Címke: munkavédelem

Aktuális Információk

A megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem a vállalkozás hasznára válik

A munkával összefüggő balesetek, megbetegedések és halálesetek magánszemélyekre, munkáltatókra, a társadalomra rótt költségei magasak. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem nem megfelelő kezelésének negatív hatásai közé tartozik a képzett személyzet hiánya, a munkahelyi hiányzások, a betegen végzett munka, ami növeli a hibázás valószínűségét, valamint a magas egészségügyi költségek és biztosítási díjak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása érdekében szükség van a munkahelyi kockázatokat csökkentő megelőző intézkedések bevezetésére. Ahhoz, hogy megállapíthassuk, milyen intézkedések volnának a legmegfelelőbbek, értékelnünk kell a munkahelyi kockázatokat. Kockázatértékelést minden méretű és típusú vállalkozás köteles végezni: a mikro-, kis- és középvállalkozók, valamint a nagyvállalkozók is, illetve az összes gazdasági ágazat szereplői.

Az, hogy egy bizonyos vállalkozás működése során még nem fordult elő baleset, nem jelenti azt, hogy ne állna fenn kockázat. Az, hogy „nincs baleset”, messze nem jelenti azt, hogy „nincs kockázat”.

A legfőbb cél a „nincs baleset” állapotának elérése.

A munkahelyi kockázatok megelőzése és megítélése a munkáltató felelőssége.

A kockázatok csökkentése, a munkavállaló, -a munkáltató,-a munkavédelmi szakember megfelelő kommunikálása, együttműködése, hozzájárulhatnak a jó munkahelyi körülmények kialakításához és ezáltal a munkáltató, a vállalkozás jó hírnevéhez is.

A munkahelyi kockázatértékelés a vállalkozás helyzetét pénzügyileg is pozitív irányban befolyásolja, mivel az esetleges munkahelyi balesetek súlyos emberi és gazdasági áldozatokkal járnak.

A mai napon (április 28.) emlékezünk a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra. Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.

Pálfy Ildikó

Aktuális Információk

Munkabalesetnek számít-e, ha home office-ban leesünk otthon a lépcsőn?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/munkabalesetnek-szamit-e-ha-home-office-ban-leesunk-otthon-a-lepcson-20220222.html

Mióta a koronavírus-járvány miatt Magyarországon is széles körben elterjedt az otthoni munkavégzés, sorra merülnek fel olyan munkaügyi kérdések, amelyeket a jelenleg hatályban lévő magyar jogszabályok ellentmondásosan vagy egyáltalán nem tárgyalnak. Olyan hétköznapi kérdések okozhatnak problémát, mint például, hogy szolgálati útnak számít-e otthon a konyhából átmenni a dolgozószobába, és üzemi balesetnek, ha odafelé elesünk?

A Kapolyi Ügyvédi Iroda egy munkavállalói sikerrel zárult németországi eset segítségével vizsgálta meg a hazai jogi környezetet. 

2018-ban csigolyatörést szenvedett egy home office-ban dolgozó munkavállaló, amikor a lakásán belül a dolgozószobájába menet leesett a csigalépcsőn. A német bíróság munkabalesetnek nyilvánította az ügyet, mert mint megállapították, a munkavállaló csak azért lépett a lépcsőre, hogy megkezdje aznapi munkáját. Ahogy arra dr. Bánki Zoltán, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédje rámutat, a német szabályok home office esetében a balesetbiztosítást arra is kiterjesztik, ha a mosdóba vagy a konyhába megyünk (hasonlóan, mint egy irodaházban tennénk).

Magyarországon nincs arra vonatkozó egyértelmű szabály, hogy munkavállaló lakóhelye vagy annak egy része munkahelynek minősül-e: a kérdést minisztériumi tájékoztató, valamint a munkavédelemről szóló törvény egymásnak olykor ellentmondó tartalma alapján lehet megpróbálni tisztázni. Bár a veszélyhelyzet idején törvényi erőre emelkedtek olyan intézkedések, amelyek a távmunka feltételeit igyekeztek megkönnyíteni, és amelyek értelmében a munkavégzés helye a munkavédelmi előírások betartásával szabadon megválasztható, ez a törvényi módosítás egyelőre nem lépett hatályba.

Dr. Horváth Gábor szerint több jogszabály áttekintése alapján távmunkavégzés esetén a tipikus esetben a dolgozószoba, a nappali, a hálószoba, az étkező vagy éppen a konyha teljes területe minősülhet munkahelynek, és várhatóan nem fogják a jogalkalmazók az egész lakást munkahelynek tekinteni. Ennek alapján nálunk tehát jelenleg kevés esély lenne a németországi ítéletre. A szakértő ugyanakkor fontosnak tartja, hogy hosszú távon – akár említett külföldi, precedensértékű ügyek vizsgálatával – egységesebb hazai szabályozás alakuljon ki a home office területén.

Függetlenül attól azonban, hogy történik-e jogszabálymódosítás, a vállalati gyakorlatban a home office-ra vonatkozó szabályzatokat mindenképpen hozzá kell igazítani a helyzethez: egyértelmű jogi szabályozás hiányában például annak kimondásával, hogy a munkavállalónak nem az egész otthona minősül munkahelynek, hanem csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból minősített egyetlen helyiség – hangsúlyozza a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje. Erre azért is szükség lehet, mert ilyen kizárás mellett egyértelműbbé válik, hogy meddig terjed a munkáltató felelőssége, ha home office munkahelyen következik be a baleset, valamint, hogy a munkavállaló mikor lehet jogosult a társadalombiztosítás keretei között működő balesetbiztosítás ellátásaira.

A munkahely meghatározására olyan esetekben is fontos lenne kiszámítható és betartható szabályokat hozni, amikor a home office-ban történő munkavégzés nem minősül távmunkavégzésnek. Dr. Bánki Zoltán szerint itt arra is ki kellene térni, hogy amennyiben a munkavállaló nem az otthonában, hanem például közösségi térben vagy irodában (coworking, kávézó) végzi a munkáját, akkor az ilyen közösségi tér vagy iroda vajon munkahelynek minősül-e?

Mindezekhez képest pedig azt is fontos lenne meghatározni, hogy meddig terjed a munkáltató munkakörülmények ellenőrzésére vonatkozó kötelezettsége, illetve, hogy meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga.