Címke: munkavédelmi oktatás

a teljes cikk forrása: https://mubi.hu/hirek/ezek-a-dokumentumok-minden-vallalkozasnal-kellenek-az-egyeni-vedoeszkozok-nyilvantartasahoz

A munkahelyi egyéni védőeszközök megfelelő kiválasztása, beszerzése és dokumentálása a munkáltató felelőssége. Ebben a cikkben összefoglaltuk, milyen dokumentumokra van szükség, hogy a vállalkozása megfeleljen a jogszabályoknak, végül pedig mutatunk egy hatékony rendszert, amivel könnyedén kivitelezhető az egyéni védőeszközök kötelező adminisztrációja.

Mi az egyéni védőeszköz?

Sisakok, kesztyűk, szemüvegek. Az egyéni védőeszközök alapvetően a munkavállalók biztonságát szolgálják. Ha egy munkahelyen veszély áll fenn, ezek az eszközök hivatottak arra, hogy a dolgozó veszélynek való kitettségét csökkentsék, legyen ez a magasból való leesés, vagy a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatása. Biztosítják a testi épséget és csökkentik a károkat egy esetleges munkabaleset során. Részletes jogszabály tartalmazza az egyéni védőeszközök juttatására vonatkozó előírásokat.

Több kategóriában is találkozhatunk ilyen eszközökkel, melyeket különböző szabványjelzésekkel jelölnek. Van külön védőberendezések kategória, védőruházatok, fejvédő eszközök, légzésvédő eszközök, mentőmellények, úszást segítő és lebegtető eszközök (elmerülést gátló). Kéz-és karvédelemre, illetve lábszár- és lábfejvédelemre is más eszköz szükséges, ahogy a leesés és az elcsúszás elleni védelmet is külön kategóriába sorolják.

A jogszabályban a védőeszközöket nem a típusuk szerint kategorizálják, hanem I. II. és III. kategóriákat határoztak meg, amelyekkel szemben az egyéni védőeszközöket szánják. Az alábbi képen látható ez részletesen.

Védőeszközök – Mi a munkáltató felelőssége?

Először is, a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő kockázatértékelés alapján helyesen válassza meg a védőeszközöket. Ezt követően biztosítania kell a védőeszközök rendelkezésre állását, és rögzítenie kell ezek használatára vonatkozó szabályokat. Fontos, hogy ezek a szabályok világosak és érthetőek legyenek minden dolgozó számára.

A munkáltató felelős azért is, hogy a dolgozóknak juttatott védőeszközök mindig megfelelő állapotban legyenek. Emellett ellenőriznie kell a védőeszközök rendeltetésszerű használatát és biztosítania kell, hogy minden dolgozó megfelelően használja azokat. Sérülés vagy elhasználódás esetén biztosítania kell a megfelelő utánpótlást.

Fontos megjegyezni, hogy a munkavédelmi előírások megsértése súlyos következményekkel járhat a munkáltatóra nézve. A munkavédelmi bírság összege jelentős lehet, 50 000 forinttól egészen 10 millió forintig terjedhet.

Hogyan határozzuk meg, milyen védőeszközre van szükség?

Először is, fontos felmérni a munkahelyen jelenlévő veszélyforrásokat, ebben közreműködik a munkavédelmi szolgálat is. Ez azt jelenti, hogy át kell gondolnunk, milyen potenciális veszélyek lehetnek jelen a munkavégzés során, és ezek ellen milyen védőeszközök szükségesek. Így készül el a vállalkozásunk kockázatértékelése – az elvégzett veszélyazonosítás, veszélyjellemzés és expozícióbecslés alapján határozzák meg, milyen védőeszközökre van szükség. Ezután ingyenes biztosítani kell a dolgozók számára minden ilyen kelléket, illetve oktatást kell kapniuk a használatukról is.

A munkavállalók kötelessége az egyéni védőeszközök rendeltetésének megfelelő használata és tisztítása. Joguk van megtagadni a munkavégzést, ha az életüket, egészségüket vagy testi épségüket veszélyezteti az egyéni védőeszközök hiánya vagy működésképtelensége.

Milyen dokumentumok kellenek?

1. Juttatási rend

Először is, fontos tudni, hogy a munkáltató köteles írásban meghatározni a védőeszközök juttatásának rendjét. Ez a folyamat munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, így a munkáltatón kívül a szaktevékenységet ellátó személyeknek is alá kell írniuk. Ebben a dokumentumban rögzítik a védőeszközökkel kapcsolatos feladatokat a beszerzéstől a selejtezésig, valamint az ezekért felelős személyeket és a végrehajtási határidőket is.

Ezenkívül a munkáltatónak meg kell határoznia, hogy mely munkafolyamatok, technológiák és anyagok esetén szükséges az egyéni védőeszköz biztosítása. Például, ha valaki lánghegesztőként dolgozik, vagy ipari alpintechnikusként tevékenykedik, valószínűleg védőeszközökre lesz szüksége a biztonságos munkavégzés érdekében. Fontos, hogy minden dolgozó tisztában legyen a saját védőeszközeivel és azok helyes használatával.

2. Tanúsítványok

Kizárólag olyan egyéni védőeszközöket használhatunk, amelyek megfelelnek az uniós előírásoknak. Ez azt jelenti, hogy minden védőeszköznek rendelkeznie kell EU-megfelelőségi nyilatkozattal és magyar nyelvű tájékoztatóval. Különösen fontos ez az II. és III. kategóriájú védőeszközök esetében, melyekre EU-típusvizsgálati tanúsítvány is szükséges.

3. Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos egyéb dokumentumok

A munkáltató felelőssége nem csupán az egyéni védőeszközök biztosítása és kiválasztása, hanem a tevékenységük dokumentálása és nyilvántartása is. De miért is fontos mindez, és mi kerül bele ebbe a dokumentációba?

Az egyéni védőeszközök juttatásával kapcsolatos tevékenységek dokumentálása elsősorban a munkáltató saját feladatainak nyomon követhetősége miatt szükséges. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak tudnia kell, hogy milyen védőeszközök kerültek kiosztásra, kik használják azokat, és milyen időpontban történt a juttatás vagy a cseréjük.

Emellett azonban az ellenőrzést végző hatóság kérelmére is igazolni kell a feladatok ellátását. Ezért fontos, hogy a munkáltató rendelkezzen minden szükséges dokumentációval és nyilvántartással, amelyek a következőket foglalják magukban:

• A kockázatbecslés, kockázatértékelés és kockázatkezelés adatai.
• Az egyéni védőeszköz kiválasztására vonatkozó információk.
• A munkahigiénés vizsgálatok eredményei.
• Az egyéni védőeszköz juttatás rendje, ideértve a mentési tervet is.
• A munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek véleményei és ajánlásai.
• A munkavállalók orvosi igazolásai az egyéni védőeszköz használhatóságáról.
• Az egyéni védőeszközökre vonatkozó oktatás és gyakorlat dokumentációja.
• Az időszakos felülvizsgálatok és karbantartások dokumentumai.
• Az esetleges munkabalesetek esetén végzett vizsgálatok dokumentációja.
• Az engedélyezett védőeszközök munkahelyről történő elvitelének írásbeli engedélye.

forrás: https://www.economx.hu/belfold/2023-munkahelyi-baleset-foglalkozasi-megbetegedes.788946.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Az Economxnak nyilatkozó munkavédelmi szakjogász szerint az általa kivizsgált több száz munkahelyi baleset tanulságai között szerepel, hogy szinte minden esetben közrejátszott az emberi mulasztás, a gépek nem megfelelő karbantartása, valamint az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása. Rossz hír, a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt a munkahelyi balesetek száma feltehetően növekedni fog, és mindennek a tetejébe, egyre több a foglalkozási megbetegedés.

Az Eurostat elmúlt öt évének statisztikája szerint évente 3100-3300 halálos munkahelyi baleset történik az Európai Unióban, ezek közül 62-82 Magyarországon. A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2019-ben 24.055, míg 2023-ban 20.658 balesetet jelentettek le a munkáltatók.

A két dátum közötti években 20.000 és 21.500 között mozgott a jelentett munkabalesetek száma. A halálos munkabalesetek száma a jelzett időszakban 84 és 62 között mozgott. A legalacsonyabb adat a 2023-as, a 62 halálos eset.

Többnyire a kisebb vállalkozások nem jelentenek

A munkajogi és munkavédelmi szakjogász az Economx megkeresésére elmondta: a jelzett statisztikában nem szereplő, látens, a munkáltatók által nem jelentett, kisebb sérüléssel járó balesetek jelentősen növelik az esetszámot. A baleset bejelentésének elmulasztása általában a kisebb vállalkozásoknál történt munkabalesetek esetén fordul elő.

Bujtor Gyula szerint mivel a súlyos munkabalesetet a munkáltatók nehezen tudják eltitkolni, így többségében azért a kkv-k is bejelentik ezeket a hatóságnál. A szakértelem (munkabiztonsági szakember) hiánya és a pénzügyi korlátok miatt a legtöbb súlyos munkabaleset az 1-9 főt foglalkoztató munkáltatóknál (2023-ban 74 db) illetve a 10- 49 fő között foglalkoztató munkáltatóknál (39 db) következett be.

A szakjogász által kivizsgált több száz baleset tanulságai között szerepel az, hogy szinte minden esetben közrejátszott az emberi mulasztás, illetve a gépek nem megfelelő karbantartása, valamint az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása.

Annak ellenére, hogy a munkavállaló jogosult az utasítást megtagadni, ha annak végrehajtása az életét, a testi épségét vagy az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, erre azonban szinte soha nem kerül sor. Az ok: tartanak a munkáltató retorziójától.

A tavalyi év statisztikája a következőkről tanúskodik: 

• halálos kimenetelű munkabaleset: 62 eset
• súlyos csonkulásos kimenetelű munkabaleset: 36 50 eset
• egyéb súlyos kimenetelű munkabaleset: 55 eset
• összes súlyos kimenetelű munkabaleset: 153 eset
• csonkulásos kimenetelű munkabaleset: 192 eset

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)

A nagy megrendelők és multinacionális társaságok szerencsére megkövetelik a területükön dolgozó alvállalkozóktól, hogy a munkabaleseteket kivizsgálják és bejelentsék a hatóságnál. Ezt sokszor azzal érik el, hogy a saját biztonsági őrük, portaszolgálatuk felvesz egy jegyzőkönyvet, amiben rögzítik a baleset idejét és egyéb adatait. A kamera felvételek is arra szoríthatják az alvállalkozót, hogy szabályosan járjon el.

Adatkezelési problémák

Gondot okoz az is, hogy a megrendelő, fővállalkozó olyan adatokat, jegyzőkönyveket kér a balesettel kapcsolatosan az alvállalkozótól, ami adatvédelmi szabályokba ütközik. Szerencsésebb ilyenkor egy összefoglaló jelentésben tájékoztatni a megrendelőt, a fővállalkozót a kivizsgálás megtörténtéről és eredményéről, illetve a balesetet kiváltó okokról.

A munkabiztonsági szakember, aki a balesetet kivizsgálja, önálló adatkezelőnek minősül, ezért ő bekérheti a sérülttől például a zárójelentést és egyéb orvosi papírokat. Ugyanezt például a cég munkaügyese már nem teheti meg, mert ő nem láthatja ezeket a szenzitív adatokat tartalmazó iratokat. A kifizető helynek minősülő munkáltatóknál az üzemiségről szóló határozatot hozó ügyintéző szintén megismerheti a teljes dokumentációt.

Nincs megfelelő kockázatértékelés

A munkáltatóknak az 1993. évi XLIII törvény és az 5/1993. (XII.26) MüM rendelet a munkavédelemrőlszóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról előírásai szerint a veszélyességi fokától és afoglalkoztatottak létszámtól függően kötelező alkalmazni megfelelő képzettségű munkabiztonsági szakembert az előírt teljes, vagy részmunkaidőben. Lehetőség az is, hogy a munkabiztonságiszolgáltatásra szerződés alapján kerüljön sor.

A munkáltatóknak tehát vagy saját szakembert kellfoglalkoztatnia munkavállalóként, vagy külső szolgáltatóval kell hosszú távú szerződést kötnie.A kkv-ék egy része csak eseti megbízás keretében kér fel munkabiztonsági szakembert egyes égetőproblémák megoldására, ami nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek.

A munkabalesetek egyik oka, hogy a munkáltatók az egyes munkákra nem készítenek megfelelő munkavédelmi kockázatértékelést és abban nem írják elő a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzése érdekében.

A másik ok, hogy sok kisebb létszámot, de húsz főt meghaladóan foglalkoztató munkáltatónál nemválasztanak munkavédelmi képviselőket, akik a baleset megelőzésben jelentős szerepetvállalhatnának.

Az alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos gondok

Az I. veszélyességi kategóriába sorolt munkáltatók közül (például építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar) sokan alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatottat (alkalmi munkavállalót) amely során ahelyismeret hiánya, a megfelelő oktatás elmaradása miatt nagyobb a munkabalesetbekövetkezésének esélye – hangsúlyozta Bujtor Gyula.

Az is probléma, hogy az alkalmi munkavállalóknak ugyanolyan egyéni védőeszközöket kell biztosítani, mint a többi munkaviszonyban alkalmazott munkavállalónak.

Nemlehet azonban a szerint válogatni az alkalmi munkavállalók között, hogy éppen milyen méretűbakancs, védőruha van a munkáltatónál raktáron. Gyakori, hogy a drága egyéni védőeszközökátadása után az alkalmi munkavállaló munkavégzés nélkül távozik és eltulajdonítja az átadott egyénivédőeszközöket. 

2026-tól jelentős javulás várható

Az I. veszélyességi kategóriájú, 50 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltatóknál 2026. január 1-től már csak felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel lehet a kockázatértékelést elkészíteni, amely abalesetek megelőzésében kiemelkedő jelentőségű.

Az úgynevezett veszélyes munkák során nagyobb a súlyos balesetek bekövetkezésének esélye.

Ilyen munkák például a magasban történő, a beszállással végzett, a tűzveszélyes munkák, a robbanásveszélyes környezetben végzett munkák, a feszültség alatt, vagy közelében végzett munkák, a munkaárokban végzett munkák, a daruzással, emeléssel kapcsolatos munkák.

Az ilyen veszélyes munkákra külön munkavégzési engedélyt adnak ki a munkáltatók, megrendelők, amely előtt ellenőrzik a megfelelő felkészültséget, az előzetes oktatás megtörténtét, a védőfelszereléseket, a balesetek megelőzésére tett intézkedéseket. A munkáltató kötelezettsége, hogy mindennap, munkakezdés előtt meggyőződjön arról, a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban jelent-e meg a munkahelyen.

Megnövelt nyugdíjkorhatár és foglalkozási megbetegedés

Bujtor Gyula szerint a munkabalesetek száma a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt is növekedni fog.Egyes szakmákban olyan fizikai megterhelésnek vannak kitéve a munkavállalók (útépítés, magasban,vagy beszállással végzett munka stb.), amely magában hordozza a balesetek veszélyét.

A foglalkozásegészségügyiorvos ugyan korlátozottan alkalmasnak minősítheti a munkavállalót, de ha nincs utánpótlás afiatalokból, akkor a munkáltatónak nem lesz olyan munkavállalója, aki a veszélyesebb, nagyobb fizikaiigénybevétellel járó munkát elvégezze.

Kevésbé hangsúlyozott az, hogy a munkabalesetek mellett egyre jelentősebb a foglalkozási megbetegedések hatása. Egyre több olyan munkáltató települ Magyarországra, ahol kifejezetten veszélyes a technológia és minden elővigyázatosság ellenére egészségre ártalmas körülmények között dolgoznak a munkavállalók.

Bírságok és kártérítések

Jó tudni, hogy 2024. március 1-től a hatóság által kiszabható maximális munkavédelmi bírság összege100 millió forintra emelkedett a korábbi 10 millió forintról. Ezen belül növekedett a munkabaleset során történt munkáltatói mulasztások, közrehatás miatt kiszabható bírság összege is.

Munkabaleset bekövetkezése esetén számolni kell az esetleges kártérítési perrel és nagy összegű(több milliós nagyságrendű) sérelemdíj követeléssel. Fentiekre tekintettel érdemes a munkáltatónakolyan balesetbiztosítást kötni, amely a sérelemdíj követelésekre is kiterjed, bizonyos összeghatárig – tanácsolta végezetül a szakértő.

Nagy tétel az államkasszában

A 2022-ben Magyarországon bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések jelentős, összesen 382,1 milliárd forintot kitevő társadalmi költséget okoztak. Ezen belül a vállalatokat érintő költség megközelíti a 248,1, a háztartásokat terhelő a 10,4, míg az államháztartást terhelő a 123,7 milliárd forintot.