Címke: COVID-19

Szakértők foglalták össze a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos legfontosabb munkajogi tudnivalókat.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mit-tehetnek-a-munkaltatok-a-vedettsegi-igazolvannyal-20210301.html

Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, milyen jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány. Ahogy arra sem adnak választ, hogy mit tehet a munkáltató a munkavállaló által bemutatott igazolvánnyal. Konszenzus mutatkozik azonban abban, hogy ha a védettséghez az eltérő jogosultságok objektív ismérvek alapján és észszerűen kapcsolódnak, akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem lesznek – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.

Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, milyen jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány. Ahogy arra sem adnak választ, hogy mit tehet a munkáltató a munkavállaló által bemutatott igazolvánnyal. Konszenzus mutatkozik azonban abban, hogy ha a védettséghez az eltérő jogosultságok objektív ismérvek alapján és észszerűen kapcsolódnak, akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem lesznek – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.

„A hatályos jogszabályok szerint a koronavírus elleni védőoltás nem kötelező, így a munkáltató a munkavállalókat sem kötelezheti arra, hogy az oltást beadassák maguknak. Ha azonban a munkavállaló rendelkezik védettségi igazolvánnyal, akkor erre a körülményre tekintettel a munkáltató tehet megkülönböztetést, feltéve, hogy ezt a megkülönböztetést az adott munkafeladat ellátásához kapcsolódó objektív körülmény indokolja” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Megkülönböztetés tehető olyan munkakörben foglalkoztatandó munkavállalók felvétele vagy alkalmazása során, ahol a munkaköri feladatok jellege miatt a védettségi igazolvány megléte, azaz annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a munkavállaló a koronavírussal szemben védett, észszerű többletinformáció lehet. Az érintett munkakörök lehetnek például: egészségügyi dolgozók, gondozók, légiutaskísérők, nemzetközi fuvarozási vállalat sofőrjei, vagy akár egy regionális, több országot irányító ügyvezetői pozíció.

Később – a vendéglátó- és szálláshelyek megnyitását követően – ide sorolható majd a pincér, illetve a turistákkal gyakran találkozó szállodai alkalmazott is. Ilyen jellegű munkaköröknél észszerű és indokolt lehet rákérdezni a védettségi igazolvány meglétére. Ezen munkavállalóknál ugyanis az egyes ellátandó munkafeladatok természetéből eredően nagyobb a kockázata annak, hogy a munkavállalók fertőzött személyekkel kerülnek kapcsolatba, illetve tőlük a betegséget maguk is elkapják vagy továbbadják. A védettségre vonatkozó adatok ismerete ezért mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak kölcsönös és méltányolható érdeke.

„Amennyiben a későbbiekben bármilyen hazai jogszabály egyes munkafeladatok ellátását vagy külföldi jogszabály magyar munkavállalók külföldön történő munkavégzését a védettség igazolvány meglétéhez köti, akkor az igazolvány meglétének hiánya okszerűen vezethet a munkavállaló pályázatának elutasításához vagy meglévő munkavállalók esetében a munkakör módosításához, illetve akár a munkaviszony megszüntetéséhez is” – mutat rá dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Munkavédelmi szempontból is indokolt lehet, hogy a munkáltató érdeklődjön a munkavállaló védettségéről. A pandémia első hullámában gyakorlattá vált, hogy a csoportos munkahelyi megfertőződés veszélyének csökkentése érdekében a munkáltatók számos preventív jellegű intézkedést vezettek be. Ide sorolható például a lázmérés vagy a Covid-kitettséget vizsgáló nyilatkozat bekérése. Ezen munkáltatói intézkedések a jövőben elhagyhatóak, amennyiben a munkavállaló a védettségét igazolvánnyal tudja bizonyítani.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői hangsúlyozzák: a munkáltató a védettségre vonatkozó információ birtokában ugyanakkor nem tehet különbséget a védettséggel rendelkező és nem rendelkező munkavállalók között olyan körülményre tekintettel, amelyek nem kapcsolódnak szűken véve a munkafeladatok teljesítéséhez vagy a munkavédelmi előírásokhoz. Így a munkáltató nem adhat magasabb díjazást a védettséggel rendelkező dolgozóknak a védettségre tekintettel, és nem zárhatja ki a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállalókat az általa biztosított juttatásokból és kedvezményekből. Továbbá rendkívüli munkavégzés elrendelésekor, illetve egyes munkaidő-beosztások elkészítésekor sem tehet a munkáltató indokolatlan különbséget erre a körülményre tekintettel.

A védettségi igazolvánnyal csak a koronavírus-fertőzésen átesett vagy a védőoltás révén védetté vált személyek rendelkeznek. A munka törvénykönyve szabályai szerint csak olyan adat kérhető a munkavállalótól, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése szempontjából lényeges. A védettségi igazolvány megléte, a fentiekben már említett okok miatt, lényeges adatnak minősülhet.
A védettségi igazolványról – vagy annak hiányáról – történő nyilatkozat ugyanakkor a munkavállaló egészségi állapotára vonatkozó különleges adatnak minősül. Különleges adatot a munkáltató csak kivételes esetben kezelhet. Adatkezelése akkor jogszerű, ha – a megfelelő jogalap megléte mellett – megalapozottan hivatkozik az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) valamely kivételszabályára, amely mentesülést jelent a különleges adatok kezelésének általános tilalma alól. A védettségi igazolvány meglétéről történő adatkezelés, különösen a fentiekben bemutatott egyes munkakörök esetén, minősülhet olyan egészségügyi célzatú, illetve a munkavégzési képesség felméréséhez kapcsolódó adatkezelésnek, amely alapján az adatkezelés jogszerűen megvalósítható. Ekkor is irányadó az a szabály, hogy a munkáltató csak a legszükségesebb körben és ideig kezelheti a munkavállaló egészségügyi adatait, továbbá az adatkezelés tényéről és egyéb körülményeiről megfelelő tájékoztatást kell adnia.

„A munkáltató számára a védettségi igazolvány meglétének ténye már önmagában elégséges adat a cél eléréséhez. A védettségi igazolványon szereplő egyéb adatok, így például az oltás ideje, az adatkezelés szempontjából már nem lehet indokolt és arányos sem. A munkáltató ugyanis nem tud, és nem is jogosult az oltás egyéb körülményei alapján intézkedéseket hozni a beoltott személyre nézve” – teszi hozzá dr. Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Szintén lényeges, hogy a GDPR előírásai alapján és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eddigi ajánlásait és állásfoglalásait alapul véve a védettségi igazolványokról másolatok várhatóan a jövőben sem lesznek készíthetők (ismét csak a megfelelő adatkezelési cél hiánya miatt), de bemutatásuk a munkavállalótól kérhető lesz, és a későbbiekben az igazolvány száma is feljegyezhető lesz, ha ezt a hazai vagy külföldi jogszabályok előírják.

forrás: https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozlemenyek/931-tajekoztato-foglalkozas-egeszsegugyi-alapszolgalatok-es-szakellato-helyek-reszere

Megjelent: 2020. december 31.

Tájékoztatjuk a munkáltatókat, az önkormányzati közfoglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalokat, az illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyeket és a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokat, hogy megjelent az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Foglalkozás-orvostan Tagozatának módosított eljárásrendje a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok járvány kapcsán ellátandó feladatairól. Az Eljárásrend megtalálható és letölthető az alábbi elérhetőségen.

Az Eljárásrend az új koronavírus által okozott veszélyhelyzet megszüntetését követően az elhalasztott időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok (ideértve a járványügyi érdekből elvégzett tüdőszűrő vizsgálatokat is) érvényességének időtartamát a veszélyhelyzet megszüntetését követő 90 napig meghosszabbítja, azzal, hogy a vizsgálatokat be kell ütemezni, és legkésőbb 90 napon belül el kell végezni.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/kirughatnak–ha-nem-oltatom-be-magam-covid-ellen-20201202.html

A vakcinagyártás és -engedélyezés is rohamléptékben halad előre, így hamarosan a munkáltatóknak már az oltásokkal kapcsolatos dilemmákkal kell szembenézniük: kötelezővé tehetik esetleg az oltást egyes munkakörökben vagy kötelesek oltást biztosítani, alkalmazhatók munkajogi szankciók, ha a munkavállaló nincs beoltva?

A munkahelyi oltásokkal kapcsolatban részletszabályokat a fertőző betegségek terjedésével, és így a kötelező és ajánlott oltásokkal kapcsolatos minisztériumi rendelet (18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (Rendelet)) tartalmaz.

A Rendelet meghatározza, hogy milyen esetekben rendelhető el általában kötelezően védőoltás (általában, ha csoportos fertőzés veszélye áll fenn, illetve fertőzött személyekkel kontaktusba kerülők esetén). A munkakörhöz kapcsolódó védőoltásokkal kapcsolatban a Rendelet azt mondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi egészségügyi veszélyeket megfelelően felmérni, és ezeknek a veszélyeknek a csökkentése érdekében köteles biztosítani a veszélyeztetett munkakörben dolgozók védőoltását. A Rendelet emellett külön is kiemeli, hogy bizonyos egészségügyi munkakörökben a munkáltató köteles felajánlani az influenza elleni védőoltást.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) emellett évente kiad egy védőoltásokkal kapcsolatos módszertani levelet, amely meghatározza, hogy mely munkakörökben milyen védőoltások kötelezőek.

Kötelezővé tehető-e a COVID-19 elleni oltás a munkahelyen?

Az NNK 2020-as módszertani levele még nyilvánvalóan nem tartalmazhatott ezekkel a védőoltásokkal kapcsolatban iránymutatást, a 2021-es levelet pedig még nem adták ki. Jelenleg, elegendő információ hiányában a módszertani levél a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban nem is tud még ajánlásokat megfogalmazni.

A hatályos szabályozás szerint a munkáltató abban az esetben tehet kötelezővé védőoltást a munkavállalók számára, ha ezt jogszabály, ideértve az NNK módszertani levelét is, kötelezővé teszi. Tekintettel arra, hogy a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban még nincs konkrét iránymutatás, egyelőre csak a vonatkozó jogszabályok (Egészségügyről szóló törvény, Munka Törvénykönyve, Munkavédelmi Törvény, a Rendelet) általános szabályaira hagyatkozhatunk. Ezek alapján a munkáltatók nem tehetik kötelezővé védőoltások alkalmazását, leszámítva az olyan kivételes helyzetek, mint pl. az olyan egészségügyi munkaköröket, ahol csökkent immunrendszerű betegekkel foglalkoznak vagy ahol az egészségügyi dolgozók kitettsége magas.

A COVID-19-re várhatóan reagálni fognak a jogszabályok is, vagy legalább az NNK ajánlásai, ezért nem zárható ki, hogy a jövőben a fentiek változni fognak és a munkáltatóknak esetleg szélesebb jogkörük lesz a munkahelyen alkalmazandó védőoltásokkal kapcsolatban.

Sok munkajogi vitára számíthatunk a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban. A kérdés ugyanis az, hogy a munkáltató kötelessége biztosítani a munkahelyen az egészéges és biztonságos munkavégzés feltételeit, és bőven előfordulnak olyan munkahelyek, ahol egyéb védőintézkedésekkel (távolságtartás, maszk, tesztelés) ezek a feltételek hatékonyan és hosszú távon nem biztosíthatóak. Így elképzelhető, hogy a jogszabályban védőoltáshoz kötött munkakörökön, munkahelyeken túl lesznek olyan munkáltatók, akik a védőoltás meglétét az adott cégnél munkába lépési vagy munkában maradási feltételként fogják meghatározni. Ezekben az esetekben arról fogunk vitatkozni, hogy egyáltalán kérhet-e a jelentkezőktől ilyen információt a munkáltató; nem diszkriminatív-e így szűrni a munkavállalókat; ez a személyiségi jogi korlátozás feltétlenül szükséges és arányos-e, és ha egyáltalán szabhat ilyen feltételt a munkáltató, milyen kivételeket kell tennie. Nem is beszélve azokról az esetekről, ha a védőoltásnak esetleg egyeseknél mellékhatásai lesznek. A jövőbeli viták száma akkor csökkenthető, ha az állam körültekintően határozza majd meg, hogy milyen munkakörökben kötelező, vagy tehető kötelezővé, illetve ajánlott a védőoltás.

Köteles-e biztosítani a COVID-19 elleni védőoltást a munkáltató?

Feltételezhetően elég szűk körben lesz majd kötelező a COVID-19 elleni védőoltás. A kérdés másik oldala, hogy egyes munkahelyeken a munkáltatónak fel kell-e ajánlania a védőoltás lehetőségét a munkavállaló számára. A Munkavédelmi Törvény alapján a munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosítása. A munkáltató felelőssége meghatározni azt, hogy az adott munkahelyi környezetben hogyan tudja ezt biztosítani. A jelenlegi helyzetben látható, hogy a munkáltatók változó eredményességgel tudják garantálni a biztonságos munkahelyi környezetet, különösen az olyan munkakörökben, ahol a távmunka nem jöhet szóba. Ezért úgy gondoljuk, hogy speciális körülmények között a munkáltatónak kötelessége lehet a védőoltás lehetőségének biztosítása, de ehhez alaposan fel kell mérni, hogy milyen munkakörökről van szó, és hogy más eszközökkel nem biztosítható-e a biztonságos munkavégzés (pl. tesztelésekkel, távolságtartással).

A mostani hírek szerint ingyenes lesz a védőoltás (bár az ingyenesség feltételei és részletei egyelőre nem ismertek), ezért számíthatunk arra, hogy sok munkáltató dönt majd úgy, hogy a munkahelyen beszerzi és biztosítja a munkavállalóknak az oltási lehetőséget az üzemorvoson keresztül.

Szankcionálható, ha a munkavállaló nem oltatja be magát?

Ahol a munkáltató kötelezően nem rendelheti el a védőoltás alkalmazását, ott nem is szankcionálható önmagában az, ha egy munkavállaló nem szeretné magát beoltatni. Ugyanakkor azt szankcionálhatja a munkáltató, ha a munkavállaló nem tartja be a munkáltató által elrendelt egyéb egészségügyi védőintézkedéseket (pl. nem jelenti be, ha fertőzésgyanú áll fenn; nem tartja be a higiéniai és távolságtartási előírásokat; nem hord maszkot stb.). Ezeket a munkáltatói elvárásokat mindenképpen belső szabályzatban kell lefektetni, és a Munka Törvénykönyve által keretek között alkalmazhatóak a szankciók (pl. figyelmeztetés, azonnali hatályú felmondás).

Móricz Ildikó, ügyvéd, OPL Ügyvédi Iroda