Miért érdemes a kis- és középvállalkozásoknak is minőségi munkavédelmet működtetniük?

forrás: https://alemonae.com/

ISO45001 az elengedhetetlen

A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer a fenntartható, gazdaságos üzletmenet része és nem akadálya.

Az ISO45001 várható előnyei

Az új ISO szabvány, az ISO 45001 azokra a szervezetekre vonatkozik, amelynek célja egy nemzetközileg elismert munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR) létrehozása és bevezetése annak érdekében, hogy a legkisebbre csökkentsék a munkatársakat és más érdekelt feleket érő kockázatokat, továbbá, hogy fenntartsák és folyamatosan fejlesszék egészségvédelmi és biztonsági teljesítményüket.

Kiknek ajánljuk?

Bármely veszélyességi osztályú, és létszámú vállalkozás részére. Tekintet nélkül a vállalkozás tevékenységére, méretére, szervezeti felépítésére és fejlettségi szintjére.
A szabvány előírja az irányítási rendszer követelményeit és egy olyan keretrendszert ad meg, amelynek megvalósításával csökkenthető az alkalmazottakat érő sérülések és egészségromlás kockázata. Bevezetésével a szervezetek képesek lesznek
MEB-kockázataik felmérésére és kezelésére, valamint MEB-teljesítményük növelésére.
Az ISO 45001 megvalósítja az új magas szintű struktúrát , amely közös keretrendszert biztosít más irányítási rendszerekkel, például az ISO 9001 (minőségirányítási rendszereire) és ISO 14001 (Környezetközpontú Irányítási Rendszerek ) szabványokkal.

a kép forrása: https://alemonae.com/projects/kkv-iso/

Miért érdemes bevezetni?

• csökken a munkával kapcsolatos sérülések, egészségkárosodások, halálesetek száma
• javítja szervezete teljesítményét
• kiküszöbölhetők vagy minimalizálhatók a MEB-kockázatok, javítható a teljesítmény, és az eredményesség.
• bizonyítható a vállalati felelősségvállalás és a beszállítói lánc követelményeinek való megfelelés
• csökkentheti a munkavállalók biztosítási díjtételét
• hozzájárul a jó hírnév megteremtéséhez
• a konzultáció és a részvétel motiválja és elkötelezettekké teszi a vezetőket, és a munkatársakat.
• a multinacionális vállalatok megkövetelik meglévő, vagy leendő szerződő partnereiktől a minőségi munkavédelmet, így, aki rendelkezik ezzel a rendszerrel-, és minősítéssel, az előnyt élvez a beszállítói, kiválasztási folyamatban.

Nézze meg KKV ISO kisfilmjét:

https://www.youtube.com/watch?v=2elKqpeODK8

Az ITM Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása – a kockázatértékelési segédlet és a pszichoszociális kockázatértékelési útmutató aktualizálásáról

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=806

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § szerint a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel.

A Kockázatértékelési Segédlet és a Pszichoszociális Kockázatértékelési Útmutató aktuakizálásra került az eltelt időszakban bekövetkezett, munkavédelmet érintő szervezeti- és jogszabályváltozások, valamint az új hatósági valamint jogalkalmazói tapasztalatok alapján.

Az elkészített új, egységes szerkezetbe foglalt Segédlet és Útmutató célja a kockázatértékelésre vonatkozó legfontosabb előírások összefoglalása és a kockázatértékelés elkészítéséhez a gyakorlat szempontjából jelentőséggel bíró ismeretek átadása, de nem jelenti a már meglévő kockázatértékelés átdolgozását vagy újbóli elkészítését, amennyiben az megfelel a jogszabályokban előírt követelményeknek.

A segédlet és mellékletei az alábbi linken érhetők el:Segédlet a munkahelyi kockázatértékelés elvégzéséhez
1. számú melléklet: Az egyes munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos legfontosabb speciális jogszabályi rendelkezések (külön jogszabályokban meghatározott szempontok) a kockázatbecsléssel/kockázatértékeléssel összefüggésben
2. számú melléklet: Munkahigiénés mérések egyes határértékkel szabályozott kóroki tényezők esetén
3. számú melléklet: A veszélyes vegyi anyagok jelenlétéből keletkező kockázatok
A pszichoszociális kockázatok értékelése – útmutató letöltése

Akár bírság is járhat, ha nem vesszük komolyan a munkavédelmi oktatást?

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/akar-birsag-is-jarhat–ha-nem-vesszuk-komolyan-a-munkavedelmi-oktatast_-20210204.html

A munkavédelmi oktatás – valljuk be őszintén – nem tartozik a kedvenc időtöltéseink közé. Pedig annál sokkal nagyobb a tétje, hogy csupán csak egy kötelező előírás legyen. Nem csak a balesetmentes munkavégzés miatt kellene komolyan venni. Mi az, amiért még jobban figyeljünk oda a munkavédelmi oktatásnál? Mi foroghat még kockán?

Kötelező a munkavédelmi oktatás?

A munkáltató jogszabályi kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Ennek keretében nem elegendő, ha biztonságosak a munkaeszközök, gépek, vagy megkapjuk a szükséges védőfelszerelést.

A munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Ezt az oktatást ismerhetjük munkavédelmi oktatásnak.

a kép forrása: https://www.hrportal.hu

Mikor kell(ene) munkavédelmi oktatást tartani?

Nem véletlen elírás a címben a „kell(ene)”. Az általában köztudott, hogy egy új munkatárs esetén szükség van a munkavédelmi oktatásra, bár itt is vannak téves elképzelések. Az oktatásnak ugyanis a munka megkezdését megelőzően kell megtörténnie, nem pedig azután, hogy az új kolléga már javában dolgozik. Ha belegondolunk, ebben van némi logika. Az oktatásnak pont az a célja, hogy a dolgozó megismerje, hogyan tudja majd biztonságosan végezni a feladatait.

Nem csak munkába álláskor kötelező a munkavédelmi oktatás. A törvény kimondja, hogy oktatásra van szükség a következő helyzetekben:

  • munkába álláskor,
  • munkahely vagy munkakör megváltozásakor,
  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
  • munkaeszköz átalakításakor,
  • új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
  • új technológia bevezetésekor.

A felsorolásból láthatjuk, hogy minden esetben valami változás következik be a munkavégzéssel kapcsolatban, ami indokolttá teszi, hogy a munkavállaló megismerkedhessen az új munkafolyamatokkal, eszközökkel, környezettel, feladattal és az azokhoz kapcsolódó, a biztonságos munkavégzéshez szükséges információkkal. Hiába ismeri valaki a régi gépet és tudja biztonságosan üzemeltetni, ettől egy új gép még okozhat számára problémát. Nem csak az a fontos, hogy számára okozna-e problémát.

Hogyan dolgozzunk a munkahelyen?

Bár a munkáltató kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, nem minden rajta múlik. A munkavédelem nem csak a munkáltató kötelezettsége. A dolgozónak is oda kell figyelnie, hogy a munkáját megfelelően, a szabályokat betartva, a biztonságra ügyelve végezze.

A munkavédelmi törvény a munkavállalóknak is előír kötelezettségeket.

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. – mondja ki a törvény.

A munkatársaknak együtt kell működniük. A „majd én borsot török az orra alá”, vagy „kit érdekel, hogy mit csinál a másik” hozzáállás a munkahelyen sem kifizetődő. A munkát úgy kell végezni, hogy ez a dolgozó saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.

Mire kell figyelnie a dolgozónak?

A törvény megad olyan eseteket, példákat, amire a dolgozónak oda kell figyelnie. Ez nem azt jelenti, hogy ami a törvényben nincs felsorolva, az nem is számít. A lényeg, hogy a munkát úgy kell végezni, hogy ez saját magunk vagy mások egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse.

  • Például a munkavállalónak a tőle elvárható módon meg kell győződnie a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a karbantartáshoz egyébként nem értő szövőnőnek kellene a szövőgépet az utolsó csavarig átnézni. Az azonban elvárható tőle, hogy ha hibát, hibás működést lát, tapasztal, akkor azt jelezze és megtegye a szükséges lépést. Ne csak némán várja, míg egy munkabaleset történik, mondván „nem az én feladatom”.
  • Fontos az eszközök rendeltetésének megfelelő használata. Így például ne a szekrény tetejéről akarjuk kicserélni az égőket, vagy leszedni az irodai függönyt, ahogy esetleg – jobb híján – otthon tennénk.
  • A dolgozó feladatai közé tartozik a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása is. Nem elég csak fél füllel hallgatni a munkavédelmi oktatást, miközben a mobilon éppen játszunk. Fontos, hogy az ismereteket később a munkavégzés során alkalmazni is kell. A megfelelő alkalmazás hiánya ugyanis nem csak balesethez vezethet, de a pénztárcánk is bánhatja.

Nem csak a munkáltató kaphat bírságot?

Valószínű nem hallottál még róla, hogy bírság nem csak a munkáltatónak járhat. Néhány éve a munkavédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt (vagyis nem a céget), aki a szervezett munkavégzés során a törvényben meghatározott „vétségeket” követi el.

Ezek a kötelezettségszegések például a következők lehetnek:

  • A munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályok megszegése.
  • Az is ide tartozik, ha valaki eltűri, hogy a feladatkörében a szabályokat mellőzik, nem tartják be, nem hajtják végre.
  • Az sem dicsérendő, ha valaki a munkabalesetet nem jelenti be, valótlan adatot közöl, a valódi okot eltitkolja, vagy a vizsgálatot akadályozza.

A bírság összege egy-egy kötelezettségszegés esetén félmillió forintig terjedhet. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén azonban a bírság újra kiszabható.

Bár a bírság sem örömteli, ne csak azért figyeljünk magunkra, egymásra és a szabályokra, hogy megússzuk a büntetést. Sokkal fontosabb a biztonság.