Címke: munkahelyi témák, problémák

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mar-a-katabol-valo-kilepeshez-is-rengeteg-adminisztaciot-kell-elvegezni-20220713.html

A megnövekedett adminisztrációs terhek elvégzéséhez egyszerűen nincsen elegendő könyvelő az eleve szakemberhiánnyal küzdő könyvelői szakmában.

A közel 450 ezer katás közül 40-120 ezren lehetnek, akik az átalakított adónemben maradhatnak a Minősített Könyvelők Egyesületének elsődleges adatai szerint.

Sok egyéni vállalkozó nehéz helyzetbe kerül, és nem csak az adó emelkedése miatt. A megnövekedett adminisztrációs terhek elvégzéséhez egyszerűen nincsen elegendő könyvelő az eleve szakemberhiánnyal küzdő szakmában. 

A július 12-én benyújtott jogszabálytervezet augusztus végével lényegében megszüntette azt az adózási módot, amit minden tizedik magyar használt. A módosítások után lényegében lehetetlen a legtöbb adózónak a kata módosított szabályainak megfelelni, hiszen csakis magánszemélytől származó bevételekre alkalmazható az adózási forma.

Ez a katás vállalkozók több, mint háromnegyedét érinti, akiknek jelentős része új adózási formát kell keressen. Azonban bármilyen megoldást is választ a vállalkozás, az az adminisztrációs terher növekedésével jár.

„A kata fő előnye az egyszerűsége volt, és több százezer egyéni vállalkozó megnövekedett adminisztrációs terheinek elvégzéséhez egyszerűen nincsen elegendő könyvelő az eleve szakemberhiánnyal küzdő szakmában” – mutat rá egy kevéssé ismert nehézségre Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke.

A könyvelői szervezetnél úgy látják, nagy az esélye annak is, hogy egy ilyen intézkedés hatására az amúgy is túlterhelt, egyre fogyatkozó számú könyvelők egy része befejezi a tevékenységét, így tovább csökken a szakemberek száma. Az egyéb adózási formákban már nem csak évi, hanem havi bevallásokat kell készíteni, sokkal szigorúbb nyilvántartásokat kell vezetni, a törvényes működéshez sokkal több feltételt kell figyelni a könyvelőknek.

Mindez a vállalkozásoknak többletköltséget, a könyvelőknek többletmunkát jelent, és ezzel tovább bonyolítja és drágítja a módosítás az adórendszert.

A szakemberek szerint félő, hogy az intézkedéseknek nem az lesz a hatása, hogy több adót fizetnek az egyéni vállalkozók, hanem ismét a feketegazdaság irányába fognak sokan váltani.

Élő szerződések esetén kihívásos annak kezelése, hogyan lehet például olyan bevételeket kezelni, amiket egy szeptemberben már megszűnő egyéni vállalkozó kap. Ez a megrendelők számára is többletmunkát, adminisztrációt jelent. Több százezer szerződést kell a nyári szabadságolások alatt átírni, ésszerű lett volna a 2023-as év elejét megvárni a változásokkal.

A felkészülés az egyeztetésre a könyvelővel most fontosabb, mint bármi:

• A MINKE szerint most az a legfontosabb, hogy minden vállalkozás egyeztessen a könyvelőjével, adótanácsadóval, az időpontról, hogy mikor tudják áttekinteni a választási lehetőségeket. Cégek esetében nagyon fontos, hogy az adónem-váltás miatt könyvvizsgálatra lesz szükségük.
• A konkrét egyeztetéssel pedig ajánlott várni pár napot, a törvény hivatalos megjelenését követően, mert a teendők nagyban függenek attól is, hogy a NAV milyen tájékoztatót fog közzétenni az átállás módjáról és a könyvelőnek is tájékozódni kell a lehetőségekről. 
• A leghasznosabb, amit minden a katából kieső vállalkozó addig is tehet, hogy felkészül a könyvelővel, adótanácsadóval, könyvvizsgálóval folytatandó beszélgetésre, mert konkrétumok nélkül a szakemberek sem tudnak konkrét tanácsot adni. Nézze át és írja le milyen költségei vannak, melyek a vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel. Ez ugyanis nagyban befolyásolja, hogy milyen adózási módot érdemes választani. Például van-e kocsija, amire költséget lehet elszámolni, mennyi az anyag- és árubeszerzés költsége, egyéb vállalkozási költségei.
• Emellett gondolja át, hogy mennyi bevétele várható még augusztus 31-ig a vállalkozásnak. Ugyanis például a kata-alanyiság megszűnésének utolsó napján megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont a kata-alanyiság időszakára esik. Tehát az a kisadózó, aki már 2022 januárjában is katás volt, és a katásságát 2022. szeptember 1. nappal szünteti meg, az idén 12 millió Ft-ig nem fizet különadót.

A Minősített Könyvelők Egyesülete a törvény megjelenése után további tájékoztató anyagokkal, az új adózási forma kiválasztását segítő kalkulációs táblákkal fogja segíteni a vállalkozókat és könyvelőket.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/utazasi-koltsegterites-esete-a-800-ft-os-benzinarral-20220705.html

Napi szinten olvasunk arról, hogy milyen mértékben növekednek az árak, ezen belül is az üzemanyagár. Ez utóbbi kapcsán a pénztárcánkat védi (még) az ársapka, de az nyilvánvaló, hogy a végtelenségig nem kötelezhetők profitorientált vállalatok arra, hogy beszerzési ár alatt értékesítsék terméküket, így előbb-utóbb kinyílik Pandora szelencéje és megkapjuk a nyakunkba a valódi árakat. A jelenleg sem veretes 9 – 15 Ft/ km adómentesen adható utazási költségtérítés akkor inkább lesz hergelő, mint támogató.

Mindenekelőtt honnan is ered ez az összeg és kik kaphatják? A munkába járás (egyébként a hazautazásét is, de azzal most nem foglalkozunk) költségtérítését két jogszabály alapján állapíthatjuk meg:

1) A 39/2010 kormányrendeletből, amely kimondja, hogy a

(1) A munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;

d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van

2) valamint az Szja tv. ide vonatkozó passzusa, amely a 25.§ (2) bekezdés bb) pontjában definiálja a 15 Ft-ot, mint adómentesen adható összeg.

A jogalkotói szándék nyilvánvalóan az, hogy az emberek alapvetően tömegközlekedéssel járjanak munkába, de ez szándék kezd diszkriminálóvá válni. Már a jelenlegi üzemanyagárak mellett is komoly teher van a gépjárművel közlekedő dolgozókon, de majd a hatósági áras időszakot követően fog leginkább csattani az ostor azokon, akik eleve a munkaidejük vagy gyermekük miatt nem a tömegközlekedést választják. Time is money tartja a mondás, és ez leképeződik itt is: vagy órákat utazol, vagy fizetsz.

Nézzük ezt a fizetést a számok oldaláról. Ha összevetem a teljes munkába járási költséget, a jelenlegi bérlet árakkal, azt látjuk, hogy autóval járni nagyságrendileg dupla akkora kiadás, mint tömegközlekedéssel:

Bérlet esetén a bérlet árának 86%-át kötelező megtéríteni, de a munkáltató dönthet úgy, hogy adómentesen a teljes bérletárat téríti, a bérlet árától függetlenül. A gépjárműnél az üzemanyag árát nem veszik figyelembe, ott 9 és 15 Ft közötti utazásiköltség-térítésben lehet adómentesen gondolkodni. Ebbe az esetben a munkavállalót az alábbi költségek terhelik:

Jól látható, hogy míg a tömegközlekedés esetén elenyésző teher hárul a dolgozóra, addig a másik esetben komoly tízezrekbe kerülhet a beutazás a munkahelyre.

A 9 és 15 Ft létjogosultságát vizsgáljuk meg másik oldalról. Tételezzük fel, hogy 30 km távolságról járunk be az 1400 cm3 hengerűrtartalmú autónkkal húsz munkanapot. A NAV gépkocsi alapnorma-átalány táblázata szerint ez az autó 8,6 l üzemanyagot fogyaszt 100 km-en. Szintén a NAV honlapján közzétett üzemanyagár júliusban 481 illetve 733 Ft. A fenti adatokból kiszámolható, hogy a havi megtett út oda-vissza 1200 kilométeres, ehhez 103,2 l üzemanyag szükséges, ami 49 639 illetve 75 645 Ft költséget jelent. Ezzel a költséggel áll szemben a 9 Ft-tal számolva 10 800 Ft, 15 Ft-tal számolva pedig 18 000 Ft adómentesen adható költségtérítés. A költségtérítés a legjobb esetben sem éri el a 40%-ot.

Maradva a 8,6 L-es fogyasztásnál nézzük, milyen támogatási szinteket jelent ez különböző üzemanyag árak mellett:

Azt láthatjuk, hogy ha az adómentesen adható költségtérítés 30 Ft lehetne, akkor sem érné el a hatósági áras költségek háromnegyedét sem. Ehhez jön még plusz hatásként az időbeli eltolódás, mivel rendszerint hónap végén szokták ezeket elszámolni, így a fenti példánál maradva a munkavállaló megelőlegez 75.000 Ft-nyi költséget, amit majd a következő bérnél viszontláthat.

Véleményem szerint a NAV által közzétett üzemanyag árnak és a kormányrendeletben, illetve SZJA tv-ből kiolvasható adómentesen adható utazási költségtérítésnek valamilyen összefüggésben kéne állnia egymással. Természetesen nem jelenti azt, hogy a munkáltatókra további terhet kellene tenni (értsd: ne kötelező minimum összegről legyen szó), hanem azt, hogy a munkáltatónak legyen nagyobb mozgástere a döntését illetően.

Miért?

Mert a jelen gazdasági helyzetben az inflációra egy válasza van a munkáltatónak: bért emelni, ami egy hosszútávú elköteleződés, és nem minden esetben van meg rá a hosszútávú fedezet, valamint tovább fokozza az ár-bér spirált. A béremeléssel további probléma, hogy a bérpiaci lufi kipukkadásakor ezekből a bérekből csak úgy lehet visszakorrekció, hogy megindul egy leépítési hullám, amely –  ne legyen illúziónk – a felvert bérű alacsonyabb képzettségű munkavállalókat fogja érinteni.

Talán hatékonyabb lenne, ha a béremelés helyett a munkáltatók olyan adható munkavállalói költségeket csökkentő juttatásokkal tudnának operálni, amellyel a mostani turbulenciát átvészelhetik, és ha egyszer visszaáll minden a régi kerékvágásba, fokozatosan ki tudják vezetni azokat. Régebben voltak ilyen juttatások: a cafeteria keretében adómentesen elszámolható internet számla vagy a szintén adómentes lakáshitel- törlesztő, de lehetne a SZÉP kártya akár bizonyos összegig adómentes, ha már élelmiszerre is lehet költeni. 

Egyszóval lehetne kreatívkodni a juttatásokkal, de a folyamatosan változó helyzetet kezelni óhajtó cégeknek nagyobb mozgástér kellene adózás terén, hogy a lufinak mindenki örülhessen a végén, és ne görbüljön sírásra a szánk, ha esetleg kidurran.

Szerző: Gál István