Címke: munkavédelem

Aktuális Információk

Mi várható jövőre a munkavédelmi ellenőrzéseknél? – Itt vannak a részletek

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/mi-varhato-jovore-a-munkavedelmi-ellenorzeseknel-itt-vannak-a-reszletek

A 2025-ös munkavédelmi ellenőrzéseknél a legnagyobb hangsúlyt a veszélyes munkakörnyezetre és az előírások folyamatos betartására helyezik – jogsértések esetén pedig szigorúbb szankciókra is számíthatnak a munkáltatók.

2025-ben szigorodnak a munkavédelmi ellenőrzések, és a hatóság fokozott figyelmet fordít a szabályok betartására minden ágazatban. A cél, hogy a munkahelyek biztonságosak, az előírások pedig mindenki számára átláthatóak legyenek. Az új évben különösen a veszélyes munkahelyek és a foglalkoztatási szabálytalanságok felszámolása kerül a középpontba – ezzel együtt a szükséges dokumentumokat is ellenőrzik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég közzétette a A 2025. évre szóló munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzési irányelveket a Munkavédelem és Foglalkoztatás-felügyelet weboldalán, ennek a lényegét foglaltuk össze legújabb cikkünkben.

Munkavédelmi ellenőrzés 2025 – Mit fognak vizsgálni?

A munkavédelmi ellenőrök átfogó vizsgálatokat végeznek majd, különösen azoknál a cégeknél, ahol veszélyes munkaeszközöket használnak, vagy olyan munkakörülményekkel dolgoznak, amelyek egészségkárosodást okozhatnak. Ilyenek például:

  • zajjal járó
  • kéz-kar rezgéssel járó 
  • veszélyes és rákkeltő anyagokkal végzett
  • biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos tevékenységek. 

A hatóság célja, hogy feltárja a munkahelyi szabálytalanságokat, valamint biztosítsa az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. 

Kiemelt ágazatok és munkavállalói csoportok

Az ellenőrzések különösen az építőipart, mezőgazdaságot, feldolgozóipart, bányászatot és egészségügyet érintik majd, mivel ezekben az ágazatokban magas a munkabalesetek száma. Ezen túlmenően nagyobb figyelmet fordítanak a kiemelt védelemre szoruló munkavállalókra is, mint például fiatalkorúakra, terhes és szoptató anyákra, illetve megváltozott munkaképességűekre. A színházak és előadó-művészeti szervezetek sem maradnak ki a sorból: az itt dolgozók biztonsága is a jövő évi ellenőrzések fókuszában áll.

A foglalkoztatási szabályok betartása

A hatóság kiemelten ellenőrzi majd, hogy a munkáltatók betartják-e a bejelentési kötelezettségeket, valamint biztosítják-e a munkavállalóknak a jogszabály szerinti munkaidőt, pihenőidőt és fizetett szabadságot. Vizsgálják továbbá a munkaidő-nyilvántartást is. A kereskedelmi ágazat különösen nagy figyelmet kap: az összes foglalkoztatási ellenőrzés 20%-a itt várható.

A hatóság nemcsak az ellenőrzésekkel, hanem felvilágosító tevékenységekkel is segíti a vállalkozásokat, hogy betarthassák a munkabiztonsági és foglalkoztatási előírásokat. Céljuk a megelőzés: olyan tájékoztatásokkal, amelyek segítik a munkáltatókat a jogszerű foglalkoztatásban és biztonságos munkakörnyezet megteremtésében. Az új intézkedések tehát egy átláthatóbb, biztonságosabb munkakörnyezetet céloznak, amely védi a munkavállalói jogokat és javítja a munkahelyi biztonságot.

Fontos a naprarész dokumentáció

A 2025-ös munkavédelmi ellenőrzések szigorodásával nemcsak a biztonsági intézkedéseket, hanem a munkaügyi és munkavédelmi dokumentációkat is alaposan átvizsgálják. A hatóság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a vállalkozások minden szükséges irattal és nyilvántartással rendelkezzenek, legyen szó a munkaidő-nyilvántartásról, pihenőidőkről, bejelentési kötelezettségekről vagy éppen a veszélyes munkakörök előírásairól.

Aktuális Információk

Milyen szempontok és szabványok, jelölések vannak a védőkesztyűk mechanikai védelmére?

forrás: https://kamino.hu/hirek-1/milyen-szabvanyok-vannak-a-vedokesztyure

A védőkesztyűk egyik legfontosabb tulajdonsága a mechanikai védelmi képesség, mivel szinte minden munkavégzés során használjuk a kezünket, ami számos veszélyforrásnak van kitéve. A megfelelő védőkesztyű kiválasztásához több szempontot is figyelembe kell venni, mint például a kockázatelemzés során meghatározott kockázatokat, a szükséges védelmi szintet, a munkakörülményeket, a kényelmet, valamint a beszerzési és használati költségeket. Munkavédelmi szempontból az első kettő a legfontosabb, de a kompromisszumok alapján tudjuk kiválasztani a megfelelő védőkesztyűt.

Ahhoz hogy ki tudjuk választani az adott munkahelyre a megfelelő kesztyűt, több szempontot is figyelembe kell venni. Például a kockázatelemzés során meghatározott kockázatot és a szükséges védelmi szintet az adott munka körülményeket a kívánt kényelmet és persze a beszerzési és használati költségeket. Munkavédelmi szempontból igazán az első kettő a legfontosabb, de tudjuk jól, hogy a szempontok közötti kompromisszum alapján tudjuk kiválasztani a megfelelő védőkesztyűt.

Milyen kockázatok fenyegetik a kezünket munka közben?

Először is nézzük, meg hogy milyen kockázatok fenyegetik a kezünket munka közben. Vágás és a mechanikai hatások elleni védelem tulajdonképpen rokonságban vannak, mert ugyanaz a szabvány az EN 388-as vonatkozik rájuk persze kivéve, ha késvágásról vagy láncfűrészes munkáról van szó. A különböző hő hatások elleni védelem az EN 407-es szabvánnyal, a hideg elleni védelem az EN 511-es szabvány alapján és a vegyszerek folyadékok elleni illetve az egyszer használatos kesztyűk melynél az EN 374-es szabvány által meghatározott védelmi képességek az irányadók.

Végül, de nem utolsósorban a speciális kockázatok, speciális védőkesztyűk, mint az elektrosztatikus hatások elleni védelem, hegesztési munkák során felmerülő a kockázatok vagy ide tartozhatnak azok az első kategóriás, védőkesztyűk melyek nem a kezet, hanem a munkadarabot védi. Ugyanakkor mindegyik minősített védőkesztyűre alapvetően jellemző, hogy be vannak vizsgálva a védelmi képességükre vonatkozó szabványt mellett az EN 388-as szabványra, vagyis a mechanikai hatások elleni védelemre is.

Mi az EN 388-as szabvány?

SZABVÁNY VÁLTOZÁSA
A mechanikai kockázatokra az EN 388 szabvány vonatkozik. A szabvány a teljesítményszinteket a következő elemek alapján határozza meg: kopásállóság, a vágással, továbbszakító erővel és szúrással szembeni védelem.
A szabvány változása elsősorban a vágással szembeni ellenállást meghatározó teljesítményre vonatkozik, célja annak lehetővé tétele, hogy az eredmények jobban tükrözzék a kesztyű védelmi képességének teljesítményét, és garantálják maximális szintű biztonságot; További változás, hogy kiegészültek a vizsgálatok a külső mechanikai hatások, beütődések elleni védelem tesztjével.

Az EN 388-as szabvány, ami a védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen címet viseli nem olyan rég újult meg és olyan új vizsgálati módszerek teljesítmény szintek jelentek meg benne melyek még jobban tükrözik a kesztyűk védelmi képességének teljesítményét és garantálják a legmagasabb szintű biztonságot.

Alapvetően a következő elemek alapján határozza meg a szabvány a teljesítmény szinteket.

Ismerd meg a védőkesztyű jelöléseket:

Első szám: a kopásállósság.

A kopásállóság négy szintből áll és a negyedik a legmagasabb. A martindale a tesztnek is nevezett vizsgálat során a kesztyű tenyeréből vett mintát berögzítve a vizsgáló a szerkezetbe egy a szabványban is meghatározott típusú csiszolópapírral folyamatos forgó mozgással csiszolják, koptatják egészen addig, míg a sérülés nyomai meg nem látszanak rajta. Ekkor kapunk egy ciklus értéket, ami alapján osztályozni lehet a kesztyűt a teljesítmény szintek szerint a maximális negyedik szintet 8000 ciklusnál éri el a kesztyű, de létezik olyan mely eléri a 20-25000-es ciklusszámot is. Érdekes hogy ennek a modellnek is csak négyes kopásállósági szintje van.

Második szám: a vágással szembeni ellenállás.

Ez a klasszikus Coupteszt, ami során egy körkés állandó 5 Newton-os erővel előre hátra mozog a kesztyű tenyeréből vett mintán, miközben a forgás és a mozgás iránya ellentétes. A hiteles index érték kiszámításához a kesztyűminta mellett a vizsgálatot elvégzik egy pamut kontroll anyagon is hogy a körkés élezésének csökkenését is figyelembe vegyék. Az értéket a minta és a kontroll anyag átvágáshoz szükséges ciklusok számainak segítségével számolják ki. Öt ilyen vizsgálatot végeznek el és az öt mérés közül a legalacsonyabb értéket veszik figyelembe a védőkesztyű vágási elleni védelmének teljesítmény szintjéhez ami egytől ötös szintig terjed és az ötös a legmagasabb.

Abban az esetben, ha a minősítendő vágásbiztos védőkesztyű anyaga erősen tompítja a körkés élét, akkor egy új vizsgálati módszert kell alkalmazni ezeket a kesztyűkön ez az ISO 13997-es szabványon alapuló  TDM vágásbiztos vizsgálati módszer. Melynek során azt vizsgálják, hogy a kesztyű mennyire ellenálló éles szélű tárgyakkal szemben egyszeri nagy erejű érintkezés során, vagyis itt nem az időbeli ellenállást vizsgálják, hanem hogy mekkora minimális erő szükséges ahhoz, hogy a penge átvágja a minta anyagot. Ehhez egy 50 milliméteres egyenes vágó él két és fél milliméter/másodperc sebességgel ide oda mozog, a mintán egy adott súllyal addig növelik ezt az adott súlyt, míg a kés egy mozdulattal el nem vágja, az anyagot a vizsgálat eredménye Newtonban van megadva, vagyis ha 1835 gramm súly kellett az átvágáshoz, akkor az eredmény 18 Newton lesz, vagyis a kesztyű ebben az esetben „D” szintű TDM vágásbiztossággal rendelkezik.

A védőkesztyű jelölésen ezt a teljesítmény szint betűként jelenik meg a táblázat szerint és a betű az ötödik számadat lesz az EN 388-as szabvány alapján meghatározott teljesítmény szintjelölésen.

A harmadik szám: a teljesítmény szinteken a kesztyű továbbszakító erővel szembeni ellenállására vonatkozik.

A vizsgálati módszer során a kesztyű tenyeréből vett mintákat egy szabványos szakító szilárdságvizsgáló gépbe rögzítik a képen látható módon majd az alsó és felső rögzítést állandó 100 milliméter/perc sebességgel távolítják el egymástól és megmérik az anyag elszakításához szükséges erőt.

Négy vizsgálat közül a legalacsonyabb eredményt veszik figyelembe több rétegű, de össze nem kötött alapanyag esetében minden réteget külön tesztelnek. A teljesítményt 1-től 4-es szintig, vagyis minimum 10 Newton-tól minimum 75 Newton-ig terjed.

A negyedik szám: a szúrással szembeni ellenállásra vonatkozik

Melynek során, aki kesztyű tenyeréből vett mintába nyomnak egy lekerekített nem túl hegyes és a varrótűnél sokkal vastagabb tűt 50 milliméterig egy állandó 100 milliméter/perc sebességgel. A teszt során a maximális ellenállási erőt rögzítik és a négy mérés közül a legalacsonyabb értéken alapul a teljesítmény. Itt is négy szint van az első szint minimum 20 Newton és 60 Newton közötti ellenállási erővel, míg a negyedik szint minimum 105 Newton ellenállással rendelkezik. Tűszúrás például injekciós tű elleni védelemhez ez a vizsgálati módszer nem elegendő, mert a teszt tű túl vastag ehhez. Európai szabvány még nincs erre a vizsgálatra, de módszerek természetesen vannak

A hatodik jelölés: egy új vizsgálati módszer által fémjelzett teljesítményre utal

Méghozzá a beütődések elleni védelemre az EN 13594-es szabvány alapján. Amennyiben átmegy a kesztyű ezen az eredetileg motorkerékpáros teszten akkor egy „P” betűvel jelöljük a beütődés elleni védelmet a kesztyűn. A teszt nem kötelező abszolút opcionális és csak olyan kesztyűkre vonatkozik vagy vonatkozhat, amelyeknek a kézhátán van kiépített védelmi rendszer a külső mechanikai hatások beütődések ellen.

Alapvetően egy második kategóriás kesztyű esetében érdemes megvizsgálni a mechanikai védelem teljesítmény szintjének jelölését. Ezért is választottam egy nagy védelmi képességű Coverguard védőkesztyűt az 1CHIC impact 200-as modellt.

Íme, a jelölés, rögtön látható a vonatkozó szabvány száma és alatta a jel a kalapács mellette a „CE” jelölés és a pajzs alatt a termék teljesítmény szintje. Kopásállósága négyes, vágáselleni védelem – ez a bizonyos Coupteszt- szintén négyes szintű, továbbszakító erő elleni védelem ugyancsak négyes szintű tehát maximális a szúrás elleni védelem hármas illetve a TDM vágásbiztossága pedig „D” szintű ennél a Kesztyűnél a „P” betű jelöli a meglévő beütődés elleni védelmet is.

Láthatjuk tovább a felhívást a tájékoztató elolvasására, ami egy szétnyitott könyv jelölés. Nagyon fontos része a jelölésnek a gyártó jele és elérhetősége nyilván a termék cikkszáma és megnevezése nélkül elég nehéz lenne a terméket azonosítani és a megfelelő használat egyik alapvető feltétele maga a méretezés is végül a gyártás dátuma és a szállítmány száma segít abban, hogy a terméket a szállítmány alapján tudjuk be azonosítani, ami elengedhetetlen például egy reklamációkezeléshez.

Aktuális Információk

A VOSZ Egészségügyi Tagozatának tájékoztatása és állásfoglalása a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokról – VAN VOSZ VÁLASZ

forrás: https://vosz.hu/vosz-info/a-vosz-egeszsegugyi-tagozatanak-tajekoztatasa-es-allasfoglalasa-a-munkakori-orvosi-alkalmassagi-vizsgalatokrol-van-vosz-valasz?fbclid=IwY2xjawF8_DJleHRuA2FlbQIxMQABHR62wfRg07ojtolFg0HBle1gpCXP9KpT4zEHdGK_f-8w63Nx1PvoNBQ2Yg_aem_YDk9H58eNhPzYl9WPn3MEw

Tisztelt Munkáltatók!

Bizonyára Önök számára is ismert, hogy 2024. szeptember 1-től az 1993. évi munkavédelemről szóló törvény munkaalkalmassági vizsgálatokat érintő passzusai megváltoztak. Az Mvt. 49.§-ának 2024. szeptember 1-jén életbe lépő módosítása azt jelenti, hogy a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok ott kötelezőek:

  • ahol a munkáltató úgy dönt, hogy munkavállalói számára ezt kötelezővé teszi, vagy
  • külön jogszabály ezek elvégzését előírja.

Időközben egyes – de nem teljeskörű – ágazatokat érintő minisztériumi szintű rendeletek is hatályba léptek, melyek tételesen felsorolják azokat az expozíciós, munkahelyi körülményeket, ahol a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése továbbra is egyértelműen kötelező. Fel szeretnénk ugyanakkor hívni a figyelmét, hogy külön jogszabály alatt nem csak az ágazati miniszterek által most kiadott rendeletek, hanem mindazon hatályos jogszabály értendő (jelenleg nagyságrendileg 30 körüli), ami a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzését előírja.

 A fenti változásoktól függetlenül ugyanakkor:

  • a munkáltató (2024. szeptember 1-jét követően is) kötelezett minden munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítására (Mvt. 58.§)
  • a munkáltató a munkavállalót csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas (Mvt. 50.§)
  • a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészségének fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, illetve mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti

Fontos kiemelni, hogy azokban a munkakörökben, ahol külön ágazati jogszabály nem kerül kiadásra, illetve a munkáltató nem rendeli el ezen vizsgálatokat, a munkáltató döntési kompetenciájába tartozik majd annak elbírálása, megítélése, hogy az Mvt. 49.§ (1) bekezdésében, illetve az Mvt. 50.§-ban előírt kötelezettségek, feltételek teljesülnek-e. Mindez jelentősen előtérbe helyezi a munkáltatói felelősségnek a kérdését.

Orvos szakmai, ellátás szervezési szempontból, de nem jogalkalmazói szemszögből az alábbi gondolatokat érdemes továbbá megfontolni:

  • képernyő előtti, fokozott pszichés megterheléssel járó munkavégzés és az ülőmunka is jelentős ergonómiai kockázatnak, valamint a pszichés és pszichoszociális tényezők kockázatának teszi ki a munkavállalót
  • fizikai aktivitás hiánya, ülő testhelyzet miatti elhízás, metabolikus szindróma, cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, szív és érrendszeri megbetegedések, alsó végtagok visszérbetegsége, mélyvénás trombózis, daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata fokozódik (emlő, petefészek, prosztata, vese daganatok)
  • nem megfelelő vagy kedvezőtlen ergonómiai tényezők esetén a váz- izomrendszeri és perifériás idegrendszeri betegségek kialakulásának kockázata nő
  • a folyamatos képernyő fixáció, a csökkent pislogás szám a szemizmok folyamatos összehúzódása és a könnyfilm csökkenése fájdalmat, olvasási nehézséget, égő, szárazság érzést okozhat, hosszú távon a szem károsodását okozhatja
  • az adminisztratív munkavállalók kb. 7 százaléka olyan krónikus betegségben szenved, amely folyamatos kontroll vizsgálatokat és terápiát igényel. Az aktív munkavállalói réteg számára a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás egy helyben hozzáférhető szolgáltatást jelent a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalói réteg számára állapotuk ellenőrzése, receptekkel való ellátásuk szempontjából
  • a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok jelentős szerepet vállalnak a munkahelyi prevenciós tevékenységben, az irodai munkavállalók védőoltásokkal való ellátásában
  • becslésünk szerint a nagyságrendileg 1 millió irodai munkavállaló 3 százaléka munkavégzés céljából céges gépjárművet vezet, és ezen személyek évenkénti alkalmassági vizsgálata mellett a gépjárművezetői engedély alkalmasságának az elbírálása is a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatkörébe tartozik

A fenti sorokból jól értelmezhető, hogy a területet érintően jelen pillanatban nem valósult meg a jogharmonizáció, az 1. számú mellékletben a teljesség igénye nélkül szeretnénk bemutatni azokat az egyéb joghelyeket, melyek a szeptember 1-től hatályos módosítástól függetlenül meghatározzák a munkáltatók és a velük szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók feladatait. Összefoglalónkat a megfelelő helyzetértékelés elősegítse céljából készítettük, hiszen a változások a munkavállalók többségénél (akik valamilyen fizikai, kémiai, zaj, hőmérséklet, biológiai, járványügyi stb. expozíció alatt állnak) egyáltalán nem változtatják meg a vizsgálatok rendszerét és célját, illetve azok alaposságát. Ugyanakkor a VOSZ elnökségének és Egészségügyi Tagozatának álláspontja szerint azok a munkáltatók döntenek helyesen, akik minden munkavállalójuk esetében megtartják a megfelelő alaposságú munkaköri alkalmassági vizsgálatokat   (fizikális belgyógyászati vizsgálat, szemészet, EKG, labor stb.), még az adminisztratív területen dolgozók számára is. Fenti gondolatokat erősíti, hogy továbbra is fennáll az a kormányzati szándék, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók visszakapják azokat a korábban elvett jogosítványaikat (beutalás laboratóriumi és egyéb vizsgálatokra, szűrővizsgálatokban való részvétel, gyógyszerfelírási jogosultság kiterjesztése), melyek hozzájárulhatnak munkavállalók egészségének hatékonyabb megőrzéséhez, valamint az aktív munkavállalói réteg számára az egészségügyi ellátáshoz való könnyebb hozzáféréshez.

1. számú melléklet – Munkavédelmi törvényben, valamint egyéb alacsonyabb szintű jogszabályokban meghatározott foglalkozás-egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó munkáltatói kötelezettségek

A munkáltatók foglalkozás-egészségügyi szolgáltató / szolgáltatás hiányában a Munkavédelmi törvényben (1993. évi XCIII. tv), valamint egyéb alacsonyabb szintű jogszabályokban rögzített alábbi munkáltatói feladatokat nem, vagy csak részlegesen teljesítik, ha nem folytatják az alkalmassági vizsgálatok rendszerét és a rendelőn kívül végzett munka- egészségügyi szaktevékenységet:

  • külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását

     (27/1996 NM rendelet és Munkavédelmi Törvény)

  • a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát – a helyi körülmények figyelembevételével – meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül

     (27/1995 NM rendelet és Munkavédelmi Törvény)

  • a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítását

     (27/1995 NM rendelet és Munkavédelmi Törvény)

  • a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását

                   (27/1995 NM rendelet és 33/1998 NM rendelet)

  • a munkahelyi veszélyforrások feltárását (27/1995 NM rendelet)
  • munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldását

    (27/1995 NM rendelet)

  • a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozását

    (Munkavédelmi Törvény)

  • munkabalesetek kezelését, dokumentációját és munkaegészségügyi véleményezését (Munkavédelmi Törvény)
  • a kockázatértékelés munkaegészségügyi szempontú felülvizsgálatát, véleményezését, illetve közreműködését az elkészítésében

     (Munkavédelmi Törvény)

  • a munkavállalók látásvizsgálatát és munkaszemüveg igazolás kiadását a képernyős munkához ugyanis „a munkáltató köteles – a külön jogszabályba előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését”

    (50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 5.§ (1))

  • előzetes alkalmassági vizsgálatok munkajogi biztosítását, ugyanisminden újonnan belépő munkavállaló az előzetes alkalmassági vizsgálatakor nyilatkozatot ír alá a korábbi betegségeiről, fennálló egészségkárosodásáról, esetlegesen megváltozott munkaképességéről és kijelenti, hogy nincs eltitkolt megbetegedése. Amennyiben nem történik meg a belépéskor az előzetes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat, úgy a fenti nyilatkozat sem kerül aláírásra, ezért munkahelyen bekövetkező akut rosszullét, munkabaleset bekövetkezése, vagy foglalkozási megbetegedés kialakulása esetén kérdésessé válhat, hogy a munkavállaló – esetleg a belépése előtt is fennálló – megbetegedése szerepet játszhatott-e annak bekövetkezésében (pl. epilepsziás megbetegedések, súlyos diabetes, szívritmuszavarok, pszichiátriai kórképek, eszméletvesztéssel járó rosszullétek, stb.) A munkavállalók előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálata lehetőséget biztosít a meglévő betegségek feltárására és az elhanyagolt/gondozatlan esetekben az alkalmasság korlátozásán keresztül a terápiás útra vissza tudja terelni a munkavállalót, amely a saját életminőségén kívül a munkahelyi teljesítményére és a munkabiztonságra is hatással lehet.

              (33/1998 NM rendelet alapján)

  • gyakori és/vagy hosszú keresőképtelenség utáni munkavállalás, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát, ugyanis 30 napot meghaladó keresőképtelen állomány esetén a munkáltató továbbra is köteles soron kívüli alkalmassági vizsgálatra küldeni az érintett munkavállalót.

    (33/1998 NM rendelet alapján)

  • munkaképes állapot elbírálását, különösen a krónikus egészségkárosodásban szenvedőknél (pl. pszichiátriai megbetegedések, idegrendszeri megbetegedések (pl. epilepszia), anyagcsere-megbetegedések (pl. diabetes), súlyos magas vérnyomással kezelt munkavállalók, előrehaladott onkológiai, szív-érrendszeri, mozgásszervi, érzékszervi megbetegedések esetében.

    (33/1998 NM rendelet és a Munkavédelmi Törvény 49. §. (1) bekezdése alapján)

  • a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával összefüggő munkaegészségügyi tanácsadást és orvosi vizsgálatok elvégzését
  • munkaegészségügyi szaktanácsadást speciális szakértelmet igénylő esetekben pl. orvosszakértés, tanácsadás hatósági ügyek kezelésében, illetve kártérítési ügyek megelőzésében, kárenyhítésében

Továbbra is hatályos jogszabályi környezet:

  • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Munkavédelmi Törvény)
  • 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
  • 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet: a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
  • 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet: a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
  • 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet: a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
  • 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet: az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
  • 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet: a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
  • 2. számú melléklet – Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek
  • Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért.
  • Döntés szükségessége

a) nehezen áttekinthető helyzetben,

b) új helyzetekben,

c) hiányos információk alapján,

d) ellentmondó információk alapján,

e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján,

f) egymást gyorsan követő problémákban.

  • Alkotó szellemi tevékenység

a) zavaró ingerek környezetében,

b) különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján.

  • Rutin szellemi munka

a) időkényszer viszonyai között,

b) rövid idejű, egyszerű feladat változtatás nélküli állandó ismétlésével,

c) tartósan szükséges akaratlagos figyelemmel.

  • Különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos, gyors váltogatása időkényszer vagy különleges figyelmi követelmény, illetve fokozott felelősség eseteiben.
  • Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés.
  • Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben.
  • Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási, ápolási-gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási tevékenységet végzők.
  • Szakképzett ápolói munkát végzők elmeosztályokon, elmeszociális otthonokban, súlyos fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói, traumatológiai, intenzív osztályokon, krónikus és baleseti belgyógyászati osztályokon (öngyilkossági kísérletet tett betegeket ellátó osztályokon), onkológiai osztályokon, detoxikálókban, krónikus elmegyógyászati osztályokon, valamint drogambulancián, illetve -osztályokon.

2024. október 16.

VOSZ Egészségügyi Tagozata