Túlóra: amikor mégsem 8 óra a 8 óra – a túlmunka elrendelésének szabályai

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tulora-amikor-megsem-8-ora-a-8-ora-a-tulmunka-elrendelesenek-szabalyai-20241112.html

Az őszi intenzív időszakban – különösen az ünnepek előtt – a munkavállalók többsége bizonyosan szembesül azzal a problémával, hogy megszaporodnak a feladatok, nagyobb a munkateher és ezzel arányosan megnő a munkaidő hossza is. A munkáltatóknak pedig nem árt odafigyelni, hogy hogyan szervezik a munkát, hiszen a vonatkozó jogszabályi előírások be nem tartása komoly következményekkel járhat, hívja fel a figyelmet az act legal Hungary ügyvédi irodájának ügyvédje, Dr. Bognár Ivett. Mik azok a szabályok, amelyekkel a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is érdemes tisztában lenni a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében?

Mikor is beszélünk pontosan túlóráról?

Azt, hogy hetente hány órát dolgozunk, rendszerint a munkaszerződésünk rögzíti, azt pedig, hogy ezeket a munkaórákat mikor, milyen beosztásban vagyunk kötelesek ledolgozni, főszabály szerint a munkáltatónk mondja meg. A munkaidő beosztásának a jogát a munkáltató kivételes esetben átengedheti a munkavállaló részére, ebben az esetben beszélünk kötetlen munkarendről. Ilyen például a vezetők munkaidőbeosztása, hiszen esetükben gyakori, hogy olyankor is akadnak elvégzendő feladataik, amikor a napi 8 órában, 8-tól 4-ig dolgozók munkaideje már lejárt. A kötetlen munkarend egyben azt is jelenti, hogy esetükben túlóráról nem lehet szó, hiszen ilyenkor nincs egy fix időtartam, amin kívül a munkavégzés túlórának számítana

A gyakorlatban azonban nem ez a kötetlen megoldás a jellemző, hiszen a munkavállalók túlnyomó többsége napi 8 órát dolgozik, rendszerint reggel 8-tól délután 4 óráig, heti öt napon, általában hétfőtől péntekig. A felszaporodott feladatok miatt azonban sok munkáltató arra kényszerül, hogy a rendes munkaidőn felül további munkavégzésre kötelezze a munkavállalókat, vagy akkor is behívja őket dolgozni, amikor egyébként a pihenőidejüket töltenék, természetesen megfelelő anyagi kompenzáció mellett. Bizonyára mindenki számára ismerős helyzet, amikor egy feladat befejezése miatt tovább marad este az irodában, vagy a főnöke arra kéri, hogy szombaton is menjen be dolgozni, hogy utolérje magát a feladatokkal, ez tehát maga a túlóra.

Túlóra maximum: mennyi is az annyi? 

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónk naptári évenként 250 óra túlórára kötelezhet minket. Ha év közben kezdünk egy új munkahelyen, ez a szám természetesen arányosan csökken. A túlóra elrendelését főszabály szerint elegendő szóban megtenni, de ha kérjük, a munkáltatónk köteles ezt írásba foglalni. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak egymással abban, hogy ez a 250 órás keret legfeljebb 150 órával túlléphető. Ilyenkor tehát a törvényi előírásoktól eltérően évente akár 400 óra túlórát is elrendelhet a munkáltatónk, ez az ún. önként vállalt túlmunka. Fontos azonban, hogy ha munkavállalóként egyszer ilyen megállapodást kötöttünk az nem tart örökké, ugyanis az ilyen megállapodást a munkavállaló a naptári év végére jogosult felmondani, tehát a következő évtől már nem lesz köteles a törvényben meghatározott 250 óránál többet túlórázni.

Fontos az is, hogy bekövetkezhetnek olyan rendkívüli körülmények, amikor ez a 250 órás korlát szintén átléphető. Ilyen például, ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély következik be, amelynek megelőzéséhez vagy elhárításához korlátozás nélkül rendelhető el rendkívüli munkaidő, tehát ilyen váratlan esemény bekövetkezésekor a munkáltató akkor is elrendelheti a túlórát, ha egyébként már kimerítette az évi 250 órás keretet. Így például ha kigyullad az üzemépület, nincs jelentősége, hogy korábban már ledolgoztuk az évi túlóránkat, ha a főnök behív dolgozni, mennünk kell.

Akkor még hétvégén is?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy elrendelhető-e túlóra például hétvégére vagy munkaszüneti napra. Na de egyáltalán mi a különbség a kettő között. A hétköznapokban ez a két fogalom sokszor összemosódik, de valójában nem ugyanazt jelenti a kettő. A hétvégének a szombati és vasárnapi napok minősülnek, míg a munkaszüneti napokat maga a törvény sorolja fel. Ezek a naptárban a piros betűs ünnepek, azaz január 1. március 15. nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Az említett kérdésre pedig maga a Munka Törvénykönyve adja meg a választ, amikor kimondja, hogy munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő csak olyan munkavállalók részére rendelhető el, akik ezeken a napokon egyébként rendes munkaidőben is foglalkoztathatók, illetve a fentiekben említett rendkívüli körülmények fennállása esetén. Tehát például a rendeltetésüknél fogva munkaszüneti napon is működő munkáltatónál, mint egy étterem vagy több műszakban munkát végző munkavállalók esetén munkaszüneti napra is elrendelhető a túlóra, de ha az elemi csapás május 1-jén következik be, akkor sem lehet kifogás az, hogy munkaszüneti nap van.

Túlóra pótlék: Mi jár ezért nekem? 

A túlóra elrendelésének szabályai mellett a másik talán legfontosabb kérdés az, hogy milyen kompenzáció illeti meg a munkavállalót rendkívüli munkavégzés esetén. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a rendkívüli munkaidő után a munkavállalónak 50 % bérpótlék jár, amelynek összege a rendes munkabérén felül illeti meg a túlórázó dolgozót. Ha tehát az órabérünk 3.000,- Ft, de a főnökünk behív minket szombaton még 4 órára dolgozni, erre a 4 órára az órabérünk másfélszerese, azaz 4.500,- Ft jár. Ha ezt a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása lehetővé teszi bérpótlék helyett szabadidő is biztosítható a munkavállalónak, amely nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szombaton ledolgozott 4 órára tekintettel tehát például 4 napig egy órával hamarabb mehetünk haza, anélkül, hogy ez hatással lenne a fizetésünkre.

Abban az esetben, ha a túlórát a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre rendeli el a munkáltató, a pótlék mértéke 100 %másik pihenőnap biztosítása esetén 50 %. Hasonló módon jogosult a munkavállaló kompenzációra, ha munkaszüneti napon túlórázik. Fontos azonban tudni, hogy vasárnapi rendkívüli munkavégzés esetén nem csak a túlóráért járó bérpótlék, hanem a vasárnapi pótlék is megilleti a munkavállalót, amely szintén 50 %. Az előbbi példánál maradva, ha túlórát szombat helyett vasárnap végezzük, a ledolgozott 4 órára 3.000,- Ft helyett 6.000,- Ft jár nekünk.

A rendkívüli munkaidőre tekintettel járó szabadidőt, vagy másik pihenőnapot záros határidőn belül – a túlórát követő hónapban, illetve az adott munkaidőkeret vagy elszámolási időszak végéig – ki kell adni a munkavállaló részére. Ennek kapcsán a felek megállapodása biztosíthat némi mozgásteret a munkáltató részére, a munkavállalóval kötött megállapodás alapján ugyanis a szabadidő vagy a pihenőnap a tárgyév végéig is kiadható. 

A fentieket összefoglalva elmondható, hogy bár a túlórázás meglehetősen gyakori jelenség, a gyakorlatban sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nincsenek teljesen tisztában az erre vonatkozó szabályokkal. A dolgozók jelentős összegektől eshetnek el azáltal, hogy nem tudják pontosan mire jogosultak, ha a főnök túlórát rendel el, a munkáltatók pedig egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során alkalmazható szankciók kiszabását kockáztatják, ha nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően járnak el a túlóra elrendelése vagy kompenzálása során, foglalja össze act legal Hungary ügyvédi irodájának ügyvédje, Dr. Bognár Ivett.

A VOSZ Egészségügyi Tagozatának tájékoztatása és állásfoglalása a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokról – VAN VOSZ VÁLASZ

forrás: https://vosz.hu/vosz-info/a-vosz-egeszsegugyi-tagozatanak-tajekoztatasa-es-allasfoglalasa-a-munkakori-orvosi-alkalmassagi-vizsgalatokrol-van-vosz-valasz?fbclid=IwY2xjawF8_DJleHRuA2FlbQIxMQABHR62wfRg07ojtolFg0HBle1gpCXP9KpT4zEHdGK_f-8w63Nx1PvoNBQ2Yg_aem_YDk9H58eNhPzYl9WPn3MEw

Tisztelt Munkáltatók!

Bizonyára Önök számára is ismert, hogy 2024. szeptember 1-től az 1993. évi munkavédelemről szóló törvény munkaalkalmassági vizsgálatokat érintő passzusai megváltoztak. Az Mvt. 49.§-ának 2024. szeptember 1-jén életbe lépő módosítása azt jelenti, hogy a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok ott kötelezőek:

  • ahol a munkáltató úgy dönt, hogy munkavállalói számára ezt kötelezővé teszi, vagy
  • külön jogszabály ezek elvégzését előírja.

Időközben egyes – de nem teljeskörű – ágazatokat érintő minisztériumi szintű rendeletek is hatályba léptek, melyek tételesen felsorolják azokat az expozíciós, munkahelyi körülményeket, ahol a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése továbbra is egyértelműen kötelező. Fel szeretnénk ugyanakkor hívni a figyelmét, hogy külön jogszabály alatt nem csak az ágazati miniszterek által most kiadott rendeletek, hanem mindazon hatályos jogszabály értendő (jelenleg nagyságrendileg 30 körüli), ami a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzését előírja.

 A fenti változásoktól függetlenül ugyanakkor:

  • a munkáltató (2024. szeptember 1-jét követően is) kötelezett minden munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítására (Mvt. 58.§)
  • a munkáltató a munkavállalót csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas (Mvt. 50.§)
  • a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészségének fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, illetve mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti

Fontos kiemelni, hogy azokban a munkakörökben, ahol külön ágazati jogszabály nem kerül kiadásra, illetve a munkáltató nem rendeli el ezen vizsgálatokat, a munkáltató döntési kompetenciájába tartozik majd annak elbírálása, megítélése, hogy az Mvt. 49.§ (1) bekezdésében, illetve az Mvt. 50.§-ban előírt kötelezettségek, feltételek teljesülnek-e. Mindez jelentősen előtérbe helyezi a munkáltatói felelősségnek a kérdését.

Orvos szakmai, ellátás szervezési szempontból, de nem jogalkalmazói szemszögből az alábbi gondolatokat érdemes továbbá megfontolni:

  • képernyő előtti, fokozott pszichés megterheléssel járó munkavégzés és az ülőmunka is jelentős ergonómiai kockázatnak, valamint a pszichés és pszichoszociális tényezők kockázatának teszi ki a munkavállalót
  • fizikai aktivitás hiánya, ülő testhelyzet miatti elhízás, metabolikus szindróma, cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, szív és érrendszeri megbetegedések, alsó végtagok visszérbetegsége, mélyvénás trombózis, daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata fokozódik (emlő, petefészek, prosztata, vese daganatok)
  • nem megfelelő vagy kedvezőtlen ergonómiai tényezők esetén a váz- izomrendszeri és perifériás idegrendszeri betegségek kialakulásának kockázata nő
  • a folyamatos képernyő fixáció, a csökkent pislogás szám a szemizmok folyamatos összehúzódása és a könnyfilm csökkenése fájdalmat, olvasási nehézséget, égő, szárazság érzést okozhat, hosszú távon a szem károsodását okozhatja
  • az adminisztratív munkavállalók kb. 7 százaléka olyan krónikus betegségben szenved, amely folyamatos kontroll vizsgálatokat és terápiát igényel. Az aktív munkavállalói réteg számára a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás egy helyben hozzáférhető szolgáltatást jelent a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalói réteg számára állapotuk ellenőrzése, receptekkel való ellátásuk szempontjából
  • a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok jelentős szerepet vállalnak a munkahelyi prevenciós tevékenységben, az irodai munkavállalók védőoltásokkal való ellátásában
  • becslésünk szerint a nagyságrendileg 1 millió irodai munkavállaló 3 százaléka munkavégzés céljából céges gépjárművet vezet, és ezen személyek évenkénti alkalmassági vizsgálata mellett a gépjárművezetői engedély alkalmasságának az elbírálása is a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatkörébe tartozik

A fenti sorokból jól értelmezhető, hogy a területet érintően jelen pillanatban nem valósult meg a jogharmonizáció, az 1. számú mellékletben a teljesség igénye nélkül szeretnénk bemutatni azokat az egyéb joghelyeket, melyek a szeptember 1-től hatályos módosítástól függetlenül meghatározzák a munkáltatók és a velük szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók feladatait. Összefoglalónkat a megfelelő helyzetértékelés elősegítse céljából készítettük, hiszen a változások a munkavállalók többségénél (akik valamilyen fizikai, kémiai, zaj, hőmérséklet, biológiai, járványügyi stb. expozíció alatt állnak) egyáltalán nem változtatják meg a vizsgálatok rendszerét és célját, illetve azok alaposságát. Ugyanakkor a VOSZ elnökségének és Egészségügyi Tagozatának álláspontja szerint azok a munkáltatók döntenek helyesen, akik minden munkavállalójuk esetében megtartják a megfelelő alaposságú munkaköri alkalmassági vizsgálatokat   (fizikális belgyógyászati vizsgálat, szemészet, EKG, labor stb.), még az adminisztratív területen dolgozók számára is. Fenti gondolatokat erősíti, hogy továbbra is fennáll az a kormányzati szándék, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók visszakapják azokat a korábban elvett jogosítványaikat (beutalás laboratóriumi és egyéb vizsgálatokra, szűrővizsgálatokban való részvétel, gyógyszerfelírási jogosultság kiterjesztése), melyek hozzájárulhatnak munkavállalók egészségének hatékonyabb megőrzéséhez, valamint az aktív munkavállalói réteg számára az egészségügyi ellátáshoz való könnyebb hozzáféréshez.

1. számú melléklet – Munkavédelmi törvényben, valamint egyéb alacsonyabb szintű jogszabályokban meghatározott foglalkozás-egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó munkáltatói kötelezettségek

A munkáltatók foglalkozás-egészségügyi szolgáltató / szolgáltatás hiányában a Munkavédelmi törvényben (1993. évi XCIII. tv), valamint egyéb alacsonyabb szintű jogszabályokban rögzített alábbi munkáltatói feladatokat nem, vagy csak részlegesen teljesítik, ha nem folytatják az alkalmassági vizsgálatok rendszerét és a rendelőn kívül végzett munka- egészségügyi szaktevékenységet:

  • külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását

     (27/1996 NM rendelet és Munkavédelmi Törvény)

  • munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát – a helyi körülmények figyelembevételével – meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül

     (27/1995 NM rendelet és Munkavédelmi Törvény)

  • a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítását

     (27/1995 NM rendelet és Munkavédelmi Törvény)

  • a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását

                   (27/1995 NM rendelet és 33/1998 NM rendelet)

  • a munkahelyi veszélyforrások feltárását (27/1995 NM rendelet)
  • munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldását

    (27/1995 NM rendelet)

  • a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozását

    (Munkavédelmi Törvény)

  • munkabalesetek kezelését, dokumentációját és munkaegészségügyi véleményezését (Munkavédelmi Törvény)
  • a kockázatértékelés munkaegészségügyi szempontú felülvizsgálatát, véleményezését, illetve közreműködését az elkészítésében

     (Munkavédelmi Törvény)

  • a munkavállalók látásvizsgálatát és munkaszemüveg igazolás kiadását a képernyős munkához ugyanis „a munkáltató köteles – a külön jogszabályba előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését”

    (50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 5.§ (1))

  • előzetes alkalmassági vizsgálatok munkajogi biztosítását, ugyanisminden újonnan belépő munkavállaló az előzetes alkalmassági vizsgálatakor nyilatkozatot ír alá a korábbi betegségeiről, fennálló egészségkárosodásáról, esetlegesen megváltozott munkaképességéről és kijelenti, hogy nincs eltitkolt megbetegedése. Amennyiben nem történik meg a belépéskor az előzetes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat, úgy a fenti nyilatkozat sem kerül aláírásra, ezért munkahelyen bekövetkező akut rosszullét, munkabaleset bekövetkezése, vagy foglalkozási megbetegedés kialakulása esetén kérdésessé válhat, hogy a munkavállaló – esetleg a belépése előtt is fennálló – megbetegedése szerepet játszhatott-e annak bekövetkezésében (pl. epilepsziás megbetegedések, súlyos diabetes, szívritmuszavarok, pszichiátriai kórképek, eszméletvesztéssel járó rosszullétek, stb.) A munkavállalók előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálata lehetőséget biztosít a meglévő betegségek feltárására és az elhanyagolt/gondozatlan esetekben az alkalmasság korlátozásán keresztül a terápiás útra vissza tudja terelni a munkavállalót, amely a saját életminőségén kívül a munkahelyi teljesítményére és a munkabiztonságra is hatással lehet.

              (33/1998 NM rendelet alapján)

  • gyakori és/vagy hosszú keresőképtelenség utáni munkavállalás, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát, ugyanis 30 napot meghaladó keresőképtelen állomány esetén a munkáltató továbbra is köteles soron kívüli alkalmassági vizsgálatra küldeni az érintett munkavállalót.

    (33/1998 NM rendelet alapján)

  • munkaképes állapot elbírálását, különösen a krónikus egészségkárosodásban szenvedőknél (pl. pszichiátriai megbetegedések, idegrendszeri megbetegedések (pl. epilepszia), anyagcsere-megbetegedések (pl. diabetes), súlyos magas vérnyomással kezelt munkavállalók, előrehaladott onkológiai, szív-érrendszeri, mozgásszervi, érzékszervi megbetegedések esetében.

    (33/1998 NM rendelet és a Munkavédelmi Törvény 49. §. (1) bekezdése alapján)

  • a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával összefüggő munkaegészségügyi tanácsadást és orvosi vizsgálatok elvégzését
  • munkaegészségügyi szaktanácsadást speciális szakértelmet igénylő esetekben pl. orvosszakértés, tanácsadás hatósági ügyek kezelésében, illetve kártérítési ügyek megelőzésében, kárenyhítésében

Továbbra is hatályos jogszabályi környezet:

  • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Munkavédelmi Törvény)
  • 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
  • 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet: a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
  • 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet: a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
  • 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet: a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
  • 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet: az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
  • 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet: a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
  • 2. számú melléklet – Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek
  • Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért.
  • Döntés szükségessége

a) nehezen áttekinthető helyzetben,

b) új helyzetekben,

c) hiányos információk alapján,

d) ellentmondó információk alapján,

e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján,

f) egymást gyorsan követő problémákban.

  • Alkotó szellemi tevékenység

a) zavaró ingerek környezetében,

b) különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján.

  • Rutin szellemi munka

a) időkényszer viszonyai között,

b) rövid idejű, egyszerű feladat változtatás nélküli állandó ismétlésével,

c) tartósan szükséges akaratlagos figyelemmel.

  • Különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos, gyors váltogatása időkényszer vagy különleges figyelmi követelmény, illetve fokozott felelősség eseteiben.
  • Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés.
  • Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben.
  • Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási, ápolási-gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási tevékenységet végzők.
  • Szakképzett ápolói munkát végzők elmeosztályokon, elmeszociális otthonokban, súlyos fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói, traumatológiai, intenzív osztályokon, krónikus és baleseti belgyógyászati osztályokon (öngyilkossági kísérletet tett betegeket ellátó osztályokon), onkológiai osztályokon, detoxikálókban, krónikus elmegyógyászati osztályokon, valamint drogambulancián, illetve -osztályokon.

2024. október 16.

VOSZ Egészségügyi Tagozata

Foglalkozás-egészségügy: tervezet volt, jogszabály nincs

Bonyodalmak a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok körül: tervezet volt, jogszabály nincs

forrás: https://adozona.hu/munkajog/foglalkozasegeszsegugyi_vizsgalat_munkakor__EZCIXJ

2023. év végén a kormányzat döntött arról, hogy 2024. szeptember 1. napjától megszünteti a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat. Ettől az időponttól kezdődően ilyen vizsgálatot külön jogszabály vagy a munkáltató írhat elő. Habár a határidő eltelt, a kapcsolódó jogszabályok nem születtek még meg. A jelenlegi ködös helyzetben megpróbáljuk feltárni a hatályos szabályokat, kötelezettségeket.

Ezek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) meghatározza az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkavállaló ezek szerint csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, illetve mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálat tekintetében általános jelleggel azonban megszűnt a kötelező orvosi vizsgálat. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a jogszabályon túl a munkáltató is előírhatja ugyanezt a saját döntésével. A munkáltató mindkét esetben továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A hivatkozott jogszabályok azonban váratnak magukra.

BM jogszabály, amelyet nem hirdettek ki, de a kormányhivatal erről nem tud

A Belügyminisztérium 2024. augusztus 21-én a honlapján véleményezésre közzétett egy jogszabálytervezetet, mely 2024. szeptember 1. napjával munkaköröket jelöl ki, amelyeknél az orvosi vizsgálat elvégzése kötelező. A BM rendelet az expozíció alapján határozza meg azon, fizikai munkavégzéssel járó munkaköröket, ahol mindenképpen marad a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat.

Habár a rendelet szeptember 1. napjával lépett volna hatályba, ez több, mint 3 héttel a határidőt követően sem történt meg. Ennek ellenére érdekességképpen egy kormányhivatal már jelen időben, megtörtént eseményként számolt be a BM rendelet kihirdetéséről, és a szabályozás változásának okáról (azóta már észlelték, hogy nincsen jogszabály, és a cikket is eltávolították).

A szeptember 1. napját megelőző szabályokat nem helyezték hatályon kívül

Annak ellenére, hogy a jogalkotó az Mvt. szabályait megváltoztatta, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat szabályozó, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM rendelet hatályon kívül helyezése nem történt meg.

A rendelet az előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá a záróvizsgálatokat szabályozza. A rendelet 4. §-a szerint előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni többek között a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. A jogszabályt utoljára 2023. december 13. napjával módosították.

A képernyő előtti munkavégzés szabályai még hatályban vannak

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet szerint minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, illetve amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elvégzése kötelező! A jogszabály azt is előírja, hogy a munkavállaló – a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles a rendeletben meghatározott vizsgálaton részt venni.

dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő