Címke: munkahelyi témák, problémák

forrás: https://www.tht.hu/hirek/kata-nincs-koztunk-tobbe/1613

Népszerűségétől függetlenül tragikus hirtelenséggel, életének 10. évében elhunyt KATA, teljes nevén a kisadózó vállalkozások tételes adója. Távozása a társasházak életét is jelentősen megnehezíti. 

A kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén KATA egy 2013. január elsejével bevezetett magyarországi adónem volt, amelyet a 2022. augusztus 31-i megszűnéséig kedvező mértéke miatt körülbelül 460 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás használt. Az egyszerűsített adónemek közé volt sorolható, mivel több fizetendő adónemet is kiváltott, többek között a szociális hozzájárulási adót (SZOCHO), a személyi jövedelemadót (SZJA), a társasági adót (TAO) és az osztalékadót is. 2021-ig egyébként a szakképzési hozzájárulás kiváltására is alkalmas volt, de az időközben megszűnt.

A KATA népszerűségének részben az egyszerűsége volt oka. 2017. májusában Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke arról nyilatkozott, hogy a KATA-s vállalkozók száma megközelítette a 210 ezret, ami arra enged következtetni, hogy a kisebb és egyszerűbb közterhet „hajlandók leróni a gazdasági szereplők”. Másfél évvel később, 2018. novemberében az ilyen módon adózó vállalkozások száma átlépte a 300 ezret, ekkor Varga Mihály pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „már majdnem minden harmadik cég ezt az európai uniós szinten is példaértékű adózási módot választja”, illetve hangsúlyozta, hogy a kormány „minél alacsonyabb adókkal kívánja segíteni a kisvállalkozókat”, a kata eredményei pedig „az ország versenyképessége szempontjából is jelentősek”. Emellett úgy vélte, az adónem „a magyar adózás történetének legegyszerűbb és a lehető legnagyobb megtakarítást biztosító adózási formája”.

Bár az adónem népszerűsége folyamatosan nőtt, jogos kritikaként fogalmazódott meg vele szemben, hogy alkalmas úgynevezett burkolt foglalkoztatásra. Ezt részben a számok is alátámasztották, hiszen a KATA-t használó vállalkozók harmada korábban bejelentett munkaviszonnyal rendelkezett. Emiatt 2020-ban elfogadásra került egy törvényjavaslat, amely némileg szigorított az adónem igénybevételéhez szükséges feltételeken, de a KATA népszerűsége így sem csökkent. Idén áprilisban ismét hangsúlyos kérdés lett a KATA megújítása, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig annak megszüntetését javasolta. 2022. július 11-én ennek megfelelően benyújtottak egy törvénytervezetet, amely szerint a meglévő adónem megszűnése utána a helyébe lévő új KATA adónemet 2022. szeptember 1-től csak olyan főállású egyéni vállalkozók választhatják, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, kivételt egyedül a taxisok jelentenek. A jogosultak köréből tehát kiestek a betéti társaságok, a mellékállású egyéni vállalkozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak és a szabadúszók. A törvényjavaslatot 2022. július 12-én 120 igen, 57 nem és 1 tartózkodás mellett az Országgyűlés megszavazta, az új törvény július 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben.

Teljesen egyértelmű, hogy a köztehervállalásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, a KATA pedig bizonyos feltételek mellett valóban túlságosan is kedvező volt. Azonban a hirtelen megszüntetése és az a tény, hogy sokak számára semmilyen alternatíva nem maradt, nagyon sok szektort területet és súlyt, többek között a társasházakat is. Jelenleg úgy tűnik, hogy sok társasház maradt közös képviselő nélkül, hiszen sokan közülük a mai naptól egyszerűen nem számlaképesek; mindez valószínűleg rengeteg problémát generál, extra adminisztrációs terheket ró a társasházakra, és a közösképviselők díján is emel majd, tehát összességében minden lakó rosszul jár vele. A más adónemet választó közös képviselők ráadásul nehezen fognak könyvelőt találni, hiszen a régi KATA egyszerű adminisztrálhatóságával jelenleg semmilyen más adónem nem képes felvenni a versenyt.

KATA tehát életének 10. évében távozott közüllünk: aki most még nem érzi, pár hónap múlva valószínűleg az is érezni fogja a hiányát.

forrás: https://hrdoktor.blog.hu/2022/08/08/mitol_lesz_jo_egy_munkahelyi_kozosseg

A termelékenységet és a fluktuációt is erősen befolyásolja, hogy egy munkahelyen milyen a kollégák viszonya egymással, milyen közösség alakul ki.

A koronavírus-járvány okozta kényszerű otthonlét és a nyomában egyre szélesebb körben elterjedő home office sokak számára jelentősen csökkentette a munkahelyeken töltött időt. Ennek ellenére még mindig igaz, hogy hétköznapokon az ébren töltött óráink nagyobb részét a munkahelyünkön töltjük. (Különösen igaz ez azokra a munkakörökre, ahol a munka jellege miatt amúgy sem adott a home office lehetősége.) Többet vagyunk a kollégáink között, mint a családtagjainkkal vagy a barátainkkal. Éppen ezért nem mindegy, hogyan érezzük magunkat a munkahelyen, milyen a légkör, milyen a közösség.

A jó munkahelyi kapcsolatok annyira meghatározóak, hogy sokak számára legalább olyan fontos szempont munkahelyválasztásnál a közösség, mint a fizetés vagy a főnök személye. Egy hazai felmérés szerint a munkavállalók 39 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a jó csapat és az összetartó közösség még a kevésbé vonzó fizetést vagy a rossznak tartott vezetőt is képes ellensúlyozni.

Korábban a vezetők között gyakran megjelent az a szempont, hogy ha a munkavállalók túl jó viszonyba kerülnek egymással, baráti szálak szövődnek köztük, az a teljesítmény rovására mehet. Attól tartottak, hogy a munkahelyen a “szórakozás”, a baráti beszélgetések elveszik az időt a termeléstől. Mára több kutatás is bebizonyította, hogy ez nincs így. Éppen ellenkezőleg: minél jobbak az emberi kapcsolatok egy munkahelyen, annál lojálisabbak, hatékonyabbak a munkavállalók.

Ha ugyanis rosszul érzik magukat, konfliktusaik vannak, akkor az egymás elleni harccal, gyanakvással, a rossz légkör miatti feszültségekkel vannak elfoglalva a feladataik helyett. A motivációjuk csökken, ami negatív hatással van a teljesítményre. Ilyenkor csak a szükséges minimumot teszik a munkába, nem törik a fejüket új, kreatív megoldásokon. Emellett a rossz frusztrált légkörből sokan mielőbb szabadulni szeretnének, nő a fluktuáció, ami ugyancsak rossz hatással van a termelékenységre. Ha azonban úgy érzik, hogy ők egy közösség tagjai, törődnek egymás jólétével és sikerével, az csökkentheti a stresszszintjüket és fokozhatja a munkahely iránti elkötelezettségüket.

A közösségépítés eszközei

A közösségépítés már egy új munkavállaló felvételekor elkezdődik. Azon túl, hogy megvizsgáljuk a jelölt szakmai múltját, tapasztalatát, végzettségét, arra is figyelni kell, hogy emberileg mennyire illik bele a csapatba. Nem véletlen, hogy a felvételi folyamatot egyre több munkahelyen egészíti ki az úgynevezett “chemistry interview”, amikor nem elsősorban a szakmai, hanem az emberi dimenziók, a közösségbe tagozódás kerülnek előtérbe. Hiába jó szakember valaki, ha nem illik a csapatba, konfliktusok alakulnak ki körülötte, akkor a szakmai képességeit sem tudja az adott cég kiaknázni.

A csapatépítés klasszikus, régóta ismert eszközei csapatépítő tréningek, közös programok, bulik informális környezetben, a munkahelyen kívül. Ezek jó alkalmak tudnak lenni arra, hogy megtörjön a jég bizonyos kollégák között, emberileg is jobban megismerjék egymást, közelebb kerüljenek egymáshoz. Arra azonban figyelni kell, hogy a túl sok ilyen kötelező alkalom (főleg szabadidő rovására) balul is elsülhet, kiválthatja a munkavállalók ellenérzéseit ellenállását, hogy már megint nem rendelkezhetnek szabadon az idejükről.

Fontos, hogy ne csak az egy szinten, egy munkakörben dolgozók ismerjék meg egymást. Lehetőséget kell adni arra, hogy az alá-fölérendelten dolgozók, a vezetőség és a munkatársak között is legyen közvetlen kapcsolat, a munkavállalók is kérdezhessenek a vezetőiktől. Erre jó alkalom lehet egy vezetői fórum, vlog vagy más online platform.

Ugyanígy hasznos, ha a különböző munkakörök képviselői megismerik egymást. Gyakran szül félreértést és konfliktust, hogy a munkavállalók nincsenek tisztában azzal, hogy mit csinálnak pontosan a másik részlegen, osztályon, üzemben dolgozók. Ennek megelőzésére jó, ha a cég lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődők megismerhessék, akár egy-egy napra kipróbálhassák a másik munkakörét. Utána biztosan megértőbben fognak nyilatkozni róla. Így laza ismeretség teremthető azok között, akik nem dolgoznak együtt napi szinten. És ha akár csak egy köszönőviszony kialakul, az máris jobb hatással lehet a légkörre.

Konfliktuskezelés a munkahelyen

Még a legkörültekintőbb vezetés mellett is kialakulhatnak konfliktusok bármelyik munkahelyen. Ezeket érdemes még időben tisztázni, és megakadályozni, hogy tartóssá váljanak, mert akkor könnyen toxikussá tehetik az egész munkahely hangulatát. Megoldás lehet, ha megpróbálunk asszertívan kommunikálni problémáinkról, aggályainkról és érzéseinkről. A higgadt, tudatos, nyílt párbeszéd sokat segíthet. Ha az ellentét túl mély, akkor érdemes szakember segítségét igénybe venni, és coach, pszichológus vagy mediátor bevonásával tisztázni a vitás kérdéseket.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusának közreműködésével készült.