Címke: munkahelyi témák, problémák

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/ev-vegi-aktualitas-ezt-kell-tudni-a-jovo-evre-szabalyosan-atviheto-szabadsagokrol-20251124.html

Az év végéhez közeledve érdemes a szabályokat áttekinteni, hiszen a szabályosan jövőre át nem vihető, még fel nem használt idei szabadságok kiadására van még idő – néhány hét – ebben az évben. Bartók Szandrát, a Niveus Payroll bérügyviteli menedzserét, szakmai vezetőjét kérdeztük a legfontosabb tudnivalókról.

A Munka Törvénykönyve főszabálya szerint a munkáltató a szabadságot abban a naptári évben adja ki, amelyben az megállapításra került, mint éves szabadság. Néhány rugalmasságot biztosító kivételszabály azonban megtalálható a törvényben, melyek lehetőséget teremtenek a következő évre történő átvitelhez. 

Melyek ezek a kivételszabályok?

Bartók Szandra, Niveus: Amit általában mindenki tud, az az, hogy ha a munkavállaló a szabadságát még ebben az évben kezdi meg, és annak időtartama átnyúlik a következő évre, a jövő évi első 5 munkanap szabadság még az idei szabadságkeretet terhelheti. Például az idei évváltásnál a december 31-től január 9-ig általános munkarendben kivett januári 5 nap szabadság az előző évi kiadott szabadsághoz számítható.

Amit kevesebben tudnak, hogy a pótszabadságok közül az életkor alapján járó pótszabadság, amelynek megállapítása az életkortól függ és a mértéke 1 és 10 nap között mozoghat, átvihető a következő évre, ha arról a munkavállaló és a munkáltató között megállapodás születik.

Másik kivételszabály, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az idei évi szabadságot legkésőbb a jövő esztendő március 31. napjáig adhatja ki. Így az év végén próbaidejüket töltő munkatársaknak járó idei szabadság kiadása későbbre szervezhető a szabályozás alapján.

A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékességének évében kiadni – például a munkavállaló hosszabb betegsége miatt -, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.

Az életkortól függő pótszabadság jövő évi kiadására vonatkozó megállapodásnak vannak-e formai követelményei?

Bartók Szandra: Fontos tudni, hogy ennek a megállpodásanak írásbelinek kell lennie, és kizárólag az adott évi fel nem használt életkor alapján járó szabadságra vonatkozhat. A halasztás a következő év december 31. napjáig szólhat. A munkaszerződésben ez a megállapodás nem szerepelhet, mint a munkaviszony teljes tartamára vonatkozó megegyezés.

Felmerülhet-e a szabadság elhalasztása a munkáltató által?

Bartók Szandra: Igen, a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb 60 nappal – elhalaszthatja. Tehát rendkívüli esetben a munkáltató megteheti, hogy a munkavállaló szabadságát maximum 60 nappal eltolva a következő naptári évben adja ki. Azonban ezt a halasztást indokolni kell a munkavállaló felé és alá kell támasztani munkaügyi hatósági ellenőrzéskor.

Mely körülmények számíthatnak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekének?

Bartók Szandra: Korábbi szabályozásból ismerhetjük ennek a fogalomnak a meghatározását. Ez az értelmezés a joggyakorlatban jelenleg is használatos, és olyan munkaszervezéstől független körülményt jelent, amelynek felmerülése esetén a szabadság teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását hátrányosan befolyásolná. Tehát a szezonalitásból adódó munkatorlódás, amely előre prognosztizálható és a munkaidő-szervezés különböző eszközeivel kezelhető (munkaidőkeret bevezetése, rendkívüli munkavégzés elrendelése, atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása), nem minősül kivételesen fontos gazdasági érdeknek. Itt olyan körülményekre lehet hivatkozni, amelyek előre a munkáltató működésében nem láthatóak, például egy hirtelen érkező időkritikus ügyféligény, amely gyors reagálást és többletfeladatok ellátását igényli.

Érdemes éves szabadságtervet készíteni a szabadságok szabályos kiadása érdekében?

Bartók Szandra: Igen, a nyári szabadságolások mellet az év végi ünnepek körüli időszakban nő meg jelentősen a munkavállalói szabadságigény. Tehát a tervezhetőség, a zökkenőmentes működés és a jogszabályi megfelelés miatt célszerű előre kialakítani egy éves szabadságolási tervet a vállalati működésben. Így elkerülhetőek a szankciók a nem szabályosan következő évre átvitt szabadságok okán, hiszen a megállapított szabadságot mindenképpen ki kell adni, a munkavállaló megszerzett jogosultsága, amelyet a Munka Törvénykönyve garantál.

Megváltható-e a szabadság pénzben, ha az nem került kiadásra?

Bartók Szandra: Fontos szabály, hogy a ki nem adott szabadságot pénzben megváltani nem lehet a munkavállaló részére, erre csak a munkaviszony megszűnésekor merül fel lehetősége a munkáltatónak.

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/egyre-tobb-a-munkahelyi-egeszsegugyi-hianyossag-ezeket-talalta-a-hatosag-2025-elso-feleben

A munkavédelmi hatóság idei jelentése szerint tovább nőtt a munkahelyi egészségügyi szabálytalanságok száma. 2025 első hat hónapjában több mint 3600 munkáltatónál tartottak ellenőrzést, és közel 1900 esetben kellett valamilyen intézkedést hozni. Ezek ötödét a hatóság kiemelten súlyosnak minősítette.

A 2025 első félévi adatokból látszik, hogy bár a legtöbb munkahelyen törekednek a szabályok betartására, még mindig sok a hiányosság a munkavállalók egészségvédelmében. A megelőző vizsgálatok, a zaj- és kórokozó-ellenőrzések, valamint a veszélyes anyagok pontos nyilvántartása nem papírmunkát jelentenek, hanem a dolgozók egészségének megőrzését.

Elmaradt vizsgálatok, hiányzó orvosi felügyelet

A legtöbb probléma abból adódott, hogy a cégek nem vizsgálták megfelelően a munkakörülmények egészségkárosító hatásait, vagy egyszerűen nem biztosították a foglalkozás-egészségügyi ellátást.

Pedig ezek a vizsgálatok segítenének megelőzni, hogy a dolgozókat hosszú távon károsítsa a zaj, a por, a vegyi anyagok vagy épp a hőterhelés. A munkavédelmi orvos feladata lenne, hogy ezeket a kockázatokat feltárja, és javaslatot tegyen a csökkentésükre – de sok helyen ez elmaradt.

Túl sok a zaj, kevés a védelem

A hatóság a legtöbb intézkedést zajexpozícióval kapcsolatos szabálytalanságok miatt hozta.

Sokan nem is gondolnák, de a tartós zaj nemcsak a hallást teszi tönkre: növeli a stresszt, a fáradtságot, és fokozza a munkabalesetek kockázatát is.

A vizsgálatok szerint sok munkahelyen nem történt meg a zajterhelés mérése, vagy nem kaptak megfelelő hallásvédőt a dolgozók.

Láthatatlan veszélyek: vírusok, baktériumok, rákkeltő anyagok

A hatóság a biológiai kóroki tényezők – vagyis a vírusok, baktériumok, gombák – miatt is számos intézkedést hozott. Az utóbbi években egyre több foglalkozási eredetű megbetegedést okoznak mikroorganizmusok, különösen az egészségügyben, a mezőgazdaságban vagy az állattartásban dolgozók körében.
A klímaváltozás ráadásul növeli a fertőző betegségek terjedésének esélyét, mivel egyre több kórokozó állati közvetítőkön – például rovarokon vagy rágcsálókon – keresztül juthat el az emberhez.

Bár a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos intézkedések száma csökkent, ez továbbra is kiemelt kockázat: a daganatos betegségek az EU-ban a foglalkozással összefüggő halálesetek vezető okai.

A gond sokszor az, hogy a munkáltatók és a dolgozók sem érzékelik közvetlenül a veszélyt, hiszen a hatás évtizedekkel később jelentkezhet. A hatóság ezért kiemelten ellenőrzi a veszélyes anyagok nyilvántartását és a biztonsági előírások betartását.

Veszélyben a legérzékenyebbek

A jelentés szerint a hatóság külön figyelmet fordított a sérülékeny munkavállalói csoportokra is – például fiatalokra, várandós nőkre, idősebb dolgozókra vagy megváltozott munkaképességűekre.

Az ő esetükben a munkáltatóknak még körültekintőbben kellene eljárniuk, hiszen egészségkárosodásukra sokkal nagyobb az esély. Az ilyen esetek a kiemelt intézkedések 5 százalékát tették ki.