A munkával összefüggő balesetek, megbetegedések és halálesetek magánszemélyekre, munkáltatókra, a társadalomra rótt költségei magasak. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem nem megfelelő kezelésének negatív hatásai közé tartozik a képzett személyzet hiánya, a munkahelyi hiányzások, a betegen végzett munka, ami növeli a hibázás valószínűségét, valamint a magas egészségügyi költségek és biztosítási díjak.
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása érdekében szükség van a munkahelyi kockázatokat csökkentő megelőző intézkedések bevezetésére. Ahhoz, hogy megállapíthassuk, milyen intézkedések volnának a legmegfelelőbbek, értékelnünk kell a munkahelyi kockázatokat. Kockázatértékelést minden méretű és típusú vállalkozás köteles végezni: a mikro-, kis- és középvállalkozók, valamint a nagyvállalkozók is, illetve az összes gazdasági ágazat szereplői.
Az, hogy egy bizonyos vállalkozás működése során még nem fordult elő baleset, nem jelenti azt, hogy ne állna fenn kockázat. Az, hogy „nincs baleset”, messze nem jelenti azt, hogy „nincs kockázat”.
A legfőbb cél a „nincs baleset” állapotának elérése.
A munkahelyi kockázatok megelőzése és megítélése a munkáltató felelőssége.
A kockázatok csökkentése, a munkavállaló, -a munkáltató,-a munkavédelmi szakember megfelelő kommunikálása, együttműködése, hozzájárulhatnak a jó munkahelyi körülmények kialakításához és ezáltal a munkáltató, a vállalkozás jó hírnevéhez is.
A munkahelyi kockázatértékelés a vállalkozás helyzetét pénzügyileg is pozitív irányban befolyásolja, mivel az esetleges munkahelyi balesetek súlyos emberi és gazdasági áldozatokkal járnak.
A mai napon (április 28.) emlékezünk a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra. Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.
Pálfy Ildikó