Pörög a sajtóban a katasztrófavédelem félretájékoztatása

forrás: https://www.langlovagok.hu/13903/porog-a-sajtoban-a-katasztrofavedelem-felretajekoztatasa/

Pörög a sajtóban a katasztrófavédelem félretájékoztatása

Alapvető félreértés van a lakóépületek menekülési útvonalán a növények elhelyezhetőségéről.

Milliós bírság járhat a folyosón hagyott muskátliért címmel jelent meg írás március 26-án a kemma.hu-n. A Hova tehetjük a muskátlit kérdés feltevése után a cikkben így fogalmaznak: „Ez azt jelenti, hogy a szép virágállványok, biciklik, cipőtartók, sőt még egy-egy kerti szék is problémát okozhat. A jogszabály kimondja, hogy a menekülési útvonalakat minimum 110 centiméter szélességben szabadon kell hagyni, az újabb épületek esetében pedig már 120 centiméter szükséges. Ha ezt valaki megszegi, a hatóságok nem kegyelmeznek: a bírság összege akár 500 ezertől 1 millió forintig is terjedhet!”

A cikk ezt is tartalmazza: „– Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el kizárólag a következő kitétellel – lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális, 1,1 méter alá nem szűkítik le – válaszolta megkeresésünkre a vármegye tűzbiztonsági szakembere.”

Pár órával később a 24.hu is foglalkozott a témával:

„A panellakások folyosóin és közös tereiben tárolt virágokért, szekrényekért és egyéb tárgyakért komoly tűzvédelmi bírság jár, írja a kemma.hu.

Benke István Roland tűzoltó százados, a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiemelt főelőadója a lap megkeresésére válaszolva arról beszélt,

lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el kizárólag a következő kitétellel – lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális, 1,1 méter alá nem szűkítik le.

Ha ezt valaki megszegi, a hatóságok nem kegyelmeznek: a bírság összege akár 500 ezertől 1 millió forintig is terjedhet.”

Ehhez képest

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) így rendelkezik:

„205. § (1) Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.

(2)  Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem helyezhetők el.

(3)  Lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.”

A jogszabály tehát a menekülési útvonalon a növények tárolását úgy engedi, hogy a kiürítéshez szükséges szabad szélesség megmaradjon. Az, hogy ez a szélesség mennyi, a létesítéskor érvényben lévő szabályok alapján tervező számítja ki. Ez a szám nem keverendő össze a Kiürítés témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 6.2.4.1. pontjánál a 3. táblázatban lévő 1,1 méterrel, ami a mostani létesítéseknél a menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét adja meg 50 fő áthaladó létszámig.

Az OTSZ azért fogalmaz minimális méretről, mert egy folyosó lehet akár 3 méter széles is, de ha a kiürítéshez elegendő 1,6 méter, akkor a fennmaradó részre rakhatóak virágok.

Amúgy a növények nem megfelelő elhelyezése miatt a bírság mértéke nem 500 ezertől 1 millió forintig terjed, a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 8. sora 30 ezertől 800 ezer forintig rendeli el a tűzvédelmi bírság mértékét ebben az esetben:

„épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése a 7. sortól eltérő egyéb esetben”

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. § (3) bekezdés d) pontja szerint ennél a szabálytalanságnál közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

Van baj a toronyban

A sajtóban megjelent cikkek téves tartalma miatt a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz fordultunk. Benke István Roland tű. százados, szóvivő-helyettes így válaszolt:

„A kemma.hu újságírója telefonon megkereste igazgatóságunkat és az iránt érdeklődött, hogy mekkora az a legkisebb távolság, amit a lépcsőházakban tartani kell, ha valaki virágot szeretne kihelyezni?

Kérdésére a legegyszerűbb, legközérthetőbb általános választ adtuk, hogy 110 centiméter.

Igazgatóságunk tűzvédelmi hatáskörrel, ellenőrzéssel, bírsággal kapcsolatban nem kapott kérdést, arról anyagot a szóban forgó médiumnak nem küldött. Ennek ellenére egy terjedelmes, pontatlan cikk jelent meg, amelynek a pontosítását azonnal kértük, egyben tájékoztattuk az újságírót a hatásköri változásokról.”

A válaszból egyértelműen kiderül, a katasztrófavédelemnél nem értik az OTSZ-t, a téves tájékoztatásukkal veszélybe sodorhatják az embereket.

Nincs megállás

A téves információ ragadós, a Békés Megyei Hírlap április 3-i számában a Tűzveszélyes a lépcsőházban tárolt babakocsi és kerékpár című cikkben is azt írják, a növények elhelyezésénél elég az 1,1 méter.

A sonline.hu pedig szintet is lépett, március 26-án a Szólt már a közös képviselő? Súlyos bírság várhat a társasházak lakóira című cikkükben azt a látszatot keltik, mintha a langlovagok.hu-n jelent volna meg olyan, hogy a „menekülési útvonalakat 110 centi szélességben (2015. március 5-e után épült ingatlanoknál 120 centi szélességben) szabadon kell hagyni.” Itt már növényekről sincs szó, az írásuk teljesen félrevezető. Hiába jeleztük többször is e-mailben, hogy valótlan hivatkozás szerepel a cikkben egy téves állításnál, nem reagáltak, nem javították, és az impresszumban megadott központi telefonszámon se lehetett illetékest elérni

Mikor kötelező a munkahelyi képzés? Amit minden dolgozónak tudnia kell

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/mikor-kotelezo-a-munkahelyi-kepzes-amit-minden-dolgozonak-tudnia-kell

A munkaviszony részeként sok esetben felmerülhet a kérdés: kötelezhet-e a munkáltató egy dolgozót arra, hogy részt vegyen egy képzésen? Milyen jogai és kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkavállalóknak? Nézzük meg a legfontosabb tudnivalókat!

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a dolgozói megfelelő tudással és készségekkel rendelkezzenek a munkájuk elvégzéséhez. Ezért különböző típusú képzéseket írhat elő, például:

  • Betanítás: Az új munkavállalók beilleszkedését segítő oktatás.
  • Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás: Minden munkavállaló számára kötelező, hogy biztonságosan végezhesse a feladatait.
  • Szakmai továbbképzés: A munkavégzéshez szükséges tudás fejlesztésére szolgál.

Kötelezhet a munkáltató képzésre?

Igen, a munkáltató előírhat képzést, ha az szükséges a munkakör ellátásához. Ez lehet:

  • belső oktatás a cégnél,
  • online tanfolyam,
  • hosszabb, iskolarendszerű képzés is.

Fontos, hogy ha a képzés kötelező, akkor annak költségeit a munkáltató állja, és a képzésre fordított idő munkaidőnek számít, tehát a dolgozó ez idő alatt is bért kap.

Megtagadható a kötelező képzés?

Alapesetben nem, hiszen a munkavállalónak kötelessége részt venni rajta. Ha ezt jogos indok nélkül megtagadja, akár munkaviszonya is megszűnhet.

Viszont egyes esetekben a dolgozó elutasíthatja a részvételt, például ha:

  • a képzés túlzott terhet ró rá (pl. hosszú külföldi képzés, amely akadályozza családi életét),
  • a munkáltató nem ad egyértelmű utasítást a képzés elvégzésére.

Önkéntes és kötelező képzések közötti különbség

Nem minden képzés kötelező. Ha a dolgozó saját döntése alapján szeretne tanulni, akkor ezt önállóan kell finanszíroznia és a saját idejéből kell megoldania.

Viszont ha a munkáltató és a dolgozó közösen döntenek egy képzésről, tanulmányi szerződést köthetnek. Ebben a cég vállalja, hogy támogatja a tanulmányokat (pl. anyagilag vagy szabadidő biztosításával), a dolgozó pedig vállalja, hogy a képzés után meghatározott ideig a vállalatnál marad.

Speciális szabályok bizonyos munkavállalókra

Bizonyos szakmákban speciális szabályok is érvényesek:

  • A közszférában dolgozók tanulmányi munkaidő-kedvezményt kaphatnak.
  • Azok a munkavállalók, akik alapfokú tanulmányaikat végzik, mentesülnek a munkavégzés alól a tanuláshoz szükséges időre, és távolléti díj is jár nekik.

Összegzés

A munkáltató előírhat képzéseket, amelyek elvégzése kötelező lehet, de ezek költségeit neki kell állnia, és munkaidőnek számítanak. A dolgozó csak kivételes esetekben tagadhatja meg a részvételt. Az önkéntes képzések esetén a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak a támogatás feltételeiről.

A folyamatos képzés előnye mindkét fél számára jelentős: a munkavállaló fejlődik, a munkáltató pedig egy képzettebb, hatékonyabb munkaerővel számolhat.

Ezekből a szektorokból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/ezekbol-a-szektorokbol-kerul-ki-a-legtobb-feketen-foglalkoztatott-munkavallalo-20250114.html

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2024-es harmadik negyedévére vonatkozó országos összefoglaló jelentése szerint az építőipari ágazatban tevékenységet végző foglalkoztatók körében valósul meg leginkább a feketefoglalkoztatás, e miatt kerül sor a legtöbb intézkedésre és továbbra is ez a jogsértés érinti a legnagyobb munkavállalói létszámot. Szeptember 30-ig a hatóság országosan 10 439 munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta, amely során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértést.

Ha összevetjük a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések III. negyedéves (2024. január 1. – szeptember 30.) számait a 2023. III. negyedévével, akkor mind az ellenőrzések számában (2023. szeptember 30-ig: 11 053 db), mind a szabálytalan munkáltatók arányában (2023. szeptember 30-ig 67 %) csökkenés tapasztalható.

2024. III. negyedévben kevesebb munkavállaló (40 331 fő) került ellenőrzés alá az előző év hasonló időszakához képest (2023. szeptember 30-ig 40 424 fő), de arányaiban kevesebb munkavállalói létszámot is érintett munkaügyi jogsértés (2023. szeptember 30-ig 61 %).

A legtipikusabb jogsértés a feketefoglalkoztatás

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján továbbra is gyakran előforduló jogsértés a feketefoglalkoztatás. A szabálytalanság 2024. szeptember 30. napjáig az ellenőrzött munkavállalók 13,46 %-át (5 430 fő) érintette. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz (40 331 fő) viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év ugyanezen időszakában mért arányaihoz képest jelentősen kevesebb (2023-ban 15,67 % volt az arány).

Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 41,5 %-a (2 256 fő) az építőipari ágazatból került ki. Ez az arány az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkent (2023. III. negyedév: 48,2%, 3 058 fő).

Ha az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókat figyeljük meg, emelkedés (25,29 %-ról 27,53%-ra változott) látható.

A mezőgazdasági ágazatból került ki az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 7,6 %-a (412 fő).

Az egyes ágazatokban az ellenőrzéssel érintett munkavállalókat tekintve a vagyonvédelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban növekedés tapasztalható a 2023. évi első háromnegyed évhez képest.

Az összes ellenőrzött és feketén foglalkoztatott munkavállaló arányszáma csökkent az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Azonban a javuló tendencia ellenére még mindig az építőiparból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, a főbb ágazatokon kívüli úgynevezett „egyéb” ágazatok és a kereskedelem.

A feketefoglalkoztatással összefüggésben a korábbi évek ellenőrzési tapasztalataihoz hasonlóan megállapítható, hogy a leggyakoribb szabálytalanság a jogviszonyok – mind a munkajogviszony, mind az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony – bejelentésének elmulasztása.

A korábbi évekhez hasonlóan a foglalkoztatók a bejelentések elmaradása okaként „próbamunkára” hivatkoznak – azaz akkor jelenti be a munkavállaló jogviszonyát és köt vele írásba foglalt munkaszerződést, ha a munkavállaló „megfelelt” ezen a „próbamunkán” – azonban ez továbbra sem fogadható el kimentési okként. A bejelentések elmaradásával összefüggésben számos munkáltató próbálja a felelősséget más valakire hárítani, ezért találkozik a hatóság olyan hivatkozásokkal is, miszerint a felelősség a könyvelőt vagy más, a bejelentés megtételével megbízott személyt/munkavállalót terheli, vagy a bejelentés a szakmai rendszer hibája miatt maradt el. A nehezen megközelíthető munkavégzési helyeken a munkáltatók továbbra is bíznak abban, hogy a területi akadályok miatt elmaradnak a hatósági ellenőrzések, ezért szándékosan nem jelentik be a munkavállalókat, amelyek leginkább az építőipari és a mezőgazdasági ágazat területén működő vállalkozásoknál volt tapasztalható.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bejelentés elmaradásának hátterében a közterhek befizetésének szándékos elkerülése, illetőleg az időbeli korlátok kijátszására irányuló akarat áll. Ha egy munkáltató havi 15 napnál többször foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja kijátszani az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.

Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett szintén többször előforduló szabálytalanság. Ezt azonban nehéz bizonyítani, mert a jogsértéssel érintett és a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozatot tenni.

Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás esetén azok a munkáltatók, akiknek nem áll szándékában bejelentés nélkül foglalkoztatni a munkavállalókat, elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mert az a céljuk, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását ezért elhalasztják, és ekkor fordul elő, hogy el is felejtik a munkaszerződést írásba foglalni.

Egyre ritkább a – téves jogszabály alkalmazás miatti – színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás.

A harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatása az alábbi formákban fordult elő:

  • nem rendelkeztek érvényes tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel
  • engedélyben megjelölt munkavégzési helytől eltérő munkahelyen kerültek foglalkoztatásra
  • lejárt érvényességű engedéllyel végeztek munkát
  • érvényes adóhatósági bejelentés hiányában foglalkoztatták.

Ágazati megoszlásban tekintve a harmadik országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos jogsértések nagyobb létszámban érintették az építőipar, az egyéb ágazatok, a feldolgozóipar, gépipar és a kereskedelem területén munkát végző munkavállalókat. A vagyonvédelem területén nem tárt fel a hatóság ilyen irányú jogsértést 2024. szeptember 30. napjáig.

A feketefoglalkoztatás mellett a másik leggyakrabban előforduló szabálytalanság az építőiparban a munkaidő-nyilvántartás vezetésének hiánya. A munkáltatók elmondása szerint a munkaidő-nyilvántartás vezetése és a munkavégzés helyén való tárolása nehézségekkel jár, ezért gyakran inkább nem vezetik azt, ezzel azonban a rendkívüli munkavégzés nyilvántartását és annak ellentételezését kerülik el. Az ellenőrzések során sok esetben nem is tudnak nyilvántartást bemutatni a hatóság munkatársainak.

Összegzés

• 2024. szeptember 30-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság országosan 10 439 munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta, amely során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértést, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (40 331 fő) 55 %-át érintették.
• 2023. III. negyedévéhez viszonyítva mind az ellenőrzések számában (2023. szeptember 30-ig: 11 053 db), mind a szabálytalan munkáltatók arányában (2023. szeptember 30-ig 67 %) csökkenés tapasztalható.
• 2024. III. negyedévben kevesebb munkavállaló (40 331 fő) került ellenőrzés alá az előző év hasonló időszakához képest (2023. szeptember 30-ig 40 424 fő), de arányaiban kevesebb munkavállalói létszámot is érintett munkaügyi jogsértés (2023. szeptember 30-ig 61 %).
• Az ellenőrzési tapasztalatok alapján továbbra is gyakran előforduló jogsértés a feketefoglalkoztatás. A szabálytalanság 2024. szeptember 30. napjáig az ellenőrzött munkavállalók 13,46 %-át (5 430 fő) érintette. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz (40 331 fő) viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év ugyanezen időszakában mért arányaihoz képest jelentősen kevesebb (2023-ban 15,67 % volt az arány).
• Az egyes ágazatokban az ellenőrzéssel érintett munkavállalókat tekintve a vagyonvédelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban növekedés tapasztalható a 2023. évi első háromnegyed évhez képest.
• Az összes ellenőrzött és feketén foglalkoztatott munkavállaló arányszáma csökkent az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Azonban a javuló tendencia ellenére még mindig az építőiparból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, a főbb ágazatokon kívüli úgynevezett „egyéb” ágazatok és a kereskedelem.
• A munkaidővel (munkaidő-beosztás, munka keret) és a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések száma továbbra is meghatározó.
• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül az elszámolással (bérjegyzékkel) kapcsolatos szabálytalanságok voltak a legjellemzőbbek.
• A korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan elmondható, hogy a vizsgálatok túlnyomó része a kiemelt ágazatokra (építőipar, kereskedelem, vendéglátás, feldolgozóipar) irányult, mert itt vannak a leginkább súlyos munkaügyi jogsértések.

Forrás: a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok 2024. harmadik negyedéves beszámolói