Mikor jönnek az EU-s támogatások a társasházi felújításokra?
forrás: https://www.tht.hu/hirek/mikor-jonnek-az-eu-s-tamogatasok-a-tarsashazi-felujitasokra/1735
2022. október 25-én az Európai Tanács elfogadta az Épületek Energiateljesítményéről Szóló Irányelv (EPBD) felülvizsgálatával kapcsolatos általános megközelítésének nevezett dokumentumát. Tehát közel egy évvel az Európai Bizottság által átdolgozott javaslatcsomag közzététele után a 27 tagállam végre közös álláspontot ért el az építőipart érintő kötelezettségekkel kapcsolatban.
A kérdést év eleje óta tárgyalja egyidejűleg három különböző bizottság az Európai Parlamentben: az ITRE (Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, mint vezető), az ENVI (Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság) és a TRAN (Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság). A folyamatnak azonban koránt sincs vége, sőt, úgy tűnik, a véglegesítés várható időpontja tovább csúszik.
2022. október 3-án az ENVI szintén meghozta határozatát a kérdésben (33 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 27 tartózkodással), október 26-án azonban a TRAN elutasította a csomagot. Értesüléseink szerint az ITRE november 29-ére tervezett szavazását januárra halasztotta el, bár konkrét időpontot még nem tűztek ki. Ezt követően egyébként a Parlament plenáris ülésen vitatja majd a kérdést, és a végleges szövegről szóló intézményközi tárgyalások idén év elején kezdődhetnek meg a Tanács svéd elnöksége alatt. Az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy miért húzódik ilyen hosszan egy meglévő irányelv átdolgozása, a tagállamok miért fektetnek ekkora hangsúlyt a részletekre. Valóban, nagy a küzdelem, hiszen egyes országok azzal érvelnek, hogy a kötelezettségek túl enyhék, és nem garantálják az EU energetikai és környezetvédelmi céljainak elérését, míg mások eltúlzott, lokálisan megvalósíthatatlan ambíciókra hivatkozva vétózzák meg a készülő módosítás bizonyos pontjait. De vajon milyen végrehajtó erővel bír majd az EPBD új változata a tagállamok szintjén?
Az irányelveket a tagországok kötelesek lesznek implementálni jogrendszerükbe, amelynek elmulasztása következményekkel járhat. Ezt mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy az Európai Bizottság szeptemberben panaszt nyújtott be Belgiummal, Ausztriával és Németországgal szemben, mivel nem ültették át nemzeti szabályozásukba az EPBD 2018 óta érvényben lévő változatát. Az országoknak most két hónapos határidő áll rendelkezésükre, mielőtt a Bizottságnak lehetősége nyílik arra, hogy bíróság elé vigye őket. Az elvárás az, hogy a három tagállam minél előbb vezesse be az új épületekre, az elektromobilitásra és a töltőpontokra vonatkozó minimális energiateljesítmény követelményeket, valamint a fűtési és légkondicionáló rendszerek ellenőrzésének szabályait. Az ügy pikantériája, hogy Németország annak ellenére késlekedik a korábbi, 2018-as, enyhébb verzió átvételével, hogy ők voltak az egyik olyan tagállam, akik amellett érveltek, hogy a Tanács 2021-es álláspontja az EPBD átdolgozásával kapcsolatban nem elég ambiciózus.
A jelenlegi energiaválság rávilágít Európa energiafüggőségének és az épületek rossz energiateljesítményének növekvő költségeire. Energiafogyasztásunk 40%-át az épületek teszik ki (további fontos adatok és érdekes tények külön keretesben). Az energetikai felújítások kiváló megoldást jelenthetnének arra, hogy a lakosság és a vállalkozások tartósan védettséget élvezzenek az áremelkedésekkel szemben. Az eddig is létező hatékonyságnövelő megoldások; megfelelő szigetelés, nyílászáró- és szellőzőrendszerek, szén-dioxid-mentesített fűtési, hűtési, épületgépészeti, épületautomatizálási és -vezérlő rendszerek minél nagyobb elterjedésének jelentősége nagyobb most, mint valaha. Az EPBD mögött az a logika áll, hogy a magasabb energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokra vonatkozó általános célok önmagukban nem elegendőek a fejlődéshez. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek kötelezettségeket fogalmaznak meg az iparág számára. Ugyanakkor biztosítani kell a tagországoknak azt a rugalmasságot, amely szükséges ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni az épületállományban, jövedelmekben és a felújításokra fordítható tőkében mutatkozó különbségeket Európa-szerte. Ami már most biztos, hogy az új irányelv növelni fogja a renoválások számát, különös tekintettel az energetikai szempontból kimondottan rossz állapotú épületekre. Ezen kívül támogatni fogja az épületek energiarendszereinek digitalizálását és a fenntartható mobilitást szolgáló infrastruktúra további kiépítését. A felülvizsgált irányelv megkönnyíti majd az építőipari beruházások célzottabb központi finanszírozását, illetve segíti az energiaszegénység elleni küzdelmet.
Tények és számok
Az Európai Unió épületállománya
• a legnagyobb energiafogyasztó Európában;
• a teljes energiafogyasztás 40%-t teszi ki;
• az energiával összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-t adja
• 35%-ban 50 év feletti;
• 75%-ban energiahatékony;
• évente mintegy 1%-os mértékben esik át felújításon.
Az energiahatékonysági beruházások serkentik az EU gazdaságát, különösen az építőipart, amely
• Európa GDP-jének körülbelül 9%-át állítja elő;
• közvetlenül 18 millió munkahelyet biztosít;
• hozzáadott értékének több mint 70%-át KKV-k adják.
(Forrás: Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága, www.energy.ec.europa.eu)
