Címke: munkahelyi témák, problémák

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/vistaverde/online-konfliktuskezeles-20210913.html

Biztosan sokan tapasztalták már meg, akár saját bőrükön, akár külső szemlélőként, hogy egy ingerültebb hangvételű email vagy chatüzenet hogyan fajul véres konfliktussá, hogyan csapnak össze az indulatok és szélsőséges esetben hogyan válik két kolléga összebékíthetetlen ellenségekké.

A munkavállalók közötti konfliktusok nemcsak személyes szinten rosszak, hanem mérgezik a csapatot és a munkahelyi légkört is. Rombolják a kreativitást, a termelékenységet és a kezdeményezőkészséget.

Konfliktusok természetesen online és személyes munkavégzéskor is elfordulnak, de tapasztalatunk szerint a vezetők, az alkalmazottak az online konfliktusok megelőzéséhez és kezeléséhez, kevesebb eszközzel rendelkeznek.

A munkahelyi konfliktusoknak két fajtáját lehet elkülöníteni: személyközi jellegűek és feladathoz kapcsolódóak.

A személyközieket gyakran nehezebb feloldani és a megoldás helyett sokszor inkább az elkerülést választják a felek. Ennek remek személtetése, hogy a munkahelyek elhagyásának egyik leggyakoribb oka a vezető személye. A feladatkonfliktusok ezzel szemben egy-egy feladat miatt alakulnak ki, akár a tervezés, akár a megvalósítás fázisában. Ezek a konfliktusok gyorsabban és egyszerűbben feloldhatók, és rendszerint eszközeik is vannak rá a kollégáknak.

Sok ügyfelünk beszámolója szerint az online munkavégzésben az emberek leginkább a munkájukra fókuszálnak, mivel a személyes kapcsolódás lehetősége a minimálisra csökken. Szinte minden tervezetten történik, nincs helye a spontán beszélgetésnek. A meetingek közötti kommunikáció így leginkább írásban történik meg, ezért csökken az egymáshoz való kapcsolódás és adott esetben az empátia érzése is. Mindennek eredménye, hogy a csapatokban kevesebb személyközi konfliktus fordul elő, ami alapvetőn egy nagyon jó hír. A rossz hír viszont az, hogy a feladatkonfliktusok megoldása lassabb és ezért könnyebben is fajul személyközivé.

De miért nehezebb megoldani ezeket a konfliktusokat? Mi is megfigyeltük, hogy az emberek online környezetben máshogy viselkednek, mint élőben. Egyesek visszafogottabbá, mások pedig bátrabbá válnak.

Élő beszélgetés alkalmával látjuk a partnerek arcát és teljes testbeszédét, metakommunikációját. Az elhangzott szavak mellé dekódoljuk az egyéb jelzéseket is, így együtt alakítjuk ki a mondanivaló valódi jelentését.

Könnyebb például érzékelni az iróniát vagy azt, hogy a beszélő éppen milyen érzelmi állapotban van akár a hangsúly, akár az arckifejezés vagy a testtartás által.

Mivel mindez írásos környezetben nem valósul meg, így nagyon könnyű félreértelmezni az olvasott szöveget.

Ha nem ismerjük jól a feladó személyiségét és stílusát, könnyen lehet, hogy egy ártatlan mondatába számonkérést látunk be, jön a sértődés és már ki is alakult egy konfliktus. Ezen kívül fontos tényező, hogy mások arcának látványa empátiát és etikusabb viselkedést vált ki. Ennek hiányában

csökken a bizalom és az elszámolhatóság érzése,

így könnyebb elbújni a szavak mögé és szabadjára engedni az indulatokat.

Hisszük, hogy a konfliktusok feloldásánál könnyebb azokat megelőzni, ezért most öt tippet adunk, amik ezt szolgálják.

1. Gondold át, milyen platform megfelelő az üzenethez

Ha kényesebb a téma, csak akkor küldd el írásban, ha jól ismered az illetőt. Ha ismeritek egymást reakcióit és személyiségét, kisebb az esélye, hogy félreértelmezik egymás mondanivalóját, és így nem alakul ki konfliktus. Ha nincs meg ez a szorosabb kapcsolat szerencsésebb, ha telefonon vagy videóhívásban intézed a beszélgetést, hogy legyen esély a szöveget kívül egyéb metakommunikációs elemekkel együtt értelmezni.

2. Gondold át kétszer is a mondanivalód

Ne küldd el rögtön a megírt üzenetet. Olvasd át, akár mutasd meg olyanoknak is, akik nincsenek bevonódva a témába és objektíven tudják kritizálni az írásod. Ne az első felindulás hajtson, gondold át, tényleg azt fejezi-e ki az üzenet, amit közölni szeretnél. Helyezkedj bele mások fejébe képzeletben és próbáld felmérni, hogyan értelmezhető az írásod és milyen lehetséges reakciók jöhetnek szóba a másik fél részéről. Ha kétség merül fel benne, fogalmazd át a mondandód.

3. Fogalmazz meg szándékot is

Ha egy kritikát fogalmazol meg, helyezz mellé kérést is. Így megfelelő hangvétel mellett konstruktívvá válik az üzenet és nem csak a sértés érkezik a másik felé. Magyarázd el a saját körülményeid, azt a helyzetet, amiben éppen értelmezel egy adott szituációt és tedd egyértelművé, hogy nem a másik megbántása a célod.

4. Kezdeményed a személyes megbeszélést.

Ha megsértve érzed magad, ne az legyen az első, hogy visszatámadsz. Kezdeményezd, hogy beszélgessetek élőben, akár egy küldő, független személy bevonásával. Így elkerülhető a konfliktus elmérgesedése és még idejében barátságos körülmények közé terelhető a beszélgetés.

5. Legyen nyílt tere a véleménymegosztásnak

Az online kialakult viták egyik remek megelőzése, ha van olyan nyílt tere a vélemények ütköztetésnek, ahol a kollégák szabadon oszthatják meg egymással az akár ellentétes gondolataikat is. Érdemes létrehozni egy belső online fórumot, ahol különböző témák köré csoportosulva írhatja le mindenki a véleményét. Az, hogy melyik témához ki tud hozzászólni, akár korlátozható is, hiszen egy-egy csapat saját projektjéhez nem biztos, hogy muszáj mindenkinek hozzászólnia. A részfórumok kialakítsa történhet munkakörönként, projektekként vagy akár vezetők – beosztottak bontásban is. A lényeg, hogy a működés a cégre legyen szabva. Fontos, hogy témánként legyen egy moderátor, aki kordában tartja az indulatokat és mederbe tereli a beszélgetéseket. Az online vitafórumokkal lehetőség van arra, hogy két meeting között is tudjanak az emberek egymással szakmai jellegű kérdésekben véleményt megosztani, így a potenciálisan vitás kérdések hamarabb kibuknak és nem mérgesednek el.

A konfliktusok megelőzésében a személyes felelősségen túl a vezetőknek is nagy szerepe van. Ők azok, akiknek jó példával kell elől járniuk a csapaton belül, így tud megteremtődni a nyílt, őszintén, harmonikus légkör.

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/valaszok-a-munkahelyi-dohanyzas-___egeto___-kerdeseire-20210825.html

A dohányzás igen megosztó lehet. Van, akinek az élet része, amiről semmiképpen sem tudna lemondani, és van, akinek elviselhetetlen még az is, ha más füstöl körülötte. Mi a helyzet a munkahelyi dohányzás esetén? Kitiltható a munkahelyről? Vagy épp ellenkezőleg, a dohányzó munkatársaknak többlet idő jár, hogy a szenvedélyüknek hódolhassanak?

Külön cigiszünet jár a dohányosoknak?

Bizony előfordul, hogy a dohányos és nem dohányos kollégák között némi felszültséget okoz, ha a cigiszünetre túl gyakran kerül sor. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy van-e erre jogi előírás?

A Munka Törvénykönyvében kifejezetten cigiszünetet nem találunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy munka közben semmilyen pihenő nem jár. A Munka Törvénykönyve munkaközi szünetről rendelkezik.

A munkaközi szünet a munka rövid időtartamú megszakítása. Célja, hogy a munkavállaló munkavégzés közben pihenni tudjon. A lényege, hogy a munkaközi szünet alatt a munkavállalónak nem kell rendelkezésre állni és munkát végezni.

A dohányzásra alapvetően a munkaközi szünetben van lehetősége a munkatársnak. Természetesen csak a dohányzásra vonatkozó szabályok betartása mellett. Ezekről a szabályokról mindjárt bővebben is szó lesz.

Mennyi időt vehet el a munkahelyi dohányzás?

A munkaközi szünet a munkahelyi dohányzásra is felhasználható, ha a dohányzás egyébként megengedett.

A munkavállaló részére 6 óra munkavégzés esetén 20 perc munkaközi szünet jár. Amennyiben a munkaidő meghaladja a 9 órát, akkor még további 25 perc munkaközi szünet jár a dolgozónak.

A munkaidőnél a beosztás szerinti munkaidőn túl a rendkívüli munkaidő is beszámít, vagyis a túlórát is figyelembe kell venni. Ha például a beosztás szerinti munkaidő 4 óra, ám a dolgozó az elrendelt túlóra miatt aznap 7 órát dolgozott, akkor 20 perc munkaközi szünet jár részére. Ha viszont aznap kevesebb, mint 6 órát kellett dolgoznia, a törvényi előírás alapján külön munkaközi szünet nem jár részére. Több, mint 9 óra munka esetén már összesen 45 perc munkaközi szünetre jogosult a dolgozó.

A fiatal, vagyis 18 év alatti munkavállalók esetén a munkaközi szünet mértéke eltérő. Nekik 4,5 óránál hosszabb napi munkaidő esetén legalább 30 perc pihenő jár. Több, mint 6 óra munka esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A törvény arra is lehetőséget nyújt, hogy a felek megállapodása vagy kollektív szerződés 60 percre emelje a munkaközi szünet időtartamát.

Mikor gyújthat rá a munkavállaló, avagy hogyan vehető ki a munkaközi szünet?

A munkaközi szünet nem azt jelenti, hogy a munkatárs akkor szalad ki rágyújtani, amikor csak akar. A munkaközi szünet kiadására is van szabály.

A munkavégzés megszakításával legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni a munkaközi szünetet.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy a dohányosoknak esélyük sincs hamarabb rágyújtani. Ehhez azonban már szükséges a munkáltató döntése is. A törvény alapján a munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni, azonban ekkor is figyelnie kell arra, hogy a fenti időszakban legalább 20 perc összefüggő szünetet kapjon a munkavállaló. Ebből az is következik, hogy abban az esetben, ha a munkavállalónak összesen 20 perc munkaközi szünet jár egy nap, a munkáltató azt nem tudja szétdarabolni. Sok esetben a munkáltatók a törvényi minimumnál hosszabb munkaközi szünetet biztosítanak, így már van lehetőség a kisebb időtartamú cigiszünetek biztosítására is. Lényeges azonban, hogy fő szabály szerint a munkaközi szünet nem a munkaidő része, így nem biztos, hogy az a jó, ha sok van belőle. Ettől azonban el lehet térni.

Tiltható a munkahelyi dohányzás?

A munkahelyi dohányzás szabályait nem a Munka Törvénykönyvében találjuk, így azt sem, hogy tiltható-e dohányzás a munkahelyen.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény fő szabály szerint kimondja, hogy a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével a munkahelyen nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni. A munkahelyek zárt légterű helyiségeiben (például egy irodában, csarnokban, étkezőben stb.) nem lehet dohányzóhelyet kijelölni. Az tehát már a múlté, hogy a dohányos főnök szobájában mindenkinek nyelnie kell a füstöt. A dohányzás ugyanis a főnöknek is tilos az irodában.

A dohányzás a legtöbb esetben nyílt légterű helyen lehetséges, ahol kijelölt dohányzóhely van. Bizonyos munkahelyeken azonban erre sincs lehetőség. A törvény kimondja, hogy nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely például köznevelési, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben. A dohányzóhelyekkel kapcsolatos valamennyi részletszabályt, kivételt, „ha, és akkor” esetet a törvényben találod meg, itt nem térünk ki minden helyzetre.

Nemdohányzó munkahely

Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánítsa. Ez nem azt jelenti, hogy egyik munkatárs sem lehet dohányos, ám a szenvedélyének nem hódolhat a munkahelyen. A nemdohányzó munkahelyen valószínűleg hiába keresnéd a kijelölt dohányzóhelyet. Fő szabály szerint ilyen munkahelyen nem lehet rágyújtani. Kivétel itt is lehet, erről mindjárt szó lesz.

A nemdohányzó munkahely megjelölést jól látható módon és egyértelműen kell jelezni.  

A nemdohányzó munkahellyé nyilvánítás a kollektív szerződésben, vagy a munkavállalók minimum felének kezdeményezésére, illetve egyetértésével történhet.

Hogyan lehet a nemdohányzó munkahelyen mégis füstöl(ög)ni?

Itt jön az előbb említett kivétel.

A törvény értelmében a nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen is lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni. Ehhez szintén a kollektív szerződésbe foglalás, vagy a munkavállalók minimum felének egyetértése szükséges.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.