Címke: munkahelyi témák, problémák

Vezetőként vagy HR-szakemberként bizonyára tapasztalta már a jelenséget: a nyári kánikula beköszöntével a délutáni meetingek belassulnak, a határidők csúszni kezdenek, és a kollégák ingerültebbek a szokásosnál. Hajlamosak vagyunk ezt egyszerűen a „nyári fáradtságnak” betudni, pedig a háttérben egy sokkal komolyabb probléma, a hőstressz áll, ami tudományosan bizonyítottan rontja a szellemi teljesítményt (is). Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzésének szakvezetője ad „forró” tippeket a nyári meleg hónapokra.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hoseg-az-irodaban-igy-olvad-el-a-csapat-teljesitmenye-es-a-profit-20250813.html

Miért lesz lassabb és pontatlanabb a csapat a hőségben?

Az agyunk működési teljesítménye véges és hőmérséklet függő, csakúgy, mint a számítógépeknek. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy amikor a túlzott felmelegedés elleni küzdelemre kell fordítania testünknek sok energiát, például hűtésre (izzadásra), kevesebb marad a gondolkodásra, a döntésekre és a kreativitásra. A túlmelegedést mindenáron le akarjuk kerülni, csakúgy mint a laptop amelyik kétségbeesetten zúgatja a ventilátorát.
Kutatások szerint a szellemi munkához az ideális hőmérséklet 22-24°C között van. 

Ismerős? 

Délelőtt még pörög a csapat, de ebéd után, a délutáni melegben mindenki „leolvad”. A korábban egyszerűnek tűnő Excel-tábla hibáktól hemzseg, a kreatív ötletelés pedig megakad. Ez nem (feltétlenül) lustaság, hanem inkább a hőstressz tipikus jele. A meleg környezet bizonyítottan lassítja a reakcióidőt és rontja a koncentrációt.

A „klíma-háború” valódi ára

Az egyik kolléga fázik, a másiknak melege van. A termosztát körüli vita nemcsak a hangulatot rontja, hanem a cég bevételeit is befolyásolhatja. Ha a hőmérséklet kiesik az optimális 22-24°C-os sávból, valakinek a teljesítménye biztosan csökkenni fog, ami több hibát és alacsonyabb termelékenységet jelent.

Mi az a WBGT-index, és miért fontos?

A WBGT (Wet Bulb Globe Temperature) egy speciális mutató, amely nem csak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet, a napsugárzást és a sugárzó hőt is. Ezáltal pontosan jelzi, mennyire terheli a hőség az emberi szervezetet. Ez a mutató sokkal megbízhatóbb, mint egy sima hőmérő. Például, ha a WBGT 28°C fölé emelkedik, már jelentősen nő a fáradtság és a hibák kockázata, WBGT 32°C fölött pedig komoly teljesítménycsökkenés várható. Munkahelyi környezetben erre érdemes odafigyelni (csakúgy, mint a szén-dioxid szintre), mert segíthet azonosítani a rejtett hőstresszt, például egy rosszul szellőző tárgyalóban. Jó ötlet (és nem is drága) egy WBGT-mérőt beszerezni. Ezzel egyrészt, valós időben mérhetővé válik a hőstressz, másrészt elejét lehet venni a szubjektív, „kinek mennyire van melege” vitáknak. 

Víz – pihenő – árnyék 

A hőség okozta káros hatások kiküszöbölésére a kutatók egy egyszerű hármas modellt javasoltak: Víz – Pihenés – Árnyék (Water, Rest, Shade; WRS), ami könnyen érthető és követhető. A lényeg, hogy erre a három tényezőre tudatosan odafigyelve csökkenthetőek a magas hőmérséklet okozta kockázatok. Egyébként a munkahelyi hőmérsékletet és az ezzel kapcsolatos teendőket (pl . hideg ivóvíz, szünetek biztosítása) a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet tartalmazza.

Segíthet a viselkedéstervezés – esettanulmány

Sokszor apró, tudatosan megtervezett beavatkozásokkal is látványos eredményt érhetünk el. Egy korábbi ügyfelünknél visszatérő probléma volt, hogy a nyári hónapokban észrevehetően megnőtt a pontatlan adatrögzítésből származó hibák száma. Mivel jelentős volt a fluktuáció és sok a diákmunkás a nyári hónapokban, a magas hibaszámot ennek tulajdonították. Ezzel párhuzamosan az idősebb dolgozók egészségtelennek gondolták a „légkondi” használatot, így 28- 30°C-os irodákban folyt a munka.

A cégvezető hatékonyságnövelő tréningben látta a megoldást, ezért találkoztunk vele egy igencsak izzasztó (kb. 29 fok lehetett a tárgyalóban) megbeszélésen. Arra a kérdésre, hogy miért nem használják az egyébként beépített klímát, két érvet sorolt fel: először is megnöveli az áramfogyasztást és nagyon fontos a költségek féken tartása, másodszor pedig állandó viták vannak abból, hogy ki, mennyire „érzékeny” a klíma által keltett huzatra.

A viselkedéstudományokból tudjuk, hogy ha viselkedést akarunk változtatni akkor a legegyszerűbb (és gyakran a leghatékonyabb) a környezet célirányos megváltoztatásával kezdeni. Ezt figyelembe véve, a tréning helyett azt javasoltuk, hogy először „kísérleti” jelleggel próbáljunk alakítani a munkahelyi környezeten.

Tudva, hogy a hőmérséklet és a hidratáltsági szint komolyan hat a teljesítményre három olyan beavatkozást javasoltunk, amik olcsóak és egyszerűek.

    1. Hidratálás: a konyhai ballonos vízadagoló „nehezen” hozzáférhető volt (ki kellet menni a folyosó végén lévő helységbe). Hogy a vízhez jutást megkönnyítsük négy további vízadagolót helyeztünk el: hármat a egylégterű iroda különböző pontjain, egyet a tárgyalóban, így mindenkitől mindössze 2-3 lépésre lett vízforrás. Minden dolgozó kapott egy-egy céglogós kulacsot (ami nagyrészt rendelkezésre állt kiállítási repi maradékból).
    2. Pihenő: Mivel a dolgozók részben teljesítménybérben dolgoztak, érthetően úgy akarták maximalizálni a jövedelmüket, hogy nem tartottak szüneteket. Nem túlságosan demokratikusan, ideiglenesen bevezettük a 2 óránkénti kötelező 10 perc szünetet (az ebédszünet mellett). Ekkor leállt a központi szerver, ami lehetetlenné tette a munkavégzést. Mellesleg a törvényi előírás óránként 10 perc szünet.
    3. Árnyék: Mivel modern, központi klímaszabályozása van az irodának, több helyen is változtattunk. A konyha melletti társalgót egésznapra hűvösre 22°C állíttattuk be, ami hűtötte a konyhát is. Akinek igénye volt, a szünetekben itt lehűlhetett. A hűtést a hajnali órákban maximumon járatva, munkakezdésre kellemes 23-24°C várta a dolgozókat. A szünetekben szintén felnyomtuk a hűtést és szellőzést.

Az Eredmény: Egy hónap után a hibák száma 17%-kal csökkent. A kezdeti ellenállás után az irodai hangulat is érezhetően javult. A befektetés nem volt jelentős (és megtérült), a hatás pedig mérhetően pozitív.

Tippek és javaslatok

A munkahelyi hőmérséklet menedzselése nem felesleges kiadás, hanembefektetés a legértékesebb erőforrásba: a munkatársak szellemi teljesítményébe és jóllétébe.

    •Mérjünk és optimalizáljunk! Használjunk WBGT-mérőt, és törekedjünk a 22-24°C-os hőmérséklet tartására. Bár az információ önmagában nem okoz viselkedésváltozást, jó ötlet elmondani, megmutatni a hőmérséklet, hidratáció és teljesítmény összefüggéseit. 
    • Tegyük vonzóvá! Tegyük a hidratálást és a szüneteket egyszerűvé és vonzóvá. Fontos a stratégikus kommunikáció.
    • Alakítsuk a környezetet! Figyelembe véve a helyi adottságokat és dolgozói igényeket, akár fizikai átrendezés, akár időzítés, akár a munka megfelelő feltételek módosítása általában könnyebb, mint az embereket motiválni bármire. 
Egy tudatosan kialakított környezet, amely elősegíti a szellemi frissességet, közvetlenül hozzájárulhat a vállalat sikeréhez, csökkentheti a hibák számát és növeli a munkatársak elégedettségét.

Gerlei Béla MSc. MBA
A nyelvhasználat és viselkedés szakértője

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/diakot-foglalkoztat-nyaron-ezekre-a-szabalyokra-figyeljen-munkaltatokent

A nyári szezon sok cég számára extra munkaerőigényt hoz – ilyenkor kerülnek képbe a lelkes diákok. Ha Ön munkáltatóként diákokat szeretne alkalmazni, nem árt tisztában lenni néhány jogi szabállyal. Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat egyszerű, érthető nyelven.

Az első és legfontosabb kérdés: mikor és kit alkalmazhatunk diákmunka keretében? A Nemzetgazdasági Minisztérium segédlete szerint alapszabály, hogy diákot munkaviszonyban foglalkoztatni általában csak akkor lehet, ha betöltötte a 16. életévét. Van egy kivétel: 15 éves kortól is dolgozhat nálunk valaki, ha nappali tagozatos tanuló, és az iskolai szünet alatt dolgozik (például nyáron vagy téli szünetben).

14–16 év között is van lehetőség diákok foglalkoztatására kulturális, művészeti, sport- vagy reklámtevékenység keretében. Erre viszont külön szabályok vonatkoznak, például előre be kell jelenteni a gyámhatóságnak a munkát – legalább 15 nappal korábban. 

Ha a diák még nem töltötte be a 18. életévét, akkor szülői (törvényes képviselői) hozzájárulás szükséges a munkaszerződés megkötéséhez.

• 16–17 évesek már aláírhatják a munkaszerződést, de ez csak akkor érvényes, ha a szülő írásban hozzájárul.
• 14–15 évesek esetén a munkaszerződést a szülő írja alá, de csak a különleges tevékenységek (sport, művészet, modellkedés stb.) esetén.

Diákmunka: melyek a foglalkoztatás szabályai? 

A diákokat ugyanúgy írásos munkaszerződéssel kell foglalkoztatni, mint bármely más munkavállalót. Ebben kötelezően szerepelnie kell:

• a munkakörnek,
• az alapbérnek,
• és a munkaviszony kezdetének (és ha határozott időre szól, a végének is).

A munkavégzés helyét, a napi munkaidőt, a szabadság mértékét, a munkáltatói jogkör gyakorlóját és az egyéb juttatásokat is érdemes rögzíteni. Ha nem írjuk bele, hogy határozott időre szól a munkaviszony, akkor automatikusan határozatlan idejűnek számít – ezt nyári diákmunka esetén célszerű elkerülni.

A diákot ugyanúgy be kell jelenteni a NAV felé, mint bármely más munkavállalót, legkésőbb a munkába állás napjáig. A diákstátusz nem mentesít a bejelentési kötelezettség alól!

Munkaidő és bér – mire figyeljünk?

Dolgozhatnak teljes munkaidőben, ami 8 óra naponta, 40 óra hetente, de diákoknál gyakori a részmunkaidős foglalkoztatás (pl. napi 4-6 óra), ezt viszont szintén bele kell írni a szerződésbe. A munkabért időarányosan kell meghatározni – ne feledjük, hogy a részmunkaidő alacsonyabb bért is jelent.

Ha nem rendszeres a munka, akkor lehetőség van az egyszerűsített foglalkoztatásra is, amit gyakran alkalmi munkának vagy idénymunkának hívunk.

Ilyenkor nem kell hagyományos munkaszerződést kötni, viszont a munkáltatónak mindenképp be kell jelenteni a munkavégzést az adóhatóságnak, különben „fekete” munkának számít.

Az egyszerűsített foglalkoztatásnál van időkorlát: például mezőgazdasági idénymunkánál évente maximum 120 napot lehet dolgozni ugyanannál a munkáltatónál, alkalmi munkánál pedig legfeljebb 5 egymást követő napot.

Diákok az iskolaszövetkezetekben

A nappali tagozatos diákok egy speciális formában is dolgozhatnak, az úgynevezett iskolaszövetkezeten keresztül.

Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet ad munkát a diáknak, aki aztán egy cégnek segít valamilyen feladatban. Itt is vannak szabályok a munkaidőre és a pihenőidőkre vonatkozóan: például ha egy nap több mint 6 órát dolgozik a diák, akkor pihenőt kell kapnia, és a napi munka vége és a következő napi kezdete között legalább 11 óra szünetnek kell lennie.

Munkaidő és pihenőidő: különösen a fiatal munkavállalóknál

A fiataloknak különösen fontos, hogy betartsák a munkaidő szabályokat, mert az egészségük és a tanulmányaik miatt külön védelmet élveznek.

• éjszakai munkát (22:00 és 6:00 között) nem végezhetnek
• rendkívüli munkaidőt sem rendelhetnek el számukra
• a napi munkaidő maximum 8 óra lehet
• ha valaki 16 évesnél fiatalabb, akkor maximum 6 óra. Ha valaki több helyen is dolgozik, akkor ezek a munkaórák összeadódnak.

Az alapszabadság a fiataloknak is 20 nap évente, és ehhez életkor szerint pótszabadság is jár. Különösen azoknak a 18 év alatti diákoknak jár plusz 5 nap pótszabadság évente, akik még nem töltötték be a 18-at az adott évben. Ha valaki csak pár hónapig dolgozik, akkor a szabadság arányosan jár.

Fizetés: minimálbér és garantált bérminimum

A diákoknak is jár munkabér, amit vagy időbérben (óra, nap, hét vagy hónap alapján), vagy teljesítménybérben állapítanak meg.

A legfontosabb, hogy nem lehet kevesebb a fizetés, mint a 2025-re vonatkozó minimálbér, amely 8 órás munkanapra havi 290 800 forint. Ha valaki kevesebbet dolgozik, akkor az arányos részt kapja meg. Ha pedig a munkakör középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, akkor magasabb, garantált bérminimum jár.