Munkahelyek jövője 2025-ben

Így néz ki a munkahelyek jövője 2025-ben: kikre lesz a legkevésbé és leginkább szükség?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/igy-nez-ki-a-munkahelyek-jovoje-2025-ben-kikre-lesz-a-legkevesbe-es-leginkabb-szukseg-20250203.html

Kikre és milyen készségekre lesz leginkább és legkevésbé szükség a következő öt évben? Mely munkakörök növekednek a leggyorsabban? A Világgazdasági Fórum a Future of Jobs Report 2025-ben összegyűjtötte azokat a tényezőket és trendeket, amelyek leginkább befolyásolják és alapvetően alakítják át a munkaerőpiacot a következő öt évben.

Ezek a tényezők: a technológiai változások, a gazdasági bizonytalanság, a zöldgazdaság, a demográfiai változások, valamint a geoökonómiai széttöredezettség.

1. A legnagyobb változást a technológia hozza, mely a munkáltatók 60%-a szerint át fogja alakítani a működésüket a következő 5 esztendőben.

Itt elsősorban a mesterséges intelligenciának és az információfeldolgozás változásának lesz döntő szerepe, ezt 86% gondolja, míg a következő tényező az automatizálás és a robotika (58% szerint) további térnyerése.

Ezért különösen nagy szükség lesz mesterséges intelligencia és adattudós szakemberekre, akik értik a hálózatokat, a kiberbiztonságot és egyáltalán technológiai „írástudók” – ez utóbbi három lesz a leggyorsabban növekvő készségcsoport a következő időszakban. 

2. Megélhetési költségek növekedése lesz a második meghatározó trend, annak ellenére, hogy a globális infláció csökken.

A munkáltatók fele számít rá, hogy ez hatással lesz a működésükre 2030-ig.  A gazdasági lassulás is fontos tényező, de transzformatívnak csak a munkáltatók 42%-a értékeli. 

Ez utóbbi az új munkahelyek kialakítására is hatással lesz, és mintegy 1,6 millió állás megszűnését okozza világszerte. 

Így a munkaerőpiacon azok lesznek előnyben, akik képesek a kreatív gondolkodásra, jó az ellenállóképességük, rugalmasak és agilisak.

3. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz és a zöldátalakulás a harmadik trend, ami a munkáltatók 41%-ára lesz befolyással. 

Olyan szakmák iránt fog nőni a kereslet, mint a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó mérnökök, környezetvédelmi mérnökök, valamint az elektromos és az önvezető járművek specialistái. Ezek a szakmák szerepelnek a 15 leggyorsabban növekvő állás körében.

Először kerül be a top 10 készség közé az „environmental stewardship”, amely a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal és természeti erőforrások kezelésével kapcsolatos tudásokat, készségeket jelenti összességében.

4. Két demográfiai folyamat befolyásolja a világgazdaság alakulását egyszerre: az egyik a fejlett gazdaságokban az egyre inkább elöregedő lakosság, amely egyben csökkenő munkaképes népességet jelent, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező gazdaságokban nő a munkaerő elérhetősége. 

Ezek a trendek növelik a tehetséggondozással kapcsolatos készségek iránti keresletet, mint az oktatás, a mentorálás, valamint a motiváció és az önismeret képessége. 

Az idősödő népesség pedig növeli az igényt az egészségügyi állások és az ápolási szakemberek körében. Míg a növekvő munkaképes korú népességű országokban az oktatással kapcsolatos szakmákra, tanárokra lesz szükség. 

5. A geogazdaság széttöredezettsége és a geopolitikai feszültségek az üzleti modellek átalakítását fogják ösztönözni a megkérdezett cégek egyharmadánál.

Az előrejelzések szerint 2025 és 2030 között a munkaerőpiacon jelenlévő összes állás 22%-át strukturális átalakulás fogja érinteni, ez várhatóan 14%-ban, mintegy 170 millió munkahely létrehozását jelenti majd, de együtt fog járni 8% (92 millió állás) megszűnésével is.  Vagyis összesen nettó 7%-os növekedés, mintegy 78 millió állás keletkezése várható ebben az időszakban. 

A jelentés a Világgazdasági Fórum (WEF) Future of Jobs felmérésén alapul, amelyben 1000 globális munkáltatót kérdeztek meg, amelyek összesen 14,1 millió munkavállalót foglalkoztatnak 22 iparágban, 55 országban. 

Akikre a legnagyobb igény lesz

Abszolút értékben a nélkülözhetetlen szolgáltatásokat ellátó, úgy nevezett frontvonalban dolgozó munkavállalókra nő meg az igény: ide tartoznak a mezőgazdaságban tevékenykedők, a szállítási-kézbesítési területen dolgozó sofőrök, az építő- és az élelmiszeriparban dolgozók és az eladók. Valamint jelentős szükséglet mutatkozik a gondozási szolgáltatásokban dolgozók munkájára: ápolókra, szociális munkásokra, tanácsadókra, otthoni gondozást ellátó szakemberekre valamint tanárokra. 

Százalékos arányban a technológiával kapcsolatos munkakörök növekszenek majd a következő öt évben a legnagyobb mértékben. Ilyen munkakörök lesznek többek között: Big Data szakemberek (adattudósok, adatelemzők), fintech mérnökök, AI és gépi tanulással foglalkozó szakemberek, szoftver- és alkalmazásfejlesztők. A zöld energiával és átállással kapcsolatos szerepek közül az önvezető és elektromos járművek szakértői, környezetvédelmi és megújuló energiával foglalkozó mérnök pozíciók is a leggyorsabban bővülő területek között lesznek. 

Akikre csökken az igény – a készségek 40 százaléka idejétmúlt lesz

Abszolút értékben az irodai és titkári munkát végzőkre csökken leginkább az igény, beleértve a pénztárosokat, jegykezelőket, valamint az olyan adminisztratív munkakörökben dolgozókat, mint az asszisztensek és vezetői titkárságvezetők. A kutatásban résztvevők hasonlóan csökkenést várnak a postai alkalmazottak, banki pénztárosok és adatbevitellel foglalkozó munkavállalók körében. 

Általánosságban a munkavállalók azzal számolhatnak, hogy készségeik körülbelül 40%-a átalakul vagy idejétmúlttá válik a következő öt évben. Ugyanakkor a készségek egy picivel stabilabbak lesznek, az előző jelentések eredményeihez képest, amikor 57 illetve 44% volt a bizonytalanságuk. Ennek oka lehet, hogy a munkavállalók nagyjából fele közben képzést kapott, átesett re- illetve upskillingen. 

Ezekre a készségekre van a legnagyobb igény

Az analitikus gondolkodás lesz a legkeresettebb készség, amelyet 10-ből 7 munkáltató elengedhetetlennek tart. Ez után jön az ellenállóképesség, a rugalmasság, az agilitás és a vezetői illetve influenszer készségek.

Leggyorsabban az AI és a big data készségek nőnek, ezt követi a kiberbiztonság, a technológiai műveltség. Ezeket egészíti ki a kreatív gondolkodás, a rugalmasság, az agilitás, és az élethosszig tartó tanuláshoz elengedhetetlen kíváncsiság. Ezzel szemben a manuális készségek, a kitartás és a precizitás iránti igény jelentősen csökken. A válaszadók mintegy negyede szerint ezek fontossága mérséklődik. 

Bár összességében 2030-ra a rendelkezésre álló munkahelyek száma növekedni fog, a pozíciók és a szükséges készségkészlettel rendelkező munkavállalók között szakadék lehet. A Világgazdasági Fórum elemzése szerint a munkavállalók 59%-nak mindenképpen tréningre lenne szüksége, hogy ezt a szakadékot be lehessen tömni. A munkaadók szerint ezen munkatársak közel felét jelenlegi pozíciójukban lehet újraképezni, míg harmadukat más munkakörökbe lehet elhelyezni a képzés után, azonban a maradék nem kap képzést, így munkaerőpiaci helyzetük is bizonytalanná válik. 

A szükséges változásoknak éppen ezen nélkülözhetetlen készségek hiánya vethet gátat, ezért a válaszadó vállalatok 85%-a számára prioritás az alkalmazottak továbbképzése a következő időszakban. 70% új munkavállalókat tervez felvenni, olyanokat, akik rendelkeznek a megfelelő készségekkel. 40% leépítést tervez azok közül, akiknek a készségei már nem naprakészek, míg 50% igyekszik áthelyezni ezekből a pozíciókból a dolgozókat oda, amelyek növekedést mutatnak. 

A tehetségek elérése és megtartása érdekében a cégek koncentrálni fognak a munkavállalói jól-létre és a képzésekre (upskilling, reskilling), és számukra a karrierút biztosítására. 

Nyitókép: Freepik

Munkavédelmi ellenőrzés: Milyen formái vannak és hogyan zajlanak?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/munkavedelmi-ellenorzes-milyen-formai-vannak-es-hogyan-zajlanak

A munkavédelmi ellenőrzések sok vállalkozás számára stresszforrást jelentenek, pedig a céljuk közös: a biztonságos munkakörnyezet megteremtése és fenntartása. Nézzük meg, milyen típusai vannak a munkavédelmi ellenőrzésnek, és hogyan készülhetünk fel rájuk, hogy minden a legnagyobb rendben menjen!

A munkavédelmi ellenőrzés egy hivatalos vizsgálat, amelynek során a hatóságok azt ellenőrzik, hogy a munkahelyek megfelelnek-e a vonatkozó munkavédelmi előírásoknak. Az ellenőrök nemcsak a szabályzatokat nézik át, hanem a gyakorlatban is megvizsgálják, hogy a munkavállalók biztonságban dolgozhatnak-e. 

Az ellenőrzés eredményeit írásban kell rögzíteniük. Ha van a cégnél ellenőrzési napló, akkor abba kerülnek a megállapítások, de ha nincs ilyen, akkor más formában (például jegyzőkönyvben vagy hivatalos levélben) kell dokumentálni. Az esetleges hiányosságokat az ellenőrzött részleg vagy szervezeti egység vezetőjének meg kell szüntetnie a meghatározott határidőn belül.

A munkavédelmi ellenőrzés típusai

A munkavédelmi ellenőrzésnek több formája létezik, amelyeket különböző helyzetekben alkalmaznak:

1. Általános vagy rendszeres ellenőrzés

Ez a leggyakoribb típus, amely az éves ellenőrzési terv alapján történik. A hatóság előzetesen értesíti a munkáltatót az ellenőrzés időpontjáról.

2. Célzott ellenőrzés

Ilyenkor egy konkrét problémára, például bizonyos iparágakra vagy veszélyes tevékenységekre koncentrálnak. Gyakran megelőző jelleggel végzik, például kampányok keretében. A 2025-re vonatkozó munkavédelmi ellenőrzési tervről itt írtunk.

3. Rendkívüli ellenőrzés

Ez váratlanul, előzetes értesítés nélkül történik, például:

  • Súlyos munkahelyi baleset esetén,
  • Lakossági vagy dolgozói bejelentés alapján,
  • Ha korábban hiányosságokat tártak fel, és ezek megszüntetését ellenőrzik.

4. Utóellenőrzés

Ez a típus a korábban feltárt hiányosságok javításának ellenőrzésére irányul. Az ellenőrök ilyenkor kifejezetten a kijavított problémákra koncentrálnak.

5. Tematikus ellenőrzés

Ezek kampányszerű vizsgálatok, amelyek egy adott témára, például az egyéni védőeszközök használatára vagy a munkahelyi stressz kezelésére fókuszálnak.

Mire figyelnek az ellenőrök?

A munkavédelmi ellenőrzés során a következőket vizsgálhatják:

  • Dokumentáció: Megvannak-e az érvényes munkavédelmi szabályzatok, kockázatértékelések, oktatási jegyzőkönyvek?
  • Munkakörnyezet: Biztonságosak-e a munkaállomások, gépek, berendezések, és rendben vannak-e a közlekedési útvonalak?
  • Védőeszközök: Rendelkeznek-e a dolgozók megfelelő védőfelszereléssel?
  • Oktatás: A dolgozók kaptak-e megfelelő tájékoztatást a munkavédelmi előírásokról?
  • Veszélyforrások kezelése: Azonosították és kezelték-e a munkakörnyezet veszélyforrásait?

Hogyan készüljünk fel egy munkavédelmi ellenőrzésre?

A felkészülés kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ellenőrzés zökkenőmentesen menjen:

  1. Legyen rendben a dokumentáció
    Minden szükséges iratot tartsunk naprakészen, legyen szó munkavédelmi szabályzatról, kockázatértékelésről vagy oktatási anyagokról. Ebben nagy segítségünkre lehet egy digitális munkabiztonsági rendszer. Ilyen a MUBI is, bővebben itt olvashat róla.
  2. Munkavédelmi szemlék
    Érdemes időszakonként saját magunk is áttekinteni, hogy megfelelünk-e a munkavédelmi előírásoknak. A szemlét általában a szervezeti egység vezetője irányítja, aki meghívhatja rá a foglalkozás-egészségügyi orvost, a munkavédelmi szakembert és a munkavédelmi érdekképviselet képviselőjét is. Eredményeit jegyzőkönyvben rögzítik, amely tartalmazza: a feltárt problémákat, a felelősöket, a javítások határidejét, a munkavédelmi helyzet összefoglalását. A jegyzőkönyvet a szemlét követően meg kell osztani a felelősökkel és az érintett résztvevőkkel, hogy a szükséges intézkedéseket mielőbb megtehessék.
  3. Munkavállalói oktatás
    Ne felejtsük el rendszeresen tájékoztatni a dolgozókat a munkavédelmi szabályokról és a legújabb előírásokról. Fontos, hogy a munkavédelmi oktatásokat bizonyos változások után meg kell ismételni a jogszabály szerint. 
  4. Rendszeres karbantartás
    A gépek, berendezések és védőeszközök rendszeres ellenőrzése és karbantartása elengedhetetlen és ezt dokumentumokkal is tudnunk kell igazolni.
  5. Folyamatos fejlődés
    A munkavédelmi rendszerek és gyakorlatok folyamatos fejlesztése nemcsak a biztonságot növeli, hanem az ellenőrzések során is pozitív benyomást kelt.

Mit kockáztatunk, ha nem készülünk fel?

Egy ellenőrzés hiányosságokat tárhat fel, ami az alábbi következményekkel járhat:

  • Magas összegű bírságok,
  • A tevékenység ideiglenes felfüggesztése,
  • Megromlott munkáltatói hírnév,
  • Súlyosabb esetekben jogi következmények.

Egy profi rendszer mindent megkönnyít

A munkavédelmi ellenőrzés nem egy „nemszeretem” feladat, hanem egy lehetőség, hogy bebizonyítsuk: a munkavállalók biztonsága nálunk valóban az első helyen áll. A megfelelő felkészüléssel nemcsak a hatóságokat győzhetjük meg, hanem a dolgozóink bizalmát is elnyerhetjük.

A digitális munkavédelmi rendszerek nagy segítséget nyújthatnak ebben. Az automatizált emlékeztetők, az online elérhető dokumentációk és a könnyen kezelhető nyilvántartások nemcsak időt takarítanak meg, hanem az ellenőrzések sikerességét is garantálják. A MUBI segít eligazodni az olykor bonyolultnak tűnő munkavédelmi szabályozásokban.

Új szabályok a vállalkozásoknak – így változik a TEÁOR rendszer 2025-ben

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/uj-szabalyok-a-vallalkozasoknak-igy-valtozik-a-teaor-rendszer-2025-ben

2025-ben jelentős változás érinti a vállalkozásokat: a TEÁOR-számok rendszere átalakul, amihez minden cégnek alkalmazkodnia kell. A módosítás nem csupán adminisztratív teendőket jelent, hanem alapjaiban határozza meg a vállalkozások hivatalos tevékenységi körét. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a változásról.

Jelentős változás előtt állnak a magyarországi vállalkozások: megérkezett az új TEÁOR-rendszer. A gazdasági tevékenységek osztályozására szolgáló kódrendszert legutóbb 2008-ban frissítették, így időszerűvé vált az átdolgozása. Az új rendszer, amely a TEÁOR’25 nevet kapta, nemcsak pontosabb, de jobban illeszkedik az Európai Unió gazdasági osztályozásához is.

TEÁOR 2025: miért volt szükség a változtatásra?

Az elmúlt másfél évtizedben a gazdasági élet jelentősen átalakult, új ágazatok jöttek létre, miközben bizonyos tevékenységek jelentősége visszaszorult. A TEÁOR’25 bevezetése azt célozza, hogy a rendszer jobban tükrözze a gazdasági folyamatokat. Ezzel együtt átláthatóbbá válik a statisztikai adatgyűjtés, és pontosabb adatok állnak rendelkezésre a döntéshozók számára.

  • Az új rendszerben a nemzetgazdasági ágak száma 21-ről 22-re nőtt, és az osztályozási logika is módosult.
  • Míg korábban az eladási forma volt meghatározó, mostantól az eladott termék vagy szolgáltatás természete kap nagyobb hangsúlyt.

Például a korábban egyetlen kategóriába sorolt információs és kommunikációs teárág (a „J” ág) most két része esett szét, hogy külön-külön jeleníthessék meg az eltérő tevékenységeket. Hasonló módon az ügyvédi, mérnöki és egyéb szakmai szolgáltatásokat tartalmazó „M” ág is átrendeződött. Emellett a gépjármű-kereskedelem eddig megszokott helye is megváltozott, hogy jobban kövesse a piac valóságát.

Hogyan tudhatjuk meg, milyen TEÁOR kódok érintenek minket?

A főtevékenységeket automatikusan átállítja a KSH, és ezek elérhetők lesznek a statisztikai számjelből. Onnan tudhatjuk meg az új TEÁOR kódunkat, hogy beírjuk az adószám első 8 számjegyét a TEÁOR lekérdezőbe, ez ide kattintva elérthető. 

Fontos tudni, hogy az egyéb tevékenységeknél ezt a műveletet nem végzi el a KSH, ebben az esetben a NAV nyilvántartása alapján lehet ellenőrizni az új kódunkat ide kattintva. A TEÁOR’25 kódok keresésére és az átállás segítésére online eszközök állnak rendelkezésre, például kódkereső és átkódoló programok. 

Mik a teendők?

Azoknak, akik egyetértenek az automatikusan átállított főtevékenységi kódokkal, csupán annyi a dolguk, hogy ellenőrizzék azokat. Ha viszont valaki át szeretné soroltatni a tevékenységét, akkor kérelmet kell benyújtania a NAV-hoz. Ők továbbítják a kérést a KSH felé, amely elvégzi az átírást.

A főtevékenységen kívüli tevékenységek esetében az automatikus átsorolást nem a KSH végzi el. Az átsorolás csak akkor történik meg automatikusan, ha a hivatalos fordítókulcs alapján egyértelműen azonosítható az új tevékenységkód.

Azoknál a tevékenységeknél, ahol ez nem lehetséges – például ha a régi kód több új kódra oszlik szét –, az átsorolás nem történik meg automatikusan. Ebben az esetben a vállalkozásoknak maguknak kell kérniük a tevékenységi körök módosítását a NAV-nál. Ha ezt nem teszik meg 2025. július 1-ig, az érintett tevékenységek törlésre kerülnek a rendszerből.

Ez komoly gondot okozhat a céges ügyintézés során, hiszen a TEÁOR számok alapvetőek például a számlázásnál vagy az állami pályázatokon való részvételnél.

Különleges esetek: érintettek az egyéni vállalkozók is?

Igen, az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek is részei a rendszernek, számukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a társas vállalkozásokra. Érdemes átvizsgálniuk, hogy a tevékenységeiket megfelelően sorolták-e be az új kódrendszerben.