Hőség az irodában? Így olvad el a csapat teljesítménye és a profit
Vezetőként vagy HR-szakemberként bizonyára tapasztalta már a jelenséget: a nyári kánikula beköszöntével a délutáni meetingek belassulnak, a határidők csúszni kezdenek, és a kollégák ingerültebbek a szokásosnál. Hajlamosak vagyunk ezt egyszerűen a „nyári fáradtságnak” betudni, pedig a háttérben egy sokkal komolyabb probléma, a hőstressz áll, ami tudományosan bizonyítottan rontja a szellemi teljesítményt (is). Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzésének szakvezetője ad „forró” tippeket a nyári meleg hónapokra.
forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hoseg-az-irodaban-igy-olvad-el-a-csapat-teljesitmenye-es-a-profit-20250813.html
Miért lesz lassabb és pontatlanabb a csapat a hőségben?
Az agyunk működési teljesítménye véges és hőmérséklet függő, csakúgy, mint a számítógépeknek. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy amikor a túlzott felmelegedés elleni küzdelemre kell fordítania testünknek sok energiát, például hűtésre (izzadásra), kevesebb marad a gondolkodásra, a döntésekre és a kreativitásra. A túlmelegedést mindenáron le akarjuk kerülni, csakúgy mint a laptop amelyik kétségbeesetten zúgatja a ventilátorát.
Kutatások szerint a szellemi munkához az ideális hőmérséklet 22-24°C között van.
Ismerős?
Délelőtt még pörög a csapat, de ebéd után, a délutáni melegben mindenki „leolvad”. A korábban egyszerűnek tűnő Excel-tábla hibáktól hemzseg, a kreatív ötletelés pedig megakad. Ez nem (feltétlenül) lustaság, hanem inkább a hőstressz tipikus jele. A meleg környezet bizonyítottan lassítja a reakcióidőt és rontja a koncentrációt.
A „klíma-háború” valódi ára
Az egyik kolléga fázik, a másiknak melege van. A termosztát körüli vita nemcsak a hangulatot rontja, hanem a cég bevételeit is befolyásolhatja. Ha a hőmérséklet kiesik az optimális 22-24°C-os sávból, valakinek a teljesítménye biztosan csökkenni fog, ami több hibát és alacsonyabb termelékenységet jelent.
Mi az a WBGT-index, és miért fontos?
A WBGT (Wet Bulb Globe Temperature) egy speciális mutató, amely nem csak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet, a napsugárzást és a sugárzó hőt is. Ezáltal pontosan jelzi, mennyire terheli a hőség az emberi szervezetet. Ez a mutató sokkal megbízhatóbb, mint egy sima hőmérő. Például, ha a WBGT 28°C fölé emelkedik, már jelentősen nő a fáradtság és a hibák kockázata, WBGT 32°C fölött pedig komoly teljesítménycsökkenés várható. Munkahelyi környezetben erre érdemes odafigyelni (csakúgy, mint a szén-dioxid szintre), mert segíthet azonosítani a rejtett hőstresszt, például egy rosszul szellőző tárgyalóban. Jó ötlet (és nem is drága) egy WBGT-mérőt beszerezni. Ezzel egyrészt, valós időben mérhetővé válik a hőstressz, másrészt elejét lehet venni a szubjektív, „kinek mennyire van melege” vitáknak.
Víz – pihenő – árnyék
A hőség okozta káros hatások kiküszöbölésére a kutatók egy egyszerű hármas modellt javasoltak: Víz – Pihenés – Árnyék (Water, Rest, Shade; WRS), ami könnyen érthető és követhető. A lényeg, hogy erre a három tényezőre tudatosan odafigyelve csökkenthetőek a magas hőmérséklet okozta kockázatok. Egyébként a munkahelyi hőmérsékletet és az ezzel kapcsolatos teendőket (pl . hideg ivóvíz, szünetek biztosítása) a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet tartalmazza.
Segíthet a viselkedéstervezés – esettanulmány
Sokszor apró, tudatosan megtervezett beavatkozásokkal is látványos eredményt érhetünk el. Egy korábbi ügyfelünknél visszatérő probléma volt, hogy a nyári hónapokban észrevehetően megnőtt a pontatlan adatrögzítésből származó hibák száma. Mivel jelentős volt a fluktuáció és sok a diákmunkás a nyári hónapokban, a magas hibaszámot ennek tulajdonították. Ezzel párhuzamosan az idősebb dolgozók egészségtelennek gondolták a „légkondi” használatot, így 28- 30°C-os irodákban folyt a munka.
A cégvezető hatékonyságnövelő tréningben látta a megoldást, ezért találkoztunk vele egy igencsak izzasztó (kb. 29 fok lehetett a tárgyalóban) megbeszélésen. Arra a kérdésre, hogy miért nem használják az egyébként beépített klímát, két érvet sorolt fel: először is megnöveli az áramfogyasztást és nagyon fontos a költségek féken tartása, másodszor pedig állandó viták vannak abból, hogy ki, mennyire „érzékeny” a klíma által keltett huzatra.
A viselkedéstudományokból tudjuk, hogy ha viselkedést akarunk változtatni akkor a legegyszerűbb (és gyakran a leghatékonyabb) a környezet célirányos megváltoztatásával kezdeni. Ezt figyelembe véve, a tréning helyett azt javasoltuk, hogy először „kísérleti” jelleggel próbáljunk alakítani a munkahelyi környezeten.
Tudva, hogy a hőmérséklet és a hidratáltsági szint komolyan hat a teljesítményre három olyan beavatkozást javasoltunk, amik olcsóak és egyszerűek.
1. Hidratálás: a konyhai ballonos vízadagoló „nehezen” hozzáférhető volt (ki kellet menni a folyosó végén lévő helységbe). Hogy a vízhez jutást megkönnyítsük négy további vízadagolót helyeztünk el: hármat a egylégterű iroda különböző pontjain, egyet a tárgyalóban, így mindenkitől mindössze 2-3 lépésre lett vízforrás. Minden dolgozó kapott egy-egy céglogós kulacsot (ami nagyrészt rendelkezésre állt kiállítási repi maradékból).
2. Pihenő: Mivel a dolgozók részben teljesítménybérben dolgoztak, érthetően úgy akarták maximalizálni a jövedelmüket, hogy nem tartottak szüneteket. Nem túlságosan demokratikusan, ideiglenesen bevezettük a 2 óránkénti kötelező 10 perc szünetet (az ebédszünet mellett). Ekkor leállt a központi szerver, ami lehetetlenné tette a munkavégzést. Mellesleg a törvényi előírás óránként 10 perc szünet.
3. Árnyék: Mivel modern, központi klímaszabályozása van az irodának, több helyen is változtattunk. A konyha melletti társalgót egésznapra hűvösre 22°C állíttattuk be, ami hűtötte a konyhát is. Akinek igénye volt, a szünetekben itt lehűlhetett. A hűtést a hajnali órákban maximumon járatva, munkakezdésre kellemes 23-24°C várta a dolgozókat. A szünetekben szintén felnyomtuk a hűtést és szellőzést.
Az Eredmény: Egy hónap után a hibák száma 17%-kal csökkent. A kezdeti ellenállás után az irodai hangulat is érezhetően javult. A befektetés nem volt jelentős (és megtérült), a hatás pedig mérhetően pozitív.
Tippek és javaslatok
A munkahelyi hőmérséklet menedzselése nem felesleges kiadás, hanembefektetés a legértékesebb erőforrásba: a munkatársak szellemi teljesítményébe és jóllétébe.
•Mérjünk és optimalizáljunk! Használjunk WBGT-mérőt, és törekedjünk a 22-24°C-os hőmérséklet tartására. Bár az információ önmagában nem okoz viselkedésváltozást, jó ötlet elmondani, megmutatni a hőmérséklet, hidratáció és teljesítmény összefüggéseit.
• Tegyük vonzóvá! Tegyük a hidratálást és a szüneteket egyszerűvé és vonzóvá. Fontos a stratégikus kommunikáció.
• Alakítsuk a környezetet! Figyelembe véve a helyi adottságokat és dolgozói igényeket, akár fizikai átrendezés, akár időzítés, akár a munka megfelelő feltételek módosítása általában könnyebb, mint az embereket motiválni bármire.
Egy tudatosan kialakított környezet, amely elősegíti a szellemi frissességet, közvetlenül hozzájárulhat a vállalat sikeréhez, csökkentheti a hibák számát és növeli a munkatársak elégedettségét.
Gerlei Béla MSc. MBA
A nyelvhasználat és viselkedés szakértője