Címke: munkavédelem

Az alábbiakban, az összefoglaló jelentés részletét közöljük – a teljes beszámoló a következő címen érhető el: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=784

A munkavédelmi hatóság 2020. évi ellenőrzési irányelvei alapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) által kidolgozott szempontrendszer szerint, a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok hivatalainak munkavédelmi hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó kormánytisztviselői (a továbbiakban: szakügyintézők) által került lefolytatásra „az építőipari kivitelezési tevékenységek munkavédelmi célvizsgálata” (a továbbiakban: célvizsgálat).

A vizsgálat indoka, célja

Az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzését az indokolja, hogy a hatóság nyilvántartása alapján 2019. évben volt a legmagasabb a szabálytalan munkavégzés miatt bekövetkezett súlyos és halálos munkabalesetek aránya az építőiparban (25 súlyos és 29 halálos kimenetelű építőipari munkabaleset történt). A tragédiák számának emelkedését az építőipari ágazatban bekövetkezett baleseti esetszám nagyobb emelkedése jelentette.

A dolgozók életének védelme miatti építőipari kampányt és az országos építőipari célvizsgálat célja a biztonságtudatos magatartás fejlesztése és a balesetekhez vezető szabálytalanságok visszaszorítása.

Vizsgálati eredmények, adatok

Ellenőrzött munkáltatók száma: 1 017

Ebből szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 941 (92,52%)

A célvizsgálat során a legtöbb ellenőrzés építőmesteri, szakipari munkálatokat érintett, ezt követte a magasépítés.

A vizsgált munkahelyek megoszlását az 1. számú ábra szemlélteti.

Ellenőrzéssel érintett munkavállalói létszám összesen: 5 352 fő

Szabálytalansággal érintett munkavállalók összesen: 3 458 fő (64,61%)

Ellenőrzött munkaeszközök száma összesen: 3 839 db

Szabálytalansággal érintett munkaeszközök száma: 965 db (25,13%)

Az ellenőrzések tapasztalatai

Munkavédelmi képviselő választás

Az ellenőrzések tapasztalata, hogy ott ahol a munkavállalók száma a 20 főt elérte, választottak munkavédelmi képviselőt, de meg kell említeni, hogy a munkáltatók kisebb hányadát érintette csak ez a kötelezettség, mivel a nagyobb részüknél (82%) a munkavállalói létszám húsz fő alatt volt.

A vállalkozói láncolat legfelső szintjén lévő vállalkozók jellemzően az építési tevékenység irányítását, ellenőrzését végezték illetve „szolgáltatásokat” nyújtottak a több szintű alvállalkozóknak – például: megszervezték a munkaterület őrzését, üzemeltették az emelőgépeket és az ideiglenes építési villamos hálózatokat, stb. – a munkavállalói fizikai munkát nem végeztek. A velük közvetlenül szerződő alvállalkozók ugyancsak további alvállalkozók munkáját szervezték, fogták össze egy-egy szakmaterületen (például: szerkezetépítés, épületgépészeti munkák, stb.), de legtöbbször néhány fős fizikai állományuk is végzett szakmunkákat. Nagyobb építkezéseken előfordult, hogy a segédmunkák elvégzésére külön alvállalkozók végeztek munkát, naponta változó munkafeladatokkal és létszámmal.

Koordinátor foglalkoztatása

Az ellenőrzött munkaterületek, ahol ez indokolt volt túlnyomó többségénél (94%) foglalkoztattak koordinátort, azonban kevés helyen működtek kellő hatékonysággal, sok esetben csak a nevük szerepelt a dokumentációban. A nagyobb építkezéseken előfordult, hogy a különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű munkavégzését a generálkivitelező helyi munkairányítói koordinálták több-kevesebb sikerrel.

Biztonsági és egészségvédelmi terv

A biztonsági és egészségvédelmi terv tekintetében az ellenőrzött munkaterületek több mint felénél, ahol jellemzően szakipari munkákat végeztek, nem volt indokolt a dokumentum elkészítése. Ahol biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítése indokolt lett volna, ott 7%- ban nem készült el az építési tevékenységhez. Az elkészült biztonsági és egészségvédelmi tervek 10%-a volt hiányos, nem terjedt ki minden munkarészre, a dokumentumok 6%-a nem volt aktualizálva, csupán általánosságokat tartalmazott, azaz a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény és az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet szövegének átemelésével készültek, illetve az interneten hozzáférhető dokumentumokból voltak összeállítva.

Előzetes bejelentés a Kormányhivatalok munkavédelmi hatósága részére

Az építőipari tevékenység előzetes bejelentésének megküldését a vizsgált időszakban 54 esetben mulasztották el a munkavédelmi hatósághoz. Az építési terület elkerítése, lehatárolása már nem vezető szabálytalanság, a munkaterületek 10%-nál kellett a lekerítésre intézkedést hozni a kormánytisztviselőknek.

Munkahelyi irányítás

Az ellenőrzött munkaterületeken jellemzően volt kijelölt és helyszínen lévő munkahelyi irányító, az ellenőrzött területek 2%-ánál kellett ennek hiánya miatt intézkedni az ellenőrzések során.

Fejvédő sisak, láthatósági mellény

Megfelelő védősisakot a munkáltatók 10%-ának kivételével biztosították a munkaterületeken. Továbbra is fennálló tapasztalat volt, hogy a sisakot a munkavállalók 30%-a nem használta. Az ellenőrzések során 3 fő esetében nem volt biztosítva és 41 fő nem használta a láthatósági mellényt út-vagy közműépítési munkák során.

Kockázatértékelés

A kockázatértékelés az alapja azoknak az intézkedéseknek (pl. egyéni védőeszközök meghatározása, munkavédelmi oktatási tematika összeállítása, orvosi alkalmassági rend meghatározása), amelyek célja a munkavégzéssel összefüggő balesetek és foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek megelőzése.

Az ellenőrzés alá vont munkáltatók 21%-a nem rendelkezett az építési területre vonatkozó kockázatértékeléssel, valamint közel 10%-uk nem teljeskörűen készítette el, nem terjedt ki a ténylegesen gyakorolt összes tevékenységre.

A leesésveszély értékelése a legtöbb helyen formális, a védekezés két módján (védőkorlát és teljes testheveder kötélzettel és energiaelnyelő alrendszerrel) kívül a többi megoldást nem tartalmazta, illetve pontosan nem határozták meg, hogy a tevékenységek melyik ütemében kell azt alkalmazni, emiatt a leesés elleni védelem biztosítása egyes időszakokban (pl. zsaluzat vagy állvány építése, bontása, szerkezetépítés, nyílászárók cseréje, stb.) alkalmanként nem történt meg.

Az elkészült dokumentumoknál továbbra is gyakori hiányosság volt, hogy a munkavállalók munkahelyi kóroki tényezők (biológiai, zaj, rezgés, veszélyes anyagok/keverékek stb.) elleni védelmét nem tartalmazta.

Az alábbi 2. számú ábra mutatja, hogy a munkáltatók hogyan vették figyelembe a kockázatértékelés során az egyes munkahelyi kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységek esetén a jogszabályok által megadott szempontokat.

Még mindig előfordult, hogy a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatok becslésénél a veszélyes anyagok/keverékek kockázataira és biztonságos használatára vonatkozó korábbi, már nem hatályos R-mondatok és S-mondatok szerepeltek, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (CLP rendelet) mellékleteiben megadott figyelmeztető H-mondatok, óvintézkedésre vonatkozó P-mondatok helyett.

Az építőipari kivitelezési tevékenységek során a munkavállalók gyakran tartósan távol végeznek munkát az otthonuktól, illetve egyre gyakoribb a külföldről áttelepült munkavállalók foglalkoztatása is, amely az ezzel kapcsolatos kockázatok értékelését és a szükséges megelőző intézkedések meghozatalát indokolja. A munkáltatók 21%-a azonban nem tért ki a kockázatértékelésében a pszichoszociális kockázatokra.

A 3. számú ábra az egyéni védőeszközök biztosításával kapcsolatos tapasztaltakat mutatja egyes veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenységek esetén.

A munkavállalók egyéni védőeszköz használatával kapcsolatos tapasztalatokat a 4. számú ábra szemlélteti.

Munkavállalók tájékoztatása, képzése

Az ellenőrzött munkáltatók többsége munkavédelmi oktatásban részesítette munkavállalóit. A munkavállalók 10%-át nem, illetve 6%-át részben tájékoztatták a munkavégzéssel összefüggő ismeretekről.

A nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató építési projekteknél, a tevékenység megkezdését megelőzően oktatásban részesítették a dolgozókat. A kisebb létszámú munkáltatók azonban erre már nem mindig fordítottak kellő figyelmet. Gyakori szabálytalanságként merült fel, hogy a munkavállalók által aláírt, a munkavédelmi oktatás tényét igazoló oktatási naplóval a munkáltatók nem rendelkeztek. Továbbá az oktatási napló nem tartalmazta a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy, vagy szervezet által összeállított, az érintett tevékenységhez készített, kellően részletes oktatási tematikát.

Jellemző volt, hogy a munkáltatók egy része évente tartotta meg az ismétlődő oktatást. Emiatt nem tájékoztatták a munkavállalókat az aktuális építési munkaterület sajátosságaiból adódó veszélyekre.

A védőeszközök használatát általában oktatták, a munkavédelmi oktatási napló kivonatos tematikája szerint, de a gyakorlatban ez nem minden esetben valósult meg, találkoztak a kormánytisztviselők például légzésvédő maszkot nem megfelelően viselő munkavállalóval.

A munkavállalók veszélyes anyagokra/keverékekre, zaj- és rezgés expozícióra, biológiai tényezőkre, kézi anyagmozgatásra is kiterjedő oktatása, tájékoztatása néha nem valósult meg. (5. számú ábra)

Összefoglalás

Továbbra is fennálló probléma, hogy kevés a motivált, szakképzett munkaerő, így a munkavédelmi előírások betartása nehézkes. Többször tapasztalható, hogy azokon a munkaterületeken, ahol minden olyan eszköz megtalálható volt, ami a biztonságos munkavégzéshez szükséges (pl.: egyéni védőeszközök), a munkavállalók ennek ellenére gyakran több időt fordítottak a szabálytalan munkavégzésre (védőeszközök használatának elmulasztása, raklapokból készült állvány, házilag „eszkábált” fa létra, stb.), minthogy felhasználták volna a rendelkezésükre álló szabályos eszközöket, anyagokat.

Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az alvállalkozók arra számítanak, hogy biztonságos munkaterületre érkeznek, műszaki védelem kiépítésére számítanak, így az egyéni védőeszköz alkalmazásának szükségességére nem készültek fel (pl.: leesés elleni egyéni védelem), ez által a hiányos vagy hiányzó kollektív vagy műszaki védelem ellenére egyéni védőeszköz viselése nélkül dolgoznak a magasban.

Általános gyakorlat, hogy a munkáltatók az állványok telepítését az erre szakosodott vállalkozókra bízzák, akik megfelelő szakismeret és tapasztalat birtokában biztonságosan kiépítik az állványt, állványrendszereket. Azonban gyakori probléma, hogy az építtető vállalkozó a már így felállított és átadott állványrendszert megbontja, (pl. anyagvételezés miatt), a korlátokat, lábdeszkákat, végzáró elemeket eltávolítja, majd ezeket nem építi vissza, így az állványok leesés elleni védelmének kialakítása hiányos, ez által balesetveszélyes.

Amennyiben nincs leesés elleni kollektív védelem, akkor egyéni védelmet biztosító védőeszközöket kellene használni, ami testhevederzetből + zuhanás gátlóból (magasság függvényében) + kötélből (Y kötél, ha szükséges!) + kikötési pontból (vezető kötél) áll. Ez a rendszer csak együttesen működik, külön-külön nem elégséges, így működésképtelen és ezt a munkáltatók egy része nem veszi tudomásul, illetve nem így működteti, alakítja ki. A tapasztalatok szerint előfordult, hogy a rögzítő kötelek túl hosszúak voltak, vagy nem alkalmaztak energia elnyelőt, illetve az öt pontos heveder helyett csak munkaövet használnak a munkavállalók.

Azokon a munkahelyeken, ahol nem megfelelően végzik el a kockázatértékelést, a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok értékelését, hiányosságok tapasztalhatók a megelőző intézkedések tekintetében is. Nem gondoskodnak a munkavállalók veszélyes anyag-, zaj-, rezgés expozíció elleni védelméről, az egyéni védőeszközök biztosításáról és ezek használatának ellenőrzéséről. Leggyakrabban a rákkeltő hatású azbeszt esetében fordult elő megfelelő védelmi képességű egyéni védőeszköz biztosításának hiánya.

A munkavédelmi oktatások gyakorta formálisnak bizonyultak, a munkavállalók az oktatás tényét aláírták, de visszakérdezés esetén nem tudták elmondani mi hangzott el az oktatáson. Az oktatásokhoz rendelkezésre álló tematikák jelentős tartalmi hiányossággal készültek, „beollózott” jogszabályokat tartalmaznak nem a konkrét munkatevékenységre irányultak.

Az egyes munkahelyi kóroki tényezők (zaj, rezgés, por, veszélyes anyagok/keverékek, kézi anyagmozgatás stb.) egészségkárosító hatásaira és a szükséges megelőző intézkedésekre nem mindig tértek ki.

A kormánytisztviselők az ellenőrzések során tájékoztatással is segítették a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt, amelynek a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére tett hatósági intézkedésekkel együtt kiemelt szerepe lehet a munkabalesetek, a fokozott expozíciós esetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésében.

Egyéb, az ellenőrzési szempontokon túli tapasztalatok

A munkavédelmi ellenőrzést végző kormánytisztviselők a szempontrendszeren túlmutató esetekben is intézkedtek.

Sor került azbesztmentesítési tevékenység ellenőrzésére is. A tapasztaltak alapján az azbeszttartalmú épület bontása, valamint azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből történő eltávolítása esetén néha mellőzték a védelmi intézkedéseket. Az azbeszttartalmú anyagokkal végzett tevékenységet a többéves gyakorlattal rendelkező munkáltatók bejelentették, munkatervet készítettek és elvégeztették a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokat, rendelkeztek kockázatértékeléssel. Ezek a munkáltatók biztosították a szükséges egyéni védőeszközöket (egyszer használatos védőruházat, légzésvédő eszköz, védőszemüveg, védőkesztyű leesés elleni egyéni védőeszköz).

Mindig akadnak viszont olyan munkáltatók – jellemzően egyéni vállalkozók – akik nincsenek tisztában az azbesztmentesítés szabályaival. A tetőfedő-ács vállalkozók a tetőfelújítás során a bontást is elvégezték. Legtöbbször nem tették meg a jogszabály szerinti bejelentést, a munkavállalók nem rendelkeztek érvényes munkaköri orvosi alkalmassági véleménnyel. A kockázatértékelésük általános, az azbesztmentesítésre nem tért ki, az oktatási tematika és a megtartott oktatás sem tartalmazta az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket. Pozitívum ugyanakkor, hogy a veszélyes hulladéknak minősülő bontott palát külön kezelték, elszállították a veszélyes hulladék lerakóba.

A SARS-CoV-2 vírus által okozott COVID-19 munkahelyen történő megelőzése érdekében tett munkáltatói intézkedések igen változatos képet mutattak ország szerte. A kormánytisztviselők a célvizsgálat során vizsgálták a személyi higiénével összefüggő munkavédelmi követelmények teljesülését is, úgymint kézmosás és kézfertőtlenítés tárgyi feltételeinek munkáltatói biztosítását, a járvánnyal összefüggésben a munkáltató meghatározott-e a munkavállalókra vonatkozóan magatartási szabályokat és azokról munkavédelmi kiegészítő oktatás keretében tájékoztatta-e a munkavállalókat.

Van olyan megye, ahol inkább negatív tapasztalatokról számoltak be a kormánytisztviselők. A szervezési intézkedéseket nehezen vagy egyáltalán nem tudták betartatni a munkáltatók, egyes munkavállalók hozzáállása miatt.

Nagyobb volumenű építkezéseknél testhőmérséklet ellenőrzés után engedték be a dolgozókat a munkaterületre. A portaszolgálat mellett kiépített beléptető rendszer mellett helyezték el a kézfertőtlenítőt, a mobil illemhelyeknél kialakított kézmosó virucid hatású kézfertőtlenítőszer adagolóval lett ellátva. Továbbá írásban meghatározták a megelőzési szabályokat (fizikai távolságtartás, személyi higiénés szabályok, hagyományos üdvözlési formák kerülése stb.), melyek a munkaterületen kifüggesztésre is kerültek. Több esetben az ezzel összefüggő munkavédelmi oktatás is dokumentált volt. Általános, kötelező maszkviselést nem írtak elő a fizikai munkát végző munkavállalók részére.

Célvizsgálat fogadtatása

Az ellenőrzött munkáltatók többsége már tudomással rendelkezett a célvizsgálat keretében várható ellenőrzésekről.

Nagyobb építési munkaterületen, ahol fővállalkozó felelőssége a munka irányítása, ott szívesen látták a szabálytalanságokat feltáró munkavédelmi hatóságot, több esetben tanácsadásra is sor került kérésükre. A fővállalkozó érdeke is a szabályos körülmények között végzett kivitelezői munka.

Ahol az alvállalkozó van kizárólag a munkaterületen, már nem annyira kívánatos az ellenőrzés és a hatósági jelenlét, sok szabálytalanságot bevállalnak az olcsóbb munkavégzés vagy a határidők teljesítése érdekében.

Pozitív tapasztalat volt, hogy a munkavédelmi ellenőrzéseket, illetve intézkedéseket követően a munkáltatók írásban – esetenként fényképpel is alátámasztva – tájékoztatták a munkavédelmi hatóságot arról, hogyan és milyen formában szüntették meg a szabálytalanságokat. Több esetben, még a hatósági ellenőrzéskor pótolták a hiányosságaikat. Az ellenőrzések során kirívó esemény nem történt.

Az összefoglaló jelentés részeként még közzé tettek egy példatárat is, ami tartalmazza a jogsértések jellemző formáit, a feltárt súlyos veszélyeztetés eseteit és okait. Ez a példatár szintén megtalálható az összefoglaló jelentés címén (http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=784).