Címke: munkavédelem

forrás: https://www.biztonsagiadatlap.hu/kemiai-biztonsag-hatosagi-ellenorzese/

REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzését végzi, és a rendelkezések megsértése esetén hatáskörében eljár

• az egészségügyi államigazgatási szerv (a közegészségügy szempontjából történő  megfelelőség tekintetében (Nemzeti Népegészségügyi Központ – NNK)
• a környezetvédelmi hatóság (a környezetvédelem vonatkozásában)
• a munkavédelmi hatóság (a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében)
• a tűzvédelmi hatóság (a tűzvédelem szempontjából)
• a fogyasztóvédelmi hatóság (a tárolás szabályai tekintetében, ha azok megsértése a  fogyasztó biztonságát, egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a csomagolás, zárás szabályainak fogyasztóval szembeni megsértése esetén az Fgytv. és a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szabályai szerint; valamint a fogyasztókkal  szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. §-ának a) pontjában meghatározott fogyasztó számára forgalmazott termék feliratozása (címkézése), egyéb jelölése, a használati utasítás, továbbá a reklámozás tekintetében az Fttv. szabályai szerint)

Az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzéskor tapasztalt szabálytalanságok esetén elrendelheti

• a gyártás korlátozását,
• a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy
• bírság alkalmazását.

Az egészségügyi államigazgatási szerv a REACH-ben, a CLP-ben, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben, valamint a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.

A bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire – így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére – tekintettel kell meghatározni.

Amire a hatósági ellenőrzés során figyelmet fognak fordítani

• az anyaggal vagy keverékkel végzett tevékenység bejelentésének meglétét
• a veszélyes anyag vagy keverék OSZIR-ba történő bejelentésének meglétét
• a biztonsági adatlap előírásoknak való megfelelőségét
• a termék címkéjén és biztonsági adatlapján lévő (a címkézési elemek tekintetében) információk helyességét, megegyezőségét

forrás: https://www.biztonsagiadatlap.hu/kemiai-biztonsag-jogszabalyok-mentessegek/

A kémiai biztonság fogalma

A 2000. évi XXV. törvény értelmében:

kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.

A kémiai biztonság célja

A kémiai biztonság célja az emberi egészség és az egészséges környezet védelme érdekében:

• a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak azonosítása
• a hatások megelőzése, csökkentése, elhárítása
• a káros hatások ismertetése

Vonatkozó jogszabályok

• a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
• a veszélyes anyagokkal és a veszélyes keverékekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet
• valamint a REACH Rendelet (az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1907/2006/EK RENDELETE (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről)

A kémiai biztonsági törvény hatálya

2000. évi XXV. törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki azzal, hogy a CLP szerinti osztályozásig – az osztályba sorolhatóságtól függetlenül – e törvényt valamennyi anyagra alkalmazni kell. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó rendelkezéseket – ha azt külön jogszabály elrendeli – azon keverékekre is alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de – különösen mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel – különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre.

Mentességek a kémiai biztonság jogszabályai alól

• az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), valamint a külön jogszabály szerint orvostechnikai eszköznek minősülő termékre és anyagra
• a pszichotróp anyagokra, a kábítószerekre, illetve a kábítószer-prekurzorokra
• a kozmetikai termékekre
• a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagokra
• a radioaktív anyagokra
• az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerinti élelmiszerekre
• a 178/2002/EK rendelet szerinti takarmányokra
• a növényvédő szerekre
• az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes keverékekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek

A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó, Magyarországot is kötelező, kihirdetett nemzetközi egyezmények hatálya alá is tartozó veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes keverékek tekintetében, amennyiben e nemzetközi egyezmények a csomagolásra, a feliratozásra (címkézésre), a szállítás részét képező átmeneti tárolásra, a be- és kirakásra eltérő rendelkezéseket állapítanak meg.

forrás: https://www.biztonsagiadatlap.hu/biztonsagi-adatlap-tartalmi-formai-elemei/

A biztonsági adatlapnak tájékoztatást kell nyújtania valamely anyag vagy keverék veszélyeiről, annak biztonságos tárolásáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról. Ezáltal lehetővé kell tennie a felhasználók számára, hogy meghozhassák az emberi egészség és a munkahelyi biztonság védelméhez, valamint a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket.

A 2021. január 1.-én hatályba lépett (EU) 2020/878 rendelet a biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit tartalmazó (EU) 2015/830 rendeletet váltja fel.

Új biztonsági adatlap készítése, vagy a már meglévő biztonsági adatlap aktualizálása során már a 2020/878 rendeletet ajánlott alkalmazni, annak ellenére, hogy a z alábbi dátumig a 2015/830 rendeletnek megfelelő biztonsági adatlap is alkalmazható.

2023 január 1. után valamennyi forgalomba lévő termék biztonsági adatlapjának meg kell felelnie e rendeletnek, vagyis valamennyi biztonsági adatlapot aktualizálni szükséges 2022. december 31.-ig.

Biztonsági adatlap minta (EU) 2020/878 letöltése

A biztonsági adatlap tartalmi és formai elemei a 2020/878 rendelet szerint

1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

1.1. Termékazonosító

Ha a keverék az 1272/2008/EK rendelet VIII. melléklete A. részének 5. pontja értelmében egyedi formulaazonosítóval (UFI) rendelkezik, amelyet a biztonsági adatlapon tüntetnek fel, az UFI-t a biztonsági adatlap ezen alpontjában kell közölni.

1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználásai, illetve ellenjavallt felhasználásai

1.3. A biztonsági adatlap szállítójának adatai

1.4. Sürgősségi telefonszám

2. SZAKASZ: A veszély azonosítása

2.1. Az anyag vagy keverék osztályozása

2.2. Címkézési elemek

2.3. Egyéb veszélyek

3. SZAKASZ: Összetétel/összetevőkre vonatkozó információk

3.1. Anyagok

3.2. Keverékek

(szükség szerint vagy csak a 3.1., vagy csak a 3.2. alpontot kell szerepeltetni)

4. SZAKASZ: Elsősegély-nyújtási intézkedések

4.1. Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése

4.2. A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások

4.3. A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése

5. SZAKASZ: Tűzvédelmi intézkedések

5.1. Oltóanyag

5.2. Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek

5.3. Tűzoltóknak szóló javaslat

6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál

6.1. Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások

6.2. Környezetvédelmi óvintézkedések

6.3. A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai

6.4. Hivatkozás más szakaszokra

7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás

7.1. A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések

7.2. A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt

7.3. Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)

8. SZAKASZ: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem

8.1. Ellenőrzési paraméterek

8.2. Az expozíció ellenőrzése

9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok

9.1. Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információk

9.2. Egyéb információk

10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség

10.1. Reakciókészség

10.2. Kémiai stabilitás

10.3. A veszélyes reakciók lehetősége

10.4. Kerülendő körülmények

10.5. Nem összeférhető anyagok

10.6. Veszélyes bomlástermékek

11. SZAKASZ: Toxikológiai információk

11.1. Az 1272/2008/EK rendeletben meghatározott, veszélyességi osztályokra vonatkozó információk

11.2. Egyéb veszélyekkel kapcsolatos információ

12. SZAKASZ: Ökológiai információk

12.1. Toxicitás

12.2. Perzisztencia és lebonthatóság

12.3. Bioakkumulációs képesség

12.4. A talajban való mobilitás

12.5. A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei

12.6. Endokrin károsító tulajdonságok

12.7. Egyéb káros hatások

13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok

13.1. Hulladékkezelési módszerek

14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk

14.1. UN-szám vagy azonosító szám (ID-szám)

14.2. Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés

14.3. Szállítási veszélyességi osztály(ok)

14.4. Csomagolási csoport

14.5. Környezeti veszélyek

14.6. A felhasználót érintő különleges óvintézkedések

14.7. Az IMO-szabályok szerinti tengeri ömlesztett szállítás

15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk

15.1. Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/ jogszabályok

15.2. Kémiai biztonsági értékelés

16. SZAKASZ: Egyéb információk

Egyéb fontos tudnivalók a biztonsági adatlap tartalmi és formai elemeivel kapcsolatban

A biztonsági adatlap üresen hagyott alpontokat nem tartalmazhat, egyértelműen jelezni kell, ha specifikus adatok nem kerülnek felhasználásra, illetve nem állnak rendelkezésre adatok.

Ezen kívül az adatlap összeállítója egyéb alpontokat is feltüntethet, amennyiben azok nem tartalmaznak az adatlap egyéb szakaszainak ellentmondó információkat.

A biztonsági adatlap terjedelme nem meghatározott, de arányosnak kell lennie az anyag vagy a keverék veszélyességével és a rendelkezésre álló információval. Az információkat egyértelműen és tömören kell megfogalmazni.

A biztonsági adatlap nyelvezetének egyszerűnek, érthetőnek és pontosnak kell lennie, kerülnie kell a zsargon, a rövidítések és a betűszók használatát. Nem használható olyan kifejezés, amely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes (pl. veszélyes lehet, ártalmatlan, egészségre gyakorolt hatása nincs), vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés.

A biztonsági adatlap minden oldalának számozottnak kell lennie, és mindegyiket el kell látni a biztonsági adatlap terjedelmének jelzésével (például »3/1. oldal«) vagy a következő oldal meglétére való utalással (például »Folytatás a következő oldalon« vagy »A biztonsági adatlap vége«).

A biztonsági adatlapot hozzáértő személynek kell elkészítenie, figyelembe véve – annyiban, amennyiben azok ismertek – a felhasználó közeg sajátos igényeit és ismereteit. Adott esetben ez több személy munkáját is jelentheti, hiszen egy adatlap elkészítése sokféle területre kiterjedő tudást igényel.

A biztonsági adatlapot díjmentesen, papíron vagy elektronikus formában kell átadni, legkésőbb abban az időpontban, amikor az anyagot vagy keveréket először szállítják.

A biztonsági adatlapot – amennyiben az érintett tagállam(ok) másként nem rendelkezik, illetve rendelkeznek – azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén kell biztosítani, amelyekben az anyag vagy keverék forgalomba kerül.