Címke: munkahelyi témák, problémák

Aktuális Információk

AI és a jövő munkaerőpiaca: kinek lesz robotkollégája és kinek lesz munkahelye?

Az AI el fogja venni a munkánkat? Aki programozással, adminisztrációval vagy írással foglalkozik, annak számolnia kell ezzel. Más szakmákban a technológiai hatása még nem jelentős, de ez változhat – mutat rá az AI emberi oldalát és annak alkalmazásait bemutató Humanaugmented TikTok videója. Mit okozhat az automatizáció a gyártósorokon és a hétköznapi irodai munkakörökben? Kell félni vagy megijedni? A szakértő szerint a válasz egyszerre igen és nem.

forrás: https://ildimunkavedelem.hu/wp-admin/post-new.php

A Humanaugmented TikTok videójának fontos megállapításai: 

  • A mesterséges intelligencia már most képes bizonyos szintű programozási vagy szövegalkotási feladatokat automatizálni, így ezek a területek kiemelten érintettek.

A technológiai hatás más szakmákban még nem olyan jelentős – például fizikai munkák vagy humán szolgáltatások esetében, de ez idővel változhat.

  • A technológiai szektorban tapasztalt súlyos veszteségek szintén a világjárvány idején történt túlzott munkaerő-felvétel következményei.

Más szóval: nem (csak) az AI vagy gazdasági válság miatt vannak problémák a tech szektorban, hanem azért is, mert a cégek túloptimistán méretezték fel a jövőjüket a járvány idején.

A csipetnyi iróniával fűszerezett videó azért azt is hozzéteszi, hogy az Egyesült Államokban a 2025-ös munkahelyvesztések inkább a DOGE miatt történtek. Bár Elon Musk szerint a DOGE intézkedései 160 milliárd dollár megtakarítást eredményeztek, egyes elemzések szerint ezek a leépítések 135 milliárd dollárba kerültek az adófizetőknek, figyelembe véve a jogi költségeket és a termelékenység csökkenését – közlik a CBS Hírek.

  • A programozói állások 29%-ában szerepet kap a mesterséges intelligencia, szemben az általános 1,3%-kal

– tehát a programozás egyike azoknak a területeknek, ahol a mesterséges intelligencia hatása már most is rendkívül erős és növekvő tendenciát mutat, míg más szektorok még „lemaradnak” vagy később kerülnek az AI hatókörébe.

A Microsoft jelenlegi vezérigazgatója, Satya Nadella beszélgetett Mark Zuckerberggel (a Meta – korábban Facebook alapítója) egy fontos iparági rendezvényen.

  • A Microsoft vezér elmondta: a cégnél mostanra a programkódok akár 30%-át mesterséges intelligencia írja.

A 30% nagyon magas arány, ami azt jelenti, hogy az AI nemcsak segédeszköz, hanem már aktív szereplő a fejlesztési folyamatban. Ez az adat jól mutatja, milyen gyorsan integrálódik az AI a munka világába, különösen a technológiai szektorban – és azt is jelzi, hogy a programozói munka természete átalakulóban van: egyre több feladatot végeznek félig vagy teljesen automatizált rendszerek.

  • Az adminisztratív munkák 60%-a automatizálható lehet 2030-ra.

Ez jelentős átalakulást vetít előre az adminisztrációs szektorban, például irodai asszisztensek, recepciósok, ügyintézők munkakörében. 

Ethan Mollick kutató és író szerint:

  • az AI-t nem versenytársként, hanem kollégaként, társintelligenciaként kellene felfogni, akivel együtt dolgozunk, nem pedig akit ki kell váltani vagy legyőzni.

Ezzel egyfajta szemléletváltást javasol: az AI nem az emberi munkaerő helyettesítője, hanem egy új típusú „digitális kolléga”, amely erősíti az emberi képességeket.

A dolgozók háromnegyede szerint a munkája egy része automatizálható lenne

A McKinsey 2024-es szerint 2030-ra a jelenlegi európai munkaórák mintegy 27 százalékát automatizálhatják, amit a mesterséges intelligencia térnyerése még inkább felgyorsíthat. A riport szerint a munkaórák nagyjából 20 százaléka még mesterséges intelligencia nélkül is automatizálható lenne. Egy kutatás alapján ráadásul a munkavállalók maguk is úgy vélik, hogy munkájuk háromnegyede átadható lenne egy számítógépnek.

Zakrzewski Anita, a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing- és értékesítési vezetője segít megérteni, mit jelenthet az automatizáció egy hétköznapi irodában: Ha a mindennapi irodai feladatokról van szó, az automatizáció olyan problémákra jelenthet megoldást, mint az ismétlődő, gyakran feltett kérdések, a feladatmenedzsment, az adminisztráció, vagy a különböző osztályok tevékenységének összehangolása.

A gyakran ismétlődő kérdések terén például egy belső tudástár kialakítása mentesítheti hosszú távon a kollégákat attól, hogy minden munkavállalói kérdésre egyesével válaszoljanak. Ha a válasz megkeresése helyett azonban mégis feltennék a már ismert kérdést a kollégák, egy automatizált rendszer sablon válaszok kiküldésével segítheti a munkafolyamatot. A kérdésekkel, esetleges panaszokkal kapcsolatos státuszváltozásokról pedig e-mail értesítést küldhet a rendszer, ami már tartalmazza az üggyel kapcsolatos összes információt.

A különböző osztályok, területek együttműködése is automatizálható: a gyakran előforduló folyamatokra sablon folyamatok hozhatók létre, amiket a rendszer önállóan kioszt arra a kollégára, akinek éppen feladata van az adott folyamatban. Ha például új kolléga csatlakozik a céghez, az IT osztály csak akkor kap értesítést az új laptop beüzemelésének igényéről, ha a HR adminisztráció már lezajlott.

„Az automatizálás a munkahelyek jövőjét alapvetően formálja majd át, de az, hogy hogyan és mikor történik meg ez a változás, nagymértékben függ a munkahelyi kultúrától, a vállalatok technológiai érettségétől és a munkavállalók alkalmazkodóképességétől is” – tette hozzá Zakrzewski Anita. „A jövő munkahelyeit mindenesetre nem robotkollégákkal kell elképzelnünk. A mesterséges intelligencia és az automatizálás ehelyett arra ad lehetőséget, hogy a munkavállalók a stratégiai döntésekre, a kreatív feladatokra és a csapatmunkát igénylő projektekre fókuszáljanak, miközben az algoritmusok rengeteg időt megspórolva elvégzik a rutinmunkát. Ha kevesebb az unalmas, ismétlődő feladat a cégnél, kevesebb lesz a kiégéssel küzdő munkavállaló, ami a fluktuáció csökkenését is eredményezheti. A munkatársak mindennapjaiban az automatizálás révén előtérbe kerülhet a készségfejlesztés és az értékteremtés, ami nagyobb munkahelyi elégedettséghez vezethet.”

Aktuális Információk

Így őrizhető meg a dolgozók mentális egészsége

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/igy-orizheto-meg-a-dolgozok-mentalis-egeszsege-20250506.html

A munkavállalók mentális egészsége a szervezeti teljesítmény alappillére. Milyen kihívásokkal küzdenek e téren a különböző generációk? Milyen lépésekkel kezdhetik meg a szervezetek a prevenciót és a támogatás kiépítését? Koch Mária egy EU-s konferencia főbb megállapításait foglalta össze.

Az Európai Unió 2024-ben Brüsszelben rendezte meg a „High-level Conference on Mental Health and Work” című konferenciát, amelyet a belga EU-elnökség szervezett. A rendezvény célja az volt, hogy átfogóan vizsgálja a munkahelyi mentális egészség kihívásait és megoldási lehetőségeit.

Azt tapasztalom, hogy a munkaadók egyre jobban fókuszálnak a munkatársak mentális egészségének támogatására, ezért ebben a cikkben összefoglaltam a főbb ajánlásokat és a személyes tapasztalataimat, amelyek jó ötleteket adhatnak azoknak, akik ezzel a területtel mélyebben szeretnének foglalkozni.  

Figyelemfelhívó megállapítások, amelyek jó kiindulási pontok lehetnek

A konferencia kiemelte, hogy a rosszul szervezett munkafolyamatok, a túlzott munkaterhelés és a bizonytalan foglalkoztatás jelentős mértékben hozzájárulnak a munkavállalók mentális egészségének romlásához. Ezek a tényezők depresszióhoz, szorongáshoz és kiégéshez vezethetnek, amelyek nemcsak az egyénekre, hanem a szervezetek teljesítményére is negatív hatással vannak.

A szakértők hangsúlyozták a megelőzés három szintjének fontosságát:
    • Elsődleges prevenció: a mentális egészséget veszélyeztető tényezők megelőzése, például a munkakörnyezet javítása és a munkaterhelés kiegyensúlyozása.
    • Másodlagos prevenció: a mentális egészségi problémák korai felismerése és kezelése.
    • Harmadlagos prevenció: a már kialakult mentális betegségek kezelése és a munkába való visszatérés támogatása.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van egy uniós irányelvre, amely kötelező érvényű előírásokat tartalmaz a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésére és kezelésére.

Eltérő generációk, eltérő gondoskodási igények

A munkavállalók mentális egészségének támogatása nem csupán egyéni, hanem generációs különbségeket is figyelembe vevő megközelítést igényel. A különböző életkorú munkavállalók eltérő társadalmi és technológiai hatások között szocializálódtak, így más és más módon reagálnak a stresszre, a vezetői attitűdre és bizony a segítségnyújtásra is.

Z generáció

A digitális világban szocializálódtak, így fokozottan ki vannak téve az online összehasonlításnak és a FOMO-nak (kimaradástól való félelem). Érzelmileg nyitottabbak, de érzékenyebbek is, bátrabban kérnek segítséget. Fontos számukra az önazonosság, a pszichológiai biztonság és a munka értelme.
Számukra hasznos lehet a digitális detox lehetősége, a rendszeres visszajelzés, a mentálhigiénés edukáció és a coaching szemléletű vezetés.

Y generáció

Sokan közülük most élik meg az életközepi krízis első hullámát, miközben próbálnak megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak. Egyszerre jellemző rájuk az önmegvalósítás és a megfelelési kényszer, ami fokozza a kiégés kockázatát.
Számukra előnyös a work-life integráció támogatása, a rugalmas időbeosztás, a burnout-prevenció és az értékalapú vezetői kommunikáció.

X generáció

Sok esetben „szendvicsgenerációként” élnek, egyszerre gondoskodnak idős szülőkről és kamasz gyerekekről, miközben magas elvárásoknak kell megfelelniük a munkahelyen. Hajlamosak elhallgatni mentális nehézségeiket, így a problémáik sokszor rejtve maradnak mindaddig, amíg komolyabb tünetekkel kísérve felszínre nem törnek. Ráadásul ez a generációs a legjobban kitett a kritikus betegségek iránt, illetve hormonális változásokkal terhelt időszakokat élnek át, ami jelentősen kihat mentális egészségükre is.

Számukra a diszkrét támogatási lehetőségek, stresszkezelő tréningek, vezetői figyelem és csendes pihenőhelyek kialakítása lehet jó megoldás, illetve érdemes egyéni coaching lehetőségeket is biztosítani számukra.

Baby boomer generáció

Számukra a munka gyakran az identitás szerves része, ezért a változások és a visszavonulás gondolata stresszt okozhat. Nehezebben kérnek segítséget, jellemző rájuk a „kemény vagyok, kibírom” hozzáállás.

A generáció tagjainak hasznos lehet az egyéni beszélgetési lehetőség, a tapasztalatmegosztás támogatása, a mentor szerepek kialakítása, valamint a nyugdíjazás felé vezető folyamatba történő bevonás és érzékenyítés.

Gyakorlati javaslatok a vállalatok számára

A konferencia üzenete világos: a munkavállalók mentális egészsége nem mellékes ügy, hanem a szervezeti teljesítmény egyik alappillére. Az alábbi lépések megtételével a cégek megkezdhetik a prevenciót és a támogatás kiépítését a munkatársak mentális támogatása érdekében:

1. Pszichoszociális kockázatfelmérés: kérdezze meg munkatársait, mi feszíti őket, indítson anonim felmérést.
2. Mentálhigiénés stratégia kialakítása: érdemes megalkotni egy többfókuszú programot a munkavállalók mentális jóllétének védelmére.
3. Támogatási rendszer kiépítése: biztosítson rendszeres tanácsadói órákat, online konzultációkat a munkatársak számára.
4. Munkaszervezés újragondolása: csökkentse a túlterhelést, növelje a rugalmasságot, kezelje a bizonytalansági tényezőket.
5. Nyílt kommunikáció és edukáció: törje meg a hallgatást, tartson érzékenyítő beszélgetéseket, vezetői tréningeket.
6. Folyamatos monitoring: évente vizsgálja újra a helyzetet, és alakítsa a programot a visszajelzések alapján.
A megelőzés nem luxus, hanem jól térülő befektetés

Egy jól működő mentális egészségi program csökkenti a fluktuációt, növeli a munkavállalói lojalitást, és javítja a vállalat hírnevét, nemcsak munkaerőpiaci, de üzleti szempontból is. A döntés az önök kezében van.

Koch Mária
employer branding tanácsadó
menopauza kutató, klimaxcoach
egészégügyi szakújságíró
MMT és MOTE tagja
helloklimax® program alapító
menopauzashop.hu alapító

Aktuális Információk

Egy nyaralás nem fogja helyrehozni – Oszlassuk el a kiégés körüli mítoszokat!

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/egy-nyaralas-nem-fogja-helyrehozni-oszlassuk-el-a-kieges-koruli-mitoszokat-20250423.html

Létezik olyan megközelítés, mely szerint a stressz a munka része vagy a kiégést megoldhatjuk azzal, ha elmegyünk nyaralni, ám a szakértők szerint nem szabad beletörődnünk, hogy a folyamatos kimerültség az életünk része.

A modern munkahelyek körül rengeteg a stresszel és a kiégéssel kapcsolatos mítosz- olyan elképzelésekkel, amelyek elhitetik velünk, hogy a kimerültség normális és elkerülhetetlen. A HR Drive cikke ezeket a tévhiteket vette szemügyre és mutatta meg, hogy miként érdemes felvenni a küzdelmet a kiégés ellen.

1. „A kiégés csak azt jelenti, hogy szabadságra van szükséged”

A szabadság segít a feltöltődésben – de a kiégés mélyebb annál, hogy szükségünk van egy kis szünetre. Krónikus stressz, amelyet a munka túlterheltsége, a támogatás hiánya okoz. A Deloitte felmérése szerint a szakemberek 77%-a tapasztalta már a kiégést jelenlegi munkahelyén, és több mint a fele többször is említette már a kiégést. Kivehetünk egy kis szabadságot, de ha semmi sem változik, mire visszatérünk akkor megint ott vagyunk, ahol elkezdtük.

A mítosz megdöntése: A szabadidő nem oldja meg a kiégést, ha a munkakörnyezet nem változik. Az igazi megoldás a jólét beágyazása a napi rutinokba. A rövid, gyakori mozgásszünetek – mint például a nyújtás, a séta vagy az irányított légzés – segítenek szabályozni a stresszt és javítják a koncentrációt. Az egyensúly nem a munka elől való menekülésről szól – hanem a munkavégzés módjának átalakításáról.

2. „Ha szenvedélyes vagy, nem fogsz kiégni”

Ha szeretjük azt, amit csinálunk, attól még nem leszünk immunisak a kiégésre – sőt, még ronthat is rajta. Ha szenvedélyesen szeretjük a munkánkat, nagyobb valószínűséggel vállalunk túl sokat, elmossuk a munka és a magánélet határait, és figyelmen kívül hagyjuk a kimerültség figyelmeztető jeleit.

A mítosz megdöntése: A szenvedélyt határokkal kell párosítani. A lelkesedés és a jólét fenntartásához egyaránt kulcsfontosságú a pihenési idő előtérbe helyezése, a munkaidő utáni kikapcsolódás, valamint a munkaterhelés fenntarthatóságának biztosítása. Tanulmányok azt mutatják, hogy már ötperces aktivitási szünetek is növelik az energiát és megelőzik a szellemi fáradtságot.

3. „Több igyekezet = több siker”

A „grind culture” mítosz káros a hosszú távú teljesítményre. A megállás nélküli munkavégzés a döntési fáradtsághoz, gyengébb minőségű munkához és hosszú távú egészségügyi kockázatokhoz vezet. A Stanford Egyetem kutatása szerint a termelékenység meredeken csökken heti 50 óra munka után, 55 óra után pedig a többletmunka nem nyújt mérhető előnyöket. A krónikus túlhajszoltság rossz döntéshozatalt, csökkent kreativitást és hosszú távú egészségügyi kockázatokat is eredményez.

A mítosz lerombolása: Az okos munkaszokások – mint például a mozgásalapú szünetek és a strukturált pihenőidő – fokozzák a termelékenységet és a kreativitást. Az alkalmazottak ösztönzése arra, hogy elvonuljanak az íróasztaltól egy gyors mozgásos vagy nyújtózkodási szünetre, magasan tartja az energiaszintet anélkül, hogy a teljesítmény feláldozná.

4. „A stressz csak a munka része”

A stressz előfordul, de a krónikus stressz nem lehet a norma. Ha nem kezelik, a krónikus stressz szorongáshoz, depresszióhoz és akár komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet. Az American Institute of Stress jelentése szerint a munkahelyi stressz évente több mint 300 milliárd dollárba kerül az amerikai vállalatoknak a hiányzások, a fluktuáció és a csökkent termelékenység miatt.

Különbség van az egészséges kihívás és a káros stressz között. A fitneszalapú stresszoldást – mint például a mozgáskihívások, a wellness-ösztönzők és az irányított légzésfejlesztés – támogató munkahelyek segítenek a munkavállalóknak a rugalmasság kialakításában. A jó közérzetet értékelő kultúra csökkenti a kiégést, és egészségesebb, elkötelezettebb csapatokat támogat.

5. „Az öngondoskodás csak habfürdőzés és meditáció”

Bár ezek nagyszerűek, az igazi öngondoskodás mélyebbre hatol. Olyan döntések meghozataláról van szó, amelyek megóvják a dolgozó mentális és fizikai egészségét – például a testmozgásról, a helyes táplálkozásról és a munkahelyi határok kijelöléséről. A kutatások szerint a rendszeres testmozgás összefüggésbe hozható a stressz csökkentésével és a hangulat javulásával. A testmozgás, a megfelelő táplálkozás és a tartalmas társas kapcsolatok döntő szerepet játszanak a stressz csökkentésében és a kiégés megelőzésében. A mítosz lerombolása: Az öngondoskodásnak elérhetőnek és megvalósíthatónak kell lennie. Az alkalmi wellness-előnyök helyett a vállalatoknak napi szintű mozgást, stresszkezelést és táplálkozási forrásokat kellene integrálniuk.