Címke: tűzvédelem

forrás: https://katasztrofavedelem.hu/29/hirek/276839/a-hoseg-idejen-kulonosen-fontos-a-tuzvedelmi-eloirasok-betartasa

Idén eddig 3874 tűz keletkezett a szabadban, ezek során több mint ezernyolcszáz hektárnyi terület égett le. A tűzesetekben kilenc ember sérült meg. A legtöbb szabadtéri tűz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a legkevesebb pedig Vas vármegyében volt.

Az idei szabadtéri tüzek csaknem fele az erdő- és mezőgazdaságot érintette. Több tűz keletkezett az aratással összefüggésben, harminc helyen összesen 3100 bála égett. Kigyulladt munkagépek miatt is riasztották a tűzoltókat, az év eddig eltelt időszakában 16 traktor, 11 kombájn, 3 bálázó és 4 mezőgazdasági rakodógép égett. Aratás előtt tizenhat helyen, összesen 42 hektáron gabona vált a lángok martalékává. 

Bár az idei, csapadékosabb évben kevesebb szabadtéri tűz keletkezett, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene a betakarítási munkák közben odafigyelni a tűzmegelőzésre. A mögöttünk hagyott hétvégén is riasztották szabadtéri tüzekhez a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, volt, ahol betakarítás közben csaptak fel a lángok. Mártélynál, a Kisgazdakör-dűlőben kétszázötven bála és egy pótkocsi égett, Maroslele térségében mintegy hét hektáron fogott tüzet a learatott gabonatábla, Szeged külterületén pedig nagyjából négyezer négyzetméteren égett a növényzet. Jobbágyi külterületén vasárnap este kigyulladt és teljes terjedelmében égett egy kombájn. A lángok a tarló munkagép körüli részére is átterjedtek. Személyi sérülés egyik esetben sem történt. 

A katasztrófavédelem idén is kiemelt figyelmet fordít az agráriumban keletkező tüzek megelőzésére. A hatósági szakemberek nemcsak ellenőrzik a mezőgazdasági gépeket, hanem az évről évre előforduló hibák kiküszöbölése érdekében a hatósági ellenőrzések mellett tűzbiztonsági konzultációs lehetőségeket is biztosítanak a gazdák számára. Továbbra is fontos a munka megkezdése előtt ellenőrizni a kipufogórendszert, mert a sérült illesztéseknél, lyukaknál kiáramló forró kipufogógáz meggyújthatja a növényzetet. Az üzemanyag-ellátó és olajtovábbító rendszereket is ellenőrizni kell, mert a kiszabadult kenőanyag vagy üzemanyag könnyen tüzet okozhat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a munkagépek elektromos vezetékeinek szigetelésére, valamint a kombájnok földelésére, a munkagépek tisztán tartására. 

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3937-e-autok-oltasa-melygarazsban-–-automatikus-oltotakaroval

Az elektromos gépjárművek oltása főleg mélygarázsokban rendkívül nehéz és veszélyes, a tűz sok potenciális kárral jár. De mi van akkor, ha létezik egy rendszer, ami a tűz kialakulásakor automatikusan riasztja a tűzoltókat, és a kiérkezésig oltóponyvával fékezi meg a tüzet?

Az elektromos gépjárművek terjedésével párhuzamosan egyre nagyobb problémát jelent, hogy a lítiumion-akkumulátorok tüze eltérő tűzoltástaktikát igényel. A lítiumion-telepek esetén az ún. hőmegfutás (thermal runaway) jelensége, vagyis a sérült, hibás akkumulátorcellák által elindított, lényegében megállíthatatlan láncreakció jelenti a legnagyobb kihívást tűzoltási szempontból. Egy mechanikus vagy termikus hiba – fizikai sérülés, túltöltés vagy belső rövidzárlat – következtében az akkumulátorcellákban végbemenő kémiai folyamatok során emelkedik a hőmérséklet, ennek eredménye pedig egy öngerjesztő folyamat, amely végén a cellák instabillá válnak, és minden hő- és elektrokémiai energiát rövid időn belül a környezetüknek adnak át, olyan gyorsan terjedő, heves, gyakran robbanásszerű tüzet okozva, amely rendkívül nehezen oltható el.

Az eddigi újítások

A korai oltási ajánlások ennek megfelelően az elárasztásról szóltak: minél több vizet kellett az oltásra felhasználni (a Tesla Model S 2016–2019 verzió esetén pl. 11 ezer literről szól az ajánlás az EuroNCAP által készített Euro RESCUE alkalmazásban). Ez érthető módon nem ideális megoldás – a magas vízfogyasztás nagyon pazarló, a sok víz sok káros anyagot mos ki a gépjárműből, szűk helyen megvalósítani is nehezebb –, erre pedig a gyártók is gyorsan reagáltak. Az eddigi újítások általában arról szóltak, hogy az oltóvizet valamilyen módon közvetlenül az akkumulátorcellákhoz juttassák. A mostani épület-tűzvédelmi rendszer azonban szó szerint hiányt tölt be.

Amikor a füst felszáll

Az E-CELL GUARD rendszer az első füstfelhő felszállása (vagyis a tűz kezdete) és a tűzoltóság kiérkezése közötti időszakra koncentrál. Érzékeli a hőt vagy a füstöt, riaszt, aktiválja a védelmi rendszert, a tűzoltó takarót az érintett járműre helyezi, és riasztja a tűzoltóságot – mindez automatikusan és emberi beavatkozás nélkül néhány másodpercen belül megtörténik.

Ahogyan a videókon is látható, a működés három fázisra osztható.

• Első fázis: korai felismerés több érzékelőn és a tűzjelző berendezésen keresztül, amelynek hatására az optikai és akusztikus figyelmeztető jelzések aktiválódnak.

• Második fázis: megtörténik a védőtakaró automatikus felhelyezése. Mindez nem függ a hálózati áramtól, teljesen mechanikusan történik, az eszköz alacsony karbantartási igényű és megbízható

• Harmadik fázis: a védőtakaró a gépjárművön van, másodpercek alatt elszigeteli a tüzet, védi az épületszerkezeteket és a környező tárgyakat, járműveket. Azonnal korlátozza a füst és a hő kialakulását, így segítve a tűzoltók beavatkozását. A ponyva a KIWA Intézet tanúsítása szerint 1000°C-ig hőálló, és akár 1300 °C csúcshőmérsékletet is kibír.

forrás: https://katasztrofavedelem.hu/53/tuzgyujtasi-tilalom

A tűzgyújtási tilalommal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, továbbá az erdőterületen és a szabadban történő tűzgyújtás szabályai az alábbiakban olvashatóak.

Tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, fokozott tűzveszély időszakát (tűzgyújtási tilalmat) állapíthat meg, és hirdethet ki, egyeztetve a katasztrófavédelem központi szervével (BM OKF). Tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.

A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) megállapítása és visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság (NÉBIH EI) közleményt küld az érintett szervezeteknek, országos közszolgálati médiának, és hivatalos honlapján www.erdotuz.hu közzéteszi a tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) szóló térképet. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a NÉBIH EI hivatalos honlapja mellett tájékozódhat a www.erdotuz.hu weboldalon, az onnan is elérhető további szakmai honlapokon, amelyek számos egyéb hasznos információval szolgálnak a szabad területen történő tűzgyújtásról.

A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély időszaka) megállapítására vonatkozó körülményeket a NÉBIH EI minden nap értékeli, és egyeztetve a BM OKF-fel dönt arról, hogy a következő napon szükséges-e tűzgyújtási tilalom kihirdetése, vagy nem. A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) a közzétételtől a visszavonásig (a helyzetben bekövetkezett változás kihirdetéséig) él. Az említett honlapokon napi frissítéssel megtekinthető, hogy van-e érvényben tűzgyújtási tilalom (megállapított fokozott tűzveszély). A lakosság a lakóhelye környékén lévő erdőterületekről a NÉBIH EI által készített interaktív erdőtérképen találhat további információt.