Hogyan lesz biztonságos a munkavégzés távmunkában? Így kerüljük el a baleseteket home office-ban.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-lesz-biztonsagos-a-munkavegzes-tavmunkaban-igy-keruljuk-el-a-baleseteket-home-office-ban.-20220927.html

A nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjedésével egyre több munkavállaló maga választja meg a munkavégzés helyszínét, nem a munkáltató telephelyén, irodájában dolgozik. A biztonságos munkavégzés a távmunkavégzés esetén is elengedhetetlen, ezért a munkáltatónak és a munkavállalónak ismernie kell azokat a munkavédelmi feltételeket, amelyek betartásával biztosítható a munkát végzők egészségének megóvása és a munkabalesetek megelőzése.

A távmunkavégzést munkaszerződésben kell rögzíteni. A távmunkavégzés részleteiről – például hol, milyen eszközzel, milyen időintervallumban és milyen elvárások mellett szükséges teljesíteni a munkát – a munkáltató és a munkavállaló állapodik meg. Tehát egy vezérigazgatói, mindenkinek szóló, a tennivalókat és elvárásokat felsoroló általános email nem elegendő a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatás esetén.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése a távmunka esetén is a munkáltató kötelezettsége.>A munkavédelmi törvény az általános szabályok mellett a távmunkavégzésre vonatkozóan speciális előírásokat is tartalmaz, amelyek meghatározzák a biztonságos munkavégzés követelményeit – mondja a Technológiai és Ipari Minisztérium munkatársa, dr. Kurucz Zsuzsanna a témában.

A munkavédelmi törvény megkülönböztet számítástechnikai és nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát, utóbbira szigorúbb szabályok vonatkoznak. A munkáltatóknak távmunkavégzés esetén is előzetesen kockázatértékelést kell végezniük, és kötelező munkavédelmi oktatást kell tartaniuk.

A munkáltató – számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén – arra köteles, hogy írásban tájékoztassa a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények követelményeiről. A munkavállaló a munkavégzés helyét ezek teljesülésére tekintettel saját maga választhatja meg. A követelmények megtartását a munkáltató távolról, számítástechnikai eszközzel ellenőrizheti.

Mi a teendő, ha a munkavállalót baleset éri?

A munkavállalót a távmunka végzése során is érheti baleset. Mindenekelőtt azt érdemes tudni, hogy a törvény nem helyhez köti a munkabalesetet, hanem úgy fogalmaz: a munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől és időpontjától.

A távmunkavégzés során bekövetkezett balesetre is vonatkozik az a szabály, hogy azonnal jelezni kell a munkáltatónak a történteket, ugyanúgy, mint egy klasszikus munkahelyi balesetnél. A munkáltatónak a balesetet meg kell vizsgálnia és el kell döntenie, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Amennyiben a munkáltató munkabalesetnek minősíti a balesetet, ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti el. A munkabaleset kivizsgálásának olyan részletesnek kell lennie – például a baleset helyszínének megtekintésével; a sérült munkavállaló meghallgatásával –, amely alapján rekonstruálni lehet a történéseket, felderíthetők a munkabalesetet kiváltó okok. A munkabaleset kivizsgálásáról munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni.

Ha a munkáltató a bejelentett, illetve tudomására jutott balesetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell a sérültet. Amennyiben a sérült munkavállaló sérelmezi a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, illetve vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat elektronikusan vagy egyéb úton a munkavédelmi törvény szerinti bejelentőlapon.

Ki biztosítja a munkavégzés feltételeit, ha a munkavállaló távmunkában dolgozik?

A távmunkában dolgozó munkavállalók esetében felmerülhet, hogy ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket, illetve ki viseli a felmerült költségeket? A kérdés még fajsúlyosabban kerülhet elő a jelenlegi változó energiaárak mellett.

Általánosságban a munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ugyanakkor lehetőség van arra is a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján, hogy a munkavállaló a távmunkát a saját munkaeszközével végezze el, feltéve, hogy a munkáltató a munkaeszköz biztonságos állapotáról kockázatértékelés keretében meggyőződött.

A munkáltatónak arra is lehetősége van, hogy távmunkavégzés esetén költségtérítés formájában hozzájárulhat a munkavállaló kiadásaihozennek mértéke havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka, vagyis maximálisan 20 ezer forint lehet.

Mindazonáltal a távmunka alatt történt baleset igen ritka. A munkavédelmi hatóság adatai szerint idén eddig csupán egyetlen alkalommal történt ilyen bejelentés, a munkavállaló a lakásában megcsúszott, elesett és eltörte a csuklóját. Érdemes ezt azzal összevetni, hogy tavaly több, mint huszonegyezer nyilvántartott munkabaleset volt országosan. „Az otthonukban kevesebb veszély fenyegeti a munkavállalókat, másrészt a hazai foglalkoztatási kultúrának még nem része az ilyen esetek munkabalesetként való értelmezése. Ennek többek közt az lehet az oka, hogy a távmunka csak az elmúlt pár évben terjedt el igazán. Másrészről a munkáltatókat is felelősség terheli, hogy minél alaposabban tájékoztassák a munkavállalókat a teendőkről hasonló esetnél” – mondta el a minisztérium munkatársa.

A minisztérium „Legyen oké a munka” címmel kampányt folytat annak érdekében, hogy felhívja mind a munkavállalók, mind a munkáltatók figyelmét a munkavédelemmel és a munkajoggal kapcsolatos szabályokra és előírásokra.

Pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz

forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/psychosocial-risks-and-stress

A pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz a munkahelyi biztonság és egészségvédelem legnagyobb kihívásai közé tartoznak. Jelentősen befolyásolják az egyének, szervezetek és nemzeti gazdaságok egészségét.

Az európai munkavállalók mintegy fele véli úgy, hogy a stressz gyakori a munkahelyén, és az elveszített munkanapok megközelítőleg fele a stressznek tudható be. A mentális egészséghez kapcsolódó számos egyéb problémához hasonlóan a stresszt is hajlamosak vagyunk félreérteni vagy egyfajta stigmaként értelmezni. Ha azonban emberi hiba helyett inkább szervezeti problémaként kezeljük, a pszichoszociális kockázatok és a stressz éppúgy kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázat.

Mit nevezünk pszichoszociális kockázatoknak és stressznek?

A pszichoszociális kockázatok a nem megfelelő munkatervezésből, -szervezésből és -irányításból, valamint a rossz munkahelyi szociális közegből fakadnak, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekhez, például munkahelyi stresszhez, kiégéshez vagy depresszióhoz vezethetnek. Néhány példa a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre:

  • túlterheltség;
  • egymásnak ellentmondó elvárások és tisztázatlan feladatkör;
  • a munkavállaló nem vesz részt az őt érintő döntések meghozatalában és nincs befolyása a munkavégzés módjára;
  • rosszul irányított szervezeti átalakítás, munkahelyi bizonytalanság;
  • nem hatékony kommunikáció, a támogatás hiánya a vezetők és a kollégák részéről;
  • pszichológiai és szexuális zaklatás, harmadik fél által elkövetett erőszak.

Fontos, hogy a munkaköri követelmények mérlegelésekor a pszichoszociális kockázatokat – például a túlterheltséget – ne tévesszük össze az olyan stimuláló és időnként kihívásokkal teli helyzetekkel, ahol a munkavállalót támogató munkakörnyezet veszi körül, és megfelelő képzésben és ösztönzésben részesül annak érdekében, hogy a legjobb tudása szerinti teljesítményt nyújthassa. A jó pszichoszociális környezet jó teljesítményre és egyéni fejlődésre ösztönöz, és hozzájárul a munkavállalók mentális és fizikai jóllétéhez.

A tartósan stressznek kitett munkavállalóknál a mentális problémákon túl komoly fizikai problémák is jelentkezhetnek, például szív- és érrendszeri megbetegedések vagy váz- és izomrendszeri problémák.

A szervezet vonatkozásában a negatív hatások közé tartozik az általánosan gyenge üzleti teljesítmény, a munkahelyről való gyakoribb hiányzás, a beteg állapotban és emiatt nem hatékonyan végzett munka („presenteeism”), illetve a több baleset és sérülés előfordulása. A hiányzások időtartama általában hosszabb, mint más kiváltó okok esetében, és a munkával kapcsolatos stressz hozzájárulhat az előrehozott nyugdíjazások arányának növekedéséhez. A vállalkozások és a társadalom becsült költségei jelentősek, nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak.

Jogszabályt sért, ha valóban csak 18 fok lesz télen a közintézményekben

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/jogszabalyt-sert-ha-valoban-csak-18-fok-lesz-telen-a-kozintezmenyekben-20220908.html

Ülőmunka esetén a jelenlegi szabályozás szerint fél méter magasan 20–22 fokot kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy a kormány által bejelentett, télre tervezett maximális 18 fok a közintézményekben az ülőmunkát, szellemi munkát végzők számára egészségügyi kockázatot jelent.

Gulyás Gergely a szeptember 8-i Kormányinfón bejelentette, hogy a kormány arra kötelezi az állami intézményeket – a kórházak és a szociális intézmények kivételével –, hogy 25 százalékkal csökkentsék a gázfelhasználást. A miniszter arról is beszélt, hogy az otthoni munkát nem támogatják, de azt igen, hogy az állami intézményekben, így például a Miniszterelnökségen is 18 fok legyen a fűtési maximum.

Ez az intézkedés szabályt sért, mert ülőmunka esetén fél méter magasan 20–22 fokot kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy ez a 18 fok az ülőmunkát, szellemi munkát végzőknek egészségügyi kockázatot jelent – mondta a hvg.hu-nak  a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné.

“(4) Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban a 2. számú melléklet szerinti megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani”, ami hideg évszakban biztosítandó 20–22 °C léghőmérsékletet jelent.”

A szabályok értelmében a 18 fok könnyű fizikai munka esetén lenne szabályszerű, és ott is a minimum lenne (18–20 fok az előírás). Közepesen nehéz fizikai munka esetén 14–18, míg nehéz fizikai munka esetén 12–14 Celsius-fokos munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.

Boros Péterné úgy véli, hogy ilyen szintű fűtéscsökkentésnél még mindig vannak kiegészítő lehetőségek, például az elektromos fűtés. Az MKKSZ pedig – a kormánnyal ellentétben – továbbra is a home office-t szorgalmazná. Bár a Covid idején kényszerből fakadt, Borosné elmondása szerint van szabályozási elképzelésük rá, amit be is akartak mutatni a kormánynak, de „elhajtották őket”.