COVID-19: Az új variánsok tünetei

COVID-19: Az új variánsok tünetei a felső légúti fertőzések tüneteihez hasonlóak

forrás: https://www.nnk.gov.hu/index.php/nnk-kiemelt-hirek/2702-covid-19-az-uj-variansok-tunetei-a-felso-leguti-fertozesek-tuneteihez-hasonloak.html

A COVID-19 különböző variánsai továbbra is világszerte jelen vannak, azonban a kórházi kezelést igénylő betegek, továbbá a halálozások száma jelentősen kevesebb, mint a pandémia idején. Ez egyrészt a kezdetben kampányszerűen végzett, magas átoltottságot biztosító védőoltásnak, másrészt annak köszönhető, hogy gyakorlatilag már alig van olyan ember, aki ne találkozott volna a vírussal, és így már a Föld lakossága rendelkezik egy alapimmunitással a SARS-CoV-2 vírus ellen.

a kép forrása: who

Hazánkban jelenleg a JN.1 leszármazási vonal alvariánsai, elsősorban a KP.3 dominálnak, de a 35. héttől az Európában egyre gyorsabban terjedő, rekombináns XEC variáns is kimutatható. Az XEC az omikron két korábbi alváltozatának, a KS.1.1-nek (FLiRT) és a KP.3.3-nak (FLuQE) a hibridje. Mindkét alváltozat a vírus tüskefehérjéjében bekövetkezett mutációkkal rendelkezik, amelyek hatékonyabbá teszik a kötődést az emberi sejtekhez. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezek a variánsok már nem okoznak olyan ​súlyos megbetegedéseket, mint a korábbi változatok, tünetei pedig megegyeznek a felső légúti fertőzések szokásos tüneteivel. A leggyakoribb tünetek közé tartozik: magas láz, hidegrázás, fej-, izom- és torokfájdalom, orrnyálkahártya-gyulladás, köhögés.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) májusban a 2024/2025-ös szezonra   alkalmazandó COVID-19 vakcinák tekintetében  már az ebbe a vonalba tartozó JN.1 variánsok ellen védelmet nyújtó vakcinára adott javaslatot. A WHO ajánlását követően, azzal összhangban, a beszerzést az NNGYK azonnal elindította. Az új variánsra kifejlesztett vakcina jelenleg még nem elérhető a gyógyszer-kereskedelmi forgalomban. A vakcina hazai elérhetőségéről, amikortól a lakosság kérheti az oltást, időben tájékoztatást adunk.

Hasonlóan az influenza elleni védőoltáshoz a koronavírus elleni védőoltás is egyre inkább szezonális jellegűvé válik, és elsősorban azok számára ajánlott, akik a súlyos betegségük miatt magas kockázatú csoportokba tartoznak, mint pl. a szív-, érrendszeri, krónikus tüdő-, máj- és vese-betegségben szenvedők, csökkent immunitással rendelkező személyek, illetve az idősek.

A őszi-téli időszakban az akut légúti fertőzések számának emelkedése várható, ezért ebben az időszakban fokozottan tartsuk be az általános személyi és higiénés szabályokat: elengedhetetlen a gyakori kézmosás, a rendszeres szellőztetés, a rutinszerűen megérintett felületek gyakori tisztítása, illetve a köhögési etikett betartása. Ha betegnek érezzük magunkat, ne menjünk közösségbe, és vegyük fel a kapcsolatot háziorvosunkkal. 

Az üzemorvosi vizsgálatról

Nem törlik el, csak az irodai dolgozók részére nem kell biztosítani az üzemorvosi vizsgálatot

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/nem-torlik-el-csak-az-irodai-dolgozok-reszere-nem-kell-biztositani-az-uzemorvosi-vizsgalatot-20240916.html

Nagyjából évente négymillió munkavállalót érintenek a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok. Ezek közül körülbelül egymillió szellemi munkakört (irodai dolgozót) érint a most hatályba lépett jogszabályváltozás. Szakemberek az egészségmegőrzés fontossága miatt továbbra is azt javasolják a vállalatoknak, hogy a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói szerződéseket tartsák fenn, mondta az Economxnak Kirschner András, a Swiss Medical Services Kft. orvosigazgatója, aki a Vállalkozók Országos Szövetségében (VOSZ) az egészségügyi tagozat foglalkozás-egészségügyért felelős elnökségi tagja is.

A napokban jelent meg a HR Portálon a Jalsovszky ügyvédi iroda összefoglalója a munkaalkalmassági vizsgálatokról. Az ügyvédi iroda szakértői azt írták: szeptember 1-jétől már nem kötelező általánosságban a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálata, az már csak szűk körben és külön meghatározott munkakörök esetén terheli a munkáltatókat. Ugyanakkor Kirschner András szerint a jövőben ezzel ellentétben csak szűk körben nem kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat, a munkakörök többségénél változatlanul kötelező

Kirschner András az Economxnak nyilatkozva elmondta: a cégek jelentős részénél a közlemény azt a félreértést okozhatta érdemi jogszabály olvasás és pontos ismeretek nélkül, hogy szüntessék meg általában a munkavállalói csoportok többségénél a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszerét és mondják fel az ellátó üzemorvosokkal a szerződéseiket. A szeptembertől hatályba lépő és hatályba maradó összes vonatkozó jogszabály ismeretében ennek pont az ellenkezője igaz – mondta Kirschner András. 

A híresztelésekkel ellentétben nem törlik el a foglalkozás egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat, hanem a jellemzően irodai környezetben dolgozók részére nem kell kötelezően biztosítani ezt a szolgáltatást, például a preventív, egészségi állapotot ellenőrző vizsgálatokat.

A törvény a munkáltató belátására bízza az irodai dolgozói réteg évenkénti üzemorvosi vizsgálatát. Jelen pillanatban nincs jogharmonizáció és egymással ellentétes jogszabályok okoznak majd a megszüntetés esetén problémát az így eljáró munkáltatók számára – tette hozzá az ügyvezető. Azok a vállalatok döntenek jól, akik a lehetséges következményeket mérlegelve minden munkavállalójuk esetében megtartják a megfelelő alaposságú munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, például a fizikális belgyógyászati vizsgálatot, a szemészetet, az EKG–t és a labort. Kirschner András szerint a cégek számára a vizsgálatok költsége elenyésző, az egy munkavállalóra eső díja havi ezer forint körül van. Az üzemorvosi vizsgálatok ár-érték arányban a legkedvezőbbek és továbbra is adómentesen nyújtható egészségügyi szolgáltatást kaphatnak a munkavállalók. 

Az esetleges üzemorvosi alkalmassági vizsgálatok megszüntetése nagyon kis megtakarítással jár, ellenben, ha érdemben megtörténnek a vizsgálatok, akkor a munkajogi kockázatok minimalizálhatók és a korai felismeréssel kezelt betegségek népegészségügyi jelentősége is számottevő. Az évenkénti, alaposan kivitelezett alkalmassági vizsgálatok során ugyanis a munkavállalók hét százalékánál fedeznek fel addig ismeretlen egészségkárosodást. Az évenkénti munkaegészségügyi vizsgálat a leghatékonyabb szűrési lehetőség a munkaképesek számára, a tíz évenként kötelező jogosítvány hosszabbítás kapcsán végzett vizsgálatokkal szemben.

Economx

Képernyő előtti munkavégzés

25 évet tölt a képernyő előtt egy átlagos dolgozó a munkája során

forrás: https://www.hrportal.hu/c/25-evet-tolt-a-kepernyo-elott-egy-atlagos-dolgozo-a-munkaja-soran-20240826.html

A friss kutatásból az is kiderül, hogy egy átlagos felnőtt az ébren töltött órák 76%-át online tölti.

A Bionic üzleti összehasonlító szakértői tanulmányt készítettek, hogy kiderítsék, mennyi időt tölt az átlagember az interneten élete során, és ebből mennyit tesz ki a munka – számolt be róla a HR News.

A kutatásból kiderült, hogy felnőttkorukban a britek 223 015 órát töltenek online karrierjük során, ami 9292 teljes napnak, azaz 25 évnek felel meg!

A törvényes munkavállalási korhatár (az Egyesült Királyságban 16 év) és az állami nyugdíjkorhatár (férfiak és nők esetében egyaránt 66 év) között az átlagember 50 évig dolgozhat. Ez azt jelenti, hogy a teljes 50 munkaévből 50% (25 egymást követő év) a képernyő előtt töltött idővel telik. A britek egyre inkább tudatában vannak a képernyők által kibocsátott kék fény egészségügyi hatásainak, amelyek olyan tünetekkel járnak, mint a fejfájás, a szemfáradtság és a rossz alvás.

Egy átlagos felnőtt az ébren töltött órák 76%-át online tölti.

A képernyőidő nem ér véget az irodában sem, hiszen amint kijelentkezünk a munkából, szemünk átvált az okostelefonok vagy a televíziók fényére. Az átlagember a nap 16-18 óráját van ébren, és a Bionic jelentése szerint naponta átlagosan 13 órát és 2 percet töltünk online, a Bionic kimutatta, hogy az átlagos felnőtt az ébren töltött órák 76%-át online tölti.

Ha kiszámoljuk, hogy ez hogyan néz ki egy életen át, figyelembe véve a britek 81 éves átlagos várható élettartamát és a különböző életszakaszok átlagos internethasználatát. A kutatás szerint az átlagos britek 312 805 órát töltenek online életük során, ami 36 egymást követő, képernyő előtt töltött évnek felel meg.