Szakértők foglalták össze a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos legfontosabb munkajogi tudnivalókat.
forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mit-tehetnek-a-munkaltatok-a-vedettsegi-igazolvannyal-20210301.html
Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, milyen jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány. Ahogy arra sem adnak választ, hogy mit tehet a munkáltató a munkavállaló által bemutatott igazolvánnyal. Konszenzus mutatkozik azonban abban, hogy ha a védettséghez az eltérő jogosultságok objektív ismérvek alapján és észszerűen kapcsolódnak, akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem lesznek – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.
Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már
igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté.
A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, milyen
jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány. Ahogy arra sem adnak
választ, hogy mit tehet a munkáltató a munkavállaló által bemutatott
igazolvánnyal. Konszenzus mutatkozik azonban abban, hogy ha a védettséghez az
eltérő jogosultságok objektív ismérvek alapján és észszerűen kapcsolódnak,
akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem
lesznek – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC
Legal szakértő ügyvédei.
„A hatályos jogszabályok szerint a koronavírus elleni védőoltás nem
kötelező, így a munkáltató a munkavállalókat sem kötelezheti arra, hogy az
oltást beadassák maguknak. Ha azonban a munkavállaló rendelkezik védettségi
igazolvánnyal, akkor erre a körülményre tekintettel a munkáltató tehet
megkülönböztetést, feltéve, hogy ezt a megkülönböztetést az adott munkafeladat
ellátásához kapcsolódó objektív körülmény indokolja” – mondja dr. Szűcs
László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
Megkülönböztetés tehető olyan munkakörben foglalkoztatandó munkavállalók
felvétele vagy alkalmazása során, ahol a munkaköri feladatok jellege miatt a
védettségi igazolvány megléte, azaz annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a
munkavállaló a koronavírussal szemben védett, észszerű többletinformáció lehet.
Az érintett munkakörök lehetnek például: egészségügyi dolgozók, gondozók,
légiutaskísérők, nemzetközi fuvarozási vállalat sofőrjei, vagy akár egy
regionális, több országot irányító ügyvezetői pozíció.
Később – a vendéglátó- és szálláshelyek megnyitását követően – ide sorolható
majd a pincér, illetve a turistákkal gyakran találkozó szállodai alkalmazott
is. Ilyen jellegű munkaköröknél észszerű és indokolt lehet rákérdezni a
védettségi igazolvány meglétére. Ezen munkavállalóknál ugyanis az egyes
ellátandó munkafeladatok természetéből eredően nagyobb a kockázata annak, hogy
a munkavállalók fertőzött személyekkel kerülnek kapcsolatba, illetve tőlük a
betegséget maguk is elkapják vagy továbbadják. A védettségre vonatkozó adatok
ismerete ezért mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak kölcsönös és
méltányolható érdeke.
„Amennyiben a későbbiekben bármilyen hazai jogszabály egyes munkafeladatok
ellátását vagy külföldi jogszabály magyar munkavállalók külföldön történő
munkavégzését a védettség igazolvány meglétéhez köti, akkor az igazolvány
meglétének hiánya okszerűen vezethet a munkavállaló pályázatának elutasításához
vagy meglévő munkavállalók esetében a munkakör módosításához, illetve akár a
munkaviszony megszüntetéséhez is” – mutat rá dr. Zsédely Márta, a Réti,
Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
Munkavédelmi szempontból is indokolt lehet, hogy a munkáltató érdeklődjön a
munkavállaló védettségéről. A pandémia első hullámában gyakorlattá vált, hogy a
csoportos munkahelyi megfertőződés veszélyének csökkentése érdekében a
munkáltatók számos preventív jellegű intézkedést vezettek be. Ide sorolható
például a lázmérés vagy a Covid-kitettséget vizsgáló nyilatkozat bekérése. Ezen
munkáltatói intézkedések a jövőben elhagyhatóak, amennyiben a munkavállaló a
védettségét igazolvánnyal tudja bizonyítani.
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői hangsúlyozzák: a
munkáltató a védettségre vonatkozó információ birtokában ugyanakkor nem tehet
különbséget a védettséggel rendelkező és nem rendelkező munkavállalók között
olyan körülményre tekintettel, amelyek nem kapcsolódnak szűken véve a
munkafeladatok teljesítéséhez vagy a munkavédelmi előírásokhoz. Így a munkáltató
nem adhat magasabb díjazást a védettséggel rendelkező dolgozóknak a védettségre
tekintettel, és nem zárhatja ki a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező
munkavállalókat az általa biztosított juttatásokból és kedvezményekből. Továbbá
rendkívüli munkavégzés elrendelésekor, illetve egyes munkaidő-beosztások
elkészítésekor sem tehet a munkáltató indokolatlan különbséget erre a
körülményre tekintettel.
A védettségi igazolvánnyal csak a koronavírus-fertőzésen átesett vagy a
védőoltás révén védetté vált személyek rendelkeznek. A munka törvénykönyve
szabályai szerint csak olyan adat kérhető a munkavállalótól, amely a
munkaviszony létesítése, teljesítése szempontjából lényeges. A védettségi
igazolvány megléte, a fentiekben már említett okok miatt, lényeges adatnak
minősülhet.
A védettségi igazolványról – vagy annak hiányáról – történő nyilatkozat
ugyanakkor a munkavállaló egészségi állapotára vonatkozó különleges adatnak
minősül. Különleges adatot a munkáltató csak kivételes esetben kezelhet.
Adatkezelése akkor jogszerű, ha – a megfelelő jogalap megléte mellett –
megalapozottan hivatkozik az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) valamely
kivételszabályára, amely mentesülést jelent a különleges adatok kezelésének
általános tilalma alól. A védettségi igazolvány meglétéről történő adatkezelés,
különösen a fentiekben bemutatott egyes munkakörök esetén, minősülhet olyan
egészségügyi célzatú, illetve a munkavégzési képesség felméréséhez kapcsolódó
adatkezelésnek, amely alapján az adatkezelés jogszerűen megvalósítható. Ekkor
is irányadó az a szabály, hogy a munkáltató csak a legszükségesebb körben és
ideig kezelheti a munkavállaló egészségügyi adatait, továbbá az adatkezelés
tényéről és egyéb körülményeiről megfelelő tájékoztatást kell adnia.
„A munkáltató számára a védettségi igazolvány meglétének ténye már önmagában
elégséges adat a cél eléréséhez. A védettségi igazolványon szereplő egyéb
adatok, így például az oltás ideje, az adatkezelés szempontjából már nem lehet
indokolt és arányos sem. A munkáltató ugyanis nem tud, és nem is jogosult az
oltás egyéb körülményei alapján intézkedéseket hozni a beoltott személyre nézve”
– teszi hozzá dr. Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda
PwC Legal szakértő ügyvédje.
Szintén lényeges, hogy a GDPR előírásai alapján és a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság eddigi ajánlásait és állásfoglalásait alapul véve a
védettségi igazolványokról másolatok várhatóan a jövőben sem lesznek
készíthetők (ismét csak a megfelelő adatkezelési cél hiánya miatt), de bemutatásuk
a munkavállalótól kérhető lesz, és a későbbiekben az igazolvány száma is
feljegyezhető lesz, ha ezt a hazai vagy külföldi jogszabályok előírják.