Így előzhetők meg a leggyakoribb munkabalesetek a mezőgazdaságban

forrás: https://mubi.hu/hirek/gepek-es-eszkozok-biztonsaga/igy-elozhetok-meg-a-leggyakoribb-munkabalesetek-a-mezogazdasagban

A mezőgazdasági munka nemcsak fizikailag megterhelő, hanem kifejezetten veszélyes is lehet. Évente több súlyos vagy halálos baleset történik a szántóföldön, istállók környékén vagy rakodás közben – legtöbbször megelőzhető lenne mindez, ha a biztonsági szabályokat mindenki betartaná. Összegyűjtöttük a leggyakoribb veszélyforrásokat és a legfontosabb tudnivalókat.

A mezőgazdaság az egyik legveszélyesebb ágazat – és ezt sajnos a statisztikák is alátámasztják. A traktorokkal, kombájnokkal, bálázógépekkel vagy rakodógépekkel végzett munkák során gyakoriak a súlyos, sokszor halálos balesetek. Ezek azonban kellő odafigyeléssel és szabályok betartásával megelőzhetők lennének, melyeket most a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalt össze. 

A legnagyobb veszély: az erőgépek

A traktorokkal, kombájnokkal, bálázókkal és más önjáró mezőgazdasági gépekkel való ütközés, gázolás vagy felborulás az egyik leggyakoribb oka a halálos munkabaleseteknek az agráriumban. Ezek hatalmas, nehéz gépek – ha baj történik, ott ritkán van második esély.

Kardántengely: a „néma gyilkos”

Sok baleset történik úgy, hogy eltávolítják a gépek védőburkolatát, és a szabadon forgó kardántengely közelében dolgoznak. A baj pillanatok alatt megtörténhet: elég egy lelógó kabátujj, amit a tengely elkap – és máris megtörtént a baj. Az ilyen balesetek sajnos szinte mindig súlyosak vagy végzetesek.

Ugyanez a helyzet a bálázógépekkel is: ha meghibásodáskor nem állítják le a motort és nem kapcsolják ki a hajtást, a javítás közben a gép hirtelen újraindulhat, és berántja a dolgozót.

Áramütés – rejtett veszély a magasban

A mezőgazdasági munkák során gyakran végeznek rakodást a szabadban, sokszor a magasfeszültségű vezetékek közelében. Ha egy rakodógép túl közel kerül a vezetékhez, vagy véletlenül megérinti, az akár halálos áramütéssel is járhat. A nagyfeszültségű vezeték nem játék – mindig be kell tartani a biztonságos megközelítési távolságokat!

Nélkülözhetetlen szabályok gépkezeléshez

Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat szerint minden traktoron és önjáró gépen kötelező a biztonsági fülke vagy védőkeret. Az erőgépeknek rendelkezniük kell a használati utasításban előírt szerszámokkal, elsősegély-felszereléssel, és csak az arra kijelölt helyeken lehet személyeket szállítani – például lépcsőn TILOS!

Fontos tudnivalók:

  • Mozgó gépre nem szabad fel- vagy leszállni!
  • Este, sötétedés után csak bekapcsolt világítással szabad közlekedni!
  • Összecsukható részeket mindig rögzíteni kell szállítás előtt!
  • A munkavégzés után a gépet le kell állítani, motor le, hajtás ki, kézifék be, kulcs ki, ajtó zár!

Munkába állítás és felülvizsgálat

Mielőtt egy gépet használni kezdenének, az üzemeltető munkáltatónak írásban el kell rendelnie az úgynevezett munkavédelmi üzembe helyezést. Ezt megelőzően munkabiztonsági szempontból meg kell vizsgálni a gépet – ezt csak szakember végezheti.

A mezőgazdasági gépeket öt évente kötelező biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni – kivéve, ha jogszabály vagy a gyártó ennél gyakrabban írja elő.

Ki vezethet mezőgazdasági gépet?

Mezőgazdasági gépet csak az vezethet, aki rendelkezik a megfelelő gépkezelői jogosítvánnyal, és átesett az előírt egészségügyi, alkalmassági vizsgálatokon. Az is fontos, hogy a munkáltató csak akkor helyezhet üzembe egy gépet, ha előtte megtörtént a munkavédelmi szemle, és minden rendben van vele. Az ilyen jellegű felülvizsgálatot öt évente kötelező megismételni.

83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól – ez a rendelet tartalmazza a mezőgazdasági munkagépek kezeléséhez szükséges gépkezelői jogosítványok előírásait.

Mi az a munkahelyi biomonitoring, és miért elengedhetetlen a munkavállalók védelmében?

forrás: https://mubi.hu/hirek/kemiai-anyagok-biztonsaga/mi-az-a-munkahelyi-biomonitoring-es-miert-elengedhetetlen-a-munkavallalok-vedelmeben

A munkahelyi biomonitoring kulcsszerepet játszik a kémiai kitettség mértékének mérésében, segítve a munkavállalók védelmét és a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentését, miközben az EU legújabb iránymutatásai biztosítják a folyamat jogszerű és etikus alkalmazását.

A munkahelyi biomonitoring egy fontos eszköz a munkahelyi kémiai kitettség mérésére, amely segít felismerni a veszélyes vegyi anyagok hatásait a munkavállalók egészségére. De mi is pontosan a biomonitoring, és hogyan alkalmazható a munkahelyek biztonságának és egészségének javítására?

Az Európai Unió legújabb iránymutatásai is segítenek abban, hogyan alakítható ki hatékony program, amely figyelembe veszi a munkavállalói jogokat és biztosítja a megfelelő védelmet. Cikkünkben bemutatjuk, mi áll a munkahelyi biomonitoring mögött, és miért fontos a legújabb uniós irányelvek betartása.

A munkahelyi biomonitoring fontossága: Mi is ez pontosan?

A munkahelyi biomonitoring egy olyan eljárás, amely a munkavállalók kémiai anyagokkal szembeni expozícióját méri. Ez a folyamat a kémiai anyagok vagy azok metabolitjainak (lebomlási termékek) kimérését jelenti biológiai mintákból, például vérből, vizeletből vagy más biológiai anyagokból. Az így nyert adatok segítenek az egészségügyi kockázatok felmérésében, és alapot adnak a megfelelő megelőző intézkedések meghozatalához.

Az EU által kiadott legújabb iránymutatásban részletesen ismertetik, hogyan kell felépíteni egy munkahelyi biomonitoring programot, valamint hogy hogyan alkalmazhatóak a biológiai határértékek és irányadó értékek a munkahelyi kockázatok kezelésére. Ezen kívül fontos, hogy a munkavállalók jogait is védjük a biomonitoring során, különösen annak figyelembevételével, hogy az egyéni adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartása kiemelt fontosságú.

Hogyan segíthet a biomonitoring a munkahelyi biztonság javításában?

A biomonitoring célja, hogy ne csak a kitettség mértékét mérje, hanem segítse a munkáltatókat és a munkavédelmi szakembereket abban is, hogy pontos képet kapjanak a munkavállalók egészségi állapotáról, és szükség esetén időben beavatkozhassanak. A rendszeres biomonitoring eredmények segíthetnek az egészségügyi kockázatok csökkentésében, és megelőzhetik a hosszú távú egészségkárosodásokat.

Az EU új iránymutatásai: Mit érdemes tudni?

A legújabb uniós iránymutatások arra összpontosítanak, hogy a munkahelyi biomonitoringot nemcsak a kémiai anyagok mérésére használják, hanem segítsenek a megelőző intézkedések meghozatalában, és biztosítsák, hogy a munkavállalók jogai védve legyenek a folyamat során. Az iránymutatások egyúttal hangsúlyozzák, hogy a biomonitoring nem kutatási célokat kell, hogy szolgáljon, hanem a munkavállalók védelmét és az egészségügyi kockázatok csökkentését kell szolgálnia.

Egyre aggasztóbb a helyzet: a lazítások emberéletekbe kerülhetnek

forrás: https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/munkabalesetek-zlati-robert-szakszervezetek-munakvallalo-veszely-birsag-halal-biztonsag-epitoipar.808384.html

Tavaly húsz százalékkal több munkavállaló vesztette életét munkavégzés közben, mint egy évvel korábban. Zlati Róbert szakszervezeti vezető szerint a munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog.

Húsz százalékkal emelkedett a halálos munkabalesetek száma, 2024-ben 75 ember vesztette életét, ami 13-mal több mint 2023-ban – hívta fel a figyelmet az aggasztó helyzetre a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja alkalmából a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A legveszélyesebb ágazatok továbbra is az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság. Minél kisebb a cég, annál több a munkabaleset. A legtöbb halálos baleset – a teljes szám 62 százaléka – a 45-64 közötti munkavállalókat éri. Hatékony megelőzési tervre lenne szükség, ám a kormány ezen a téren rossz irányba tart.

Veszélyesek a könnyítések

A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog

 – mondta Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke.

Annak ellenére, hogy tavaly 20 százalékkal többen haltak meg a munkahelyükön mint 2023-ban, a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését, kevés és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés, 2024-2025-ben történtek olyan munkavédelmi jogszabályi változások, amelyek miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is hallatta a hangját.

Ilyen volt egyebek között egy veszélyes könnyítés, amely szerint bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás” és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is, a munkáltatóra bízták, hogy költ-e az alkalmazottai egészségügyi vizsgálatára.

Ráadásul egyes esetekben munkaerőhiány miatt az  orvosokat kényszerűségből más  egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni. És akkor még nem is beszéltünk a kevés felderített foglalkozási megbetegedésről, amely valós számai így rejtve maradnak, holott nemzetközi példák alapján nagyságrendekkel több munkahelyi eredetű megbetegedéssel kalkulálhatunk a valóságban, mint munkabalesettel.

Ez ellen a szakszervezeteken kívül a munkavédelmi szakma is, kiemelten a foglalkozás egészségügyi orvosok is sok fórumon tiltakoztak, mindhiába – idézte fel az elnök. Szerencsére a nagyobb cégeknél, és ahol jellemzően vannak szakszervezetek, munkavédelmi képviselők, a vizsgálatok változatlanul fennmaradtak. De a kisebb cégek, és az állami szféra területeinél várhatóan nem ez lesz a jellemző jó gyakorlat. Idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi 3 helyett elég 5 évente elvégezni. Ez a döntés sem szolgálja a jobb munkavédelmet.

A felsorolt lazítások akár néhány ember egészségébe, életébe is kerülhet

– szögezte le Zlati Róbert.

A kevés a hatékony védelem 

Az elnök kedvező változásnak tartja viszont, hogy a 2024–2027-es munkavédelmi politika részeként nőtt a kiszabható bírságok összege, és szigorodtak a hatósági ellenőrzések, ám egyértelműen még több és még hatékonyabb megelőző intézkedésre, hatósági ellenőrzésre, anyagilag is megbecsült, elismert szakemberekre lenne szükség.

Elemző szemmel nézve a jelen magyar munkavédelmi helyzetet, vegyes képet kapunk – véli az elnök. Vannak pozitív törekvések, mint például a munkavédelmi hatóságok szigorúbb ellenőrzései vagy az egyes iparágakban megvalósuló biztonságtudatos képzések. Ugyanakkor a rendszer még mindig súlyos hiányosságokkal küzd:

  • A prevenció gyakran alárendelt szempont. A munkáltatók egy része csupán papíron tesz eleget a kötelezettségeinek.
  • A munkavédelmi kultúra gyenge. Sok helyen hiányzik a valódi biztonságtudatosság, különösen a kis- és középvállalkozások körében.
  • A hatósági kapacitások korlátozottak. Bár a munkavédelmi felügyelők elkötelezettek, a létszámuk nem elég a széles körű, rendszeres ellenőrzésekhez.
  • A dolgozók képzése és tájékoztatása nem elégséges. Sok munkavállaló nincs tisztában az őt megillető jogokkal és a veszélyekkel.

A hivatalos, 2024. évi NGM munkabaleseti jelentésből a következők szűrhetők le:

  • az ismertté vált munkabalesetek száma – 20 400 – enyhe csökkenést, de inkább stagnálást mutat.
  • a halálos munkabalesetek száma viszont 20 százalékkal emelkedett, 75 ember vesztette életét a tavalyi évben, szemben a 2023-as 62-vel.
  • a legveszélyesebb ágazatok továbbra is az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság. Ezeken a területeken további, az eddigieknél hatékonyabb, kiemelt ellenőrzések szükségesek.
  • a tendencia továbbra is és sokat mondó összefüggés, hogy minél kisebb a cégméret, annál több halálos munkabaleset történik.
  • a 45-64 év közöttiek körében van a legtöbb haláleset, az összes esetszám 62 százaléka. Azt mutatja, hogy fontos a már régebb óta ott dolgozók folyamatos képzése, a munkahelyet és szakmát váltók rendszeres munkavédelmi oktatása, a tudásuk ellenőrzése, gyakoroltatása.

A felsorolt adatok és kritizált jogszabályváltozások alaposan kijelölik minden munkavédelemmel foglalkozó szakember, munkavédelmi képviselő, hatósági ellenőrző szerv és munkavállaló, munkáltató teendőit a jövőre nézve. A döntéshozókét is – jelentette ki a MASZSZ elnöke.