a kerekasztal beszélgetésen, amely a vakcina munkaügyi döntésekre gyakorolt hatásáról szólt az Autóipari és Termelői iparági HR Fest rendezvényen.
A beszélgetésben Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, Pál Lajos, a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda ügyvédje és Batiz András, az Impactworks alapító-tulajdonosa vett részt. Batiz András ismertette friss, reprezentatív kutatásuk adatait. Eszerint a megkérdezettek mindössze 25%-a oltatna biztosan, 39% bizonyos feltételek mellett, míg 36% nemmel válaszolt. A fizikai munkavállalók körében az egyértelmű nemek aránya még magasabb 47%, míg a szellemieknél ugyanez 15%.

Szintén a kékgalléros válaszadók 47%-a gondolja úgy, hogy a munkáltatónak semmi köze nincs ahhoz, hogy a dolgozók hogyan állnak a védőoltáshoz. Esetükben így a többség azt is gondolja, hogy a munkahelytől nem elvárható, hogy az oltás beszerzésében részt vegyen, sem az, hogy ösztönözze a munkavállalókat a beadatására. A nem fizikai munkakörökben ez a vélekedés a dolgozók 37%-ára jellemző.
Az összes megkérdezett 33%-a érzi úgy, hogy megnyugtató lenne olyan helyen dolgozni, ahol mindenki be van oltva, 27% szerint semleges a kérdés, míg a 30%-ot egyáltalán nem zavarja az oltatlanság. Itt is van eltolódás az arányokban munkakörök szerint.
A leghatározottabb elutasítással pedig az a kérdés találkozott, amely azt feszegette, hogy a toborzásnál előkerüljön-e az oltás témája. Hogy a hirdetésben megjelenjen az oltottság mint feltétel, azt a válaszadók 57%-a elfogadhatatlannak tartja és mindössze 5% támogatná. Azt pedig, hogy az interjún szóba kerüljön, hogy mit gondol a jelentkező a vakcináról 69% elutasítja.
Vagyis látható, hogy az oltással kapcsolatos nem transzparens kommunikáció,
az embereket elérő félinformációk jelentősen befolyásolják a védekezéssel
kapcsolatos hozzáállást. Pál Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaadó
jogi mozgástere jelenleg eléggé egyértelmű, hiszen nem kötelezhet olyan
oltásra, amelynek az igénybevétele nem a munkavállalótól függ. Viszont
alkalmazhat olyan munkaszervezési módszereket illetve egyéb ösztönzőket,
amelyek abba az irányba hatnak, hogy a dolgozók minél nagyobb arányban oltassák
be magukat, amint lehetséges.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a jog szerint a munkáltatónak kötelessége az
egészséges és biztonságos körülmények közötti foglalkoztatás biztosítása, így
például akár kérheti a kollégáktól, hogy negatív teszttel jöjjenek dolgozni.
Valamint a munkáltató felel az alkalmazott által okozott kárért is, így például
ha megfertőz egy ügyfelet a dolgozó, akkor akár azért is (ennek bizonyítása
persze már egy bonyolultabb kérdés). Ezért elméletileg, ha a feltételek adottak
lesznek, vagyis rendelkezésre áll majd széles körben az oltás, akkor annak
kötelező előírása is szóba jöhet.
Batiz András szerint kulcskérdés tudni, hogy mit is gondolnak az adott vállalat
munkavállalói vagyis ismerni kell a véleményüket, mert ha ezeket ismerjük,
akkor van lehetőség soft eszközökkel is ösztönözni, úgy hogy közben ne rombolja
a cég a dolgozói elkötelezettséget. Ilyen eset például az, amikor a munkáltató
egyértelműen példát mutat és mindent beletesz a védekezésbe. Rolek Ferenc
említett egy meg nem nevezett magyar nagyvállalatot, amely a pandémia időszaka
alatt rendszeresen szűrte a dolgozókat, egészségügyi segítséget biztosított és a
betegségen átesettek körében a vérplazma adását is honorálja, ott ennek nyomán
nyilván az ösztönzés kérdése is egyszerűbb.
A beszélgetésben egy globális bizalomfelmérés is szóba került, amely azt mérte,
hogy szinte minden szektor bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt időszakban,
kivéve az üzleti szférát, amelyben 60% bízik, a saját munkáltatókra az arány
még magasabb. Vagyis nagyon nem mindegy, hogy egy vállalat milyen módon
demonstrálja, hogy mi fontos neki, ez ugyanis jelentősen befolyásolhatja a
munkavállalói hozzáállást, elfogadást is az adott témához.