Mentális egészség a munkahelyen: gyakorlati erőforrások
A pszichoszociális kockázatok megelőzése és kezelése alapvető fontosságú a jó munkahelyi mentális egészség szempontjából. A hatékony mentális egészségügyi stratégiák a megelőzésre, a támogatásra és az inkluzivitásra összpontosítanak. Hatékonyan kezelik a munkahelyi stresszt, támogatást nyújtanak a kihívásokkal szembesülő munkavállalóknak, és inkluzív környezetet teremtenek, ahol mindenki boldogulhat. A vezetés és a munkavállalói részvétel létfontosságú szerepet játszik a kockázatok megelőzésében és kezelésében. A munkavállalók szakmai vagy személyes kihívások révén történő támogatása gondoskodást és megértést előtérbe helyező légkört teremt, az inkluzív munkahelyi tervezés pedig biztosítja a sokszínűséget és a részvételt.
A munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatok megelőzése és kezelése
A pszichoszociális kockázatok kezelése elengedhetetlen olyan munkahely létrehozásához, amely támogatja a mentális egészséget. Ez nemcsak erkölcsi felelősség és intelligens befektetés a munkáltatók részéről, hanem a 89/391/EGK keretirányelv értelmében a munkahelyi kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó jogi követelmény is.
A pszichoszociális kockázatok megelőzése magában foglalja annak vizsgálatát is, hogy hogyan van a munka megszervezve és milyen a személyes interakció. A megfelelően strukturált környezet növelheti a mentális egészséget, míg a rosszul menedzselt környezet stresszt okozhat. A folyamat a következőket foglalja magában:
- a pszichoszociális kockázatok azonosítása;
- a kockázatok kiküszöbölése, vagy ha ez nem lehetséges, azok csökkentése szervezeti és technikai intézkedésekkel; valamint
- a munkavállalók azon képességének megerősítése, hogy kezelni tudják azokat a kockázatokat, amelyeket szervezeti változtatásokkal nem lehet kiküszöbölni vagy kezelni.
Az egészséges munkahelyeken azonosítják, kiküszöbölik vagy kezelik a pszichoszociális kockázatokat. Egyes kockázatok, mint például az egészségügyi vagy a sürgősségi mentőszolgálatoknál jelentkező magas érzelmi igénybevétel, a munka alapvető részét képezik. Ezek azonban úgy is kezelhetők, hogy negatív hatásuk csökkenjen. Az ágazattól vagy a vállalkozás méretétől függetlenül a pszichoszociális kockázatok megfelelő megközelítéssel megelőzhetők vagy kezelhetők.
A hatékony kockázatkezeléshez vezetői elkötelezettségre, egyértelmű politikákra és világosan meghatározott szerepekre van szükség. A munkavállalók bevonása kulcsfontosságú, mivel ők vannak a legjobb pozícióban ahhoz, hogy felismerjék a munkahelyi problémákat. Bebizonyosodott, hogy a folyamatos részvétel fontos szerepet játszik a pszichoszociális kockázatok sikeres kezelésében.
A támogató pszichoszociális munkakörnyezet elősegíti a bizalmat, az együttműködést és a megbélyegzés elleni küzdelmet, biztosítva, hogy a munkavállalók teljes mértékben alkalmazhassák és fejleszthessék készségeiket.
Szakmai vagy személyes kihívásokkal szembesülő munkavállalók támogatása
A munkavállalók támogatására több okból is szükség lehet, függetlenül attól, hogy az a munkájukkal vagy a magánéletükkel kapcsolatos-e. Ha a munkavállaló mentális egészségét a munkával kapcsolatos stressz vagy pszichoszociális kockázatok befolyásolják, a munkáltatóknak támogatást kell nyújtaniuk és korrekciós intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amint a problémát észlelik. A tartós hatékonyság az általános pszichoszociális kockázatok vállalaton belüli megfelelő kezeléstől függ.
A munkavállalók mentális egészségügyi problémákkal vagy személyes nehézségekkel is szembesülhetnek, mint például családi problémák vagy gyász. Ezek befolyásolhatják a teljesítményt, és a feladatok elvégzése túlzott terheléssé válhat. Ilyen esetekben fontos, hogy kerüljük a hibáztatást, és helyette a gyakorlati támogatásra összpontosítsunk, például ideiglenes munkahelyi kiigazításokra vagy tanácsadásra. Bár jogilag nem kötelező, ezek az intézkedések erkölcsi és gyakorlati segítséget nyújtanak az egészség és a biztonság biztosításához.
A munkáltatóktól nem várható el, hogy diagnosztizálják vagy kezeljék a mentális egészségügyi problémákat, de a munkakörnyezet kiigazításával és szükség esetén külső segítségnyújtás igénybe vételével támogathatják a munkavállalókat. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) intézkedések segíthetnek a munkavállalóknak abban, hogy mentális egészségi állapotuk romlása nélkül folytathassák a munkát. Az ilyen beavatkozások nemcsak a munkavállalók egészségét támogatják, hanem hozzájárulnak a pozitív munkahelyi kultúrához, erősítik a szerepvállalást, csökkentik a fluktuációt és fokozzák a termelékenységet.
Olyan munkahelyek kialakítása, amelyek figyelembe veszik a különbségeket és felszámolják a részvétel előtt álló akadályokat
Egyes munkavállalóknak speciális szükségleteik vannak, vagy krónikus mentális egészségügyi kihívásokkal küzdenek. Egy olyan munkahely, amely figyelembe veszi ezeket a különbségeket, lehetővé teszi számukra, hogy munkájukat sikerrel végezzék, illetve rövid vagy hosszú távon sikeres legyen visszatérésük a munkába. A részvételi akadályok megszüntetése több mint etikus kötelezettség; ez stratégiai befektetés. A tudományos kutatások azt mutatják, hogy az ilyen munkavállalók, ha megfelelően szervezett környezetben kapnak támogatást, gyakran rendkívül produktívak és elkötelezettek.
Például a neurodivergens egyéneknek, például a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD), autizmusban vagy diszlexiában szenvedőknek olyan személyre szabott körülményekre lehet szükségük, amelyekben maximalizálhatják erősségeiket. Az olyan megoldások, mint a zavaró tényezők minimalizálása vagy a rugalmas munkaidő biztosítása, segíthetik őket a munkahelyi boldogulásban, egyedi perspektívát nyújtva és növelve a termelékenységet.
A munkahelyek elrendezését személyre szabottan kell kialakítani. Ilyenek például a csendesebb munkahelyek, a hangvezérelt szoftverek, a rugalmas munkaidő vagy a távmunka. Még a kisebb változások is jelentős hatást gyakorolhatnak. E szükségletek kielégítése a mentális egészségügyi távollét után a munkába való zökkenőmentes visszatérés során is elengedhetetlen, csökkentve a munkavállalókra nehezedő pénzügyi és pszichoszociális terheket, és minimalizálva a vállalat ideiglenes személyzettel kapcsolatos költségeit.
Az inkluzív munkahelyek megteremtése megköveteli a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés kezelését is, amely gyakran megakadályozza a munkavállalókat abban, hogy támogatást kérjenek. A megbélyegzés csökkentésével a szervezetek mindenki számára egészségesebb és biztonságosabb környezetet teremthetnek.